A két szám forrása az OTP Fáy Alapítvány megbízásából az Impetus kutatócég által készített, a 16–24 éves korosztályra reprezentatív felmérés. Az első hullám 2023 októberében készült, még az Orbán-kormány idején: 802 fiatalt kérdeztek online. A Népszava 2023. december 5-i beszámolója szerint akkor a fiatalok 57 százaléka „biztosan vagy inkább” külföldön képzelte el a munkavállalását tíz év múlva, és csak 6 százalék mondta, hogy biztosan Magyarországon marad. A második hullámot 2026 júniusában, két hónappal az április 12-i kormányváltás után vették fel 817 fővel. Ekkor a 16–18 éveseket tanórán, a 18–24 éveseket online kérdezték. Az eredményt az alapítvány szeptember 24-én tette közzé, a Népszava október 5-én ismertette. Eszerint a külföldi munkát tervezők aránya 32 százalékra csökkent, a biztosan külföldre készülőké 22-ről 7, a biztosan itthon dolgozni akarókké 6-ról 15 százalékra változott.
A két szám tehát pontosan egyezik a kutatás adataival, három pontosítással. Az első a kör: a „magyar fiatalok” itt a 16–24 évesek, és a kérdés arra vonatkozik, hol képzelik el a munkájukat tíz év múlva. Ez nem konkrét kiköltözési terv. A második az idő: a „mai” adat júniusi, a válaszadók néhány héttel a választás után feleltek. A harmadik a módszertan: a 2026-os hullám a legfiatalabbakat más módon kérdezte, mint a 2023-as. Ennek hatását a nyilvános közlések nem számszerűsítik.
A kérdés megfogalmazása erősen befolyásolja a szintet. A Századvég 2024-es Magyar Fiatalok kutatásában a 15–29 éveseknek csak 13 százaléka tervezett néhány éves külföldi munkát, 2020-ban 21, 2016-ban 27 százalék. A K&H ifjúsági indexe szerint az egyetemisták közül 2025 májusában 55, 2026 májusában 46 százalék vállalna legalább egy időre külföldön munkát. Ezek más kérdések és más korosztályok, de mind csökkenő irányt mutatnak. A szándékokat mérő felmérések a tényleges mozgásról sem szólnak. A KSH szerint a külföldi telephelyen dolgozó 15–64 évesek száma 2026 első és második negyedéve között 117,6 ezerről 123,1 ezerre nőtt, ezt a Lakmusz elemezte.
Az, hogy a fiatalok derűlátóbbak lettek, a kutatás szerint egybeesik a kormányváltással. Azt viszont a felmérés nem méri, hogy a változást a választás eredménye, a várakozások vagy konkrét kormányzati intézkedések okozták. A júniusi adatfelvételig az új kormánynak alig két hónapja volt.