Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA magyar-horvát kapcsolatok erősítése nagyon fontos Magyarország számára, erről tárgyaltunk Orbán Anita Külügyminiszter asszonnyal és horvát miniszter kollégáinkkal Zágrábban. Az erről szóló sajtótájékoztató videómat itt…
A 2026. október 6-i zágrábi tárgyalásról elhangzott tényállítások nagyrészt helytállók: az MNB adatai szerint a magyar külföldi működőtőke-állomány nagyjából 11 százaléka, mintegy 5,4 milliárd euró van Horvátországban, a krki LNG-terminál és a magyar–horvát gázösszeköttetés bővítése valóban folyamatban van, a Zaláta–Dravica-mező pedig a MOL és az INA fele-fele arányú közös projektje. A 11,2 százalék és az 5,4 milliárd euró azonban két különböző évből származik, a 39 horvát beruházásra nincs nyilvános forrás, a gázmező fejlesztése pedig évek óta hatósági akadályok miatt csúszik.
Időrend: a tárgyalás 2026. október 6-án, kedden volt Zágrábban, a 2026. április 12-i kormányváltás után. A két magyar miniszter tehát a Magyar Péter vezette Tisza-kormány tagja. A Telex Orbán Anita és Kapitány István aznapi bejegyzései alapján írt a találkozóról, az NRGreport az MTI-tudósítást közölte, a horvát Novi list pedig a horvát fél szemszögéből számolt be róla. Az elhangzott számok és energetikai közlések megegyeznek ezekkel a beszámolókkal.
A befektetési adatok az MNB közvetlentőke-statisztikájából ellenőrizhetők. A 2026. március 27-i közlés 2024-re 5072 millió eurós horvátországi magyar állományt adott, a teljes 45 381,5 millió eurós külföldi állományból, ez 11,2 százalék. A 2026. szeptember 25-i közlés 2025-re 5399 millió eurót adott, a 48 902 millió eurós összállományból, ez 11,0 százalék. Az elhangzott 11,2 százalék tehát a 2024-es arány, az 5,4 milliárd euró a 2025-ös érték. Az eltérés csekély, a lényeget nem változtatja meg. Mindkét évben Horvátország volt Ciprus után a második legnagyobb célország, ami egybevág azzal, hogy Horvátország a magyar tőke második legfontosabb külföldi piaca. Ezek állományadatok: a több évtized alatt felhalmozott befektetéseket mutatják, nem egy év beruházásait. A 39 horvát beruházásra nincs nyilvános adatsor.
Az energetikai közlések megfelelnek a horvát és a magyar rendszerüzemeltetők közléseinek. A krki terminálba 2025 végén új visszagázosító modult állítottak üzembe, így a maximális kapacitás évi 6,1 milliárd köbméter lett. A ténylegesen kihasználható mennyiség a Plinacro vezetékfejlesztéseitől függ: az LNG Hrvatska vezérigazgatója szerint 2027-re évi 3,5-ről 4,5 milliárd köbméterre nő. A határkeresztező gázkapacitás megkétszerezését az FGSZ és a Plinacro közös nyilatkozata 2026. december 31-re ütemezi. Ez a két rendszerüzemeltető korábban bejelentett projektje, nem a zágrábi tárgyalás eredménye.
A Zaláta–Dravica-mező nem új projekt. A MOL és az INA 2006-ban Zalaegerszegen írta alá a közös kutatási szerződést, egyenlő költség- és termelésmegosztással. A mezőt 2007 és 2010 között tárták fel a határ mindkét oldalán. A fejlesztés azóta is csúszik: az INA 2024-es éves jelentése szerint azért, mert a horvát fél nem nevezte ki a kormányközi bizottság tagjait. A zágrábi megállapodás ennek folytatásáról szól. Közzétett kormányközi dokumentum és termelésindítási időpont nincs, a „közeljövőben elinduló” fejlesztés tehát egyelőre szándék.
„Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter és Orbán Anita külügyminiszter 2026. október 6-án Zágrábban tárgyalt Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszterrel és Gordan Grlić Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel.”
A Telex és az MTI-re hivatkozó NRGreport október 6-i, illetve 7-i beszámolója szerint a tárgyalás aznap, kedden volt, főként energetikai kérdésekről. A horvát Novi list is beszámolt róla.
„A magyar vállalatok külföldi befektetéseinek 11,2 százaléka Horvátországban van, összesen mintegy 5,4 milliárd euró értékben, így Horvátország a magyar tőke egyik legfontosabb célországa.”
Az MNB 2026. szeptember 25-i közlése szerint 2025 végén a horvátországi magyar működőtőke-állomány 5399 millió euró volt, a teljes 48 902 millióból, ez 11,0 százalék. A 2024-es adat 5072 millió euró volt 45 381 millióból, ez 11,2 százalék. A két szám tehát két különböző évből származik. Horvátország Ciprus után a második legnagyobb célország.
„Magyarországon jelenleg 39 horvát beruházás működik.”
A számot csak a miniszter közléséből ismerjük, amelyet az MTI átvett. Nyilvános statisztikát vagy listát, amely ezt a darabszámot igazolná vagy cáfolná, nem találtunk.
„A krki LNG-terminál kapacitásbővítése folyamatban van.”
Az LNG Hrvatska szerint 2025 végén a maximális kapacitás 6,1 milliárd köbméterre nőtt. A horvát parlament 2026. július 21-i híre szerint a bővítés még tart: a Plinacro vezetékfejlesztései után a kihasználható mennyiség 2027-re évi 3,5-ről 4,5 milliárd köbméterre emelkedik.
„A Horvátország és Magyarország közötti földgáz-összeköttetés kapacitása már az év végére bővül.”
A horvát Plinacro és a magyar FGSZ 2026 nyarán közölte, hogy a Drávaszerdahely–Alsómiholjác határpont Magyarország felé irányuló kapacitását óránként 200 ezerről 400 ezer köbméterre emelik. Az új kapacitás a tervek szerint 2026. december 31-től áll rendelkezésre.
„A Zaláta–Dravica határon átnyúló gázmező, amely nagyjából fele-fele arányban magyar és horvát, közös fejlesztése a közeljövőben elindul.”
Az INA 2010-es közleménye szerint a MOL és az INA 2006 óta egyenrangú partnerként, 50–50 százalékos arányban fejleszti a mezőt, amelyet a magyar oldali Zaláta-1 és a horvát oldali Dravica-1 fúrás tárt fel. Az INA 2024-es éves jelentése szerint a projekt hatósági akadályok miatt csúszik, és a végleges beruházási döntéshez kormányközi jóváhagyás kell. A miniszterek most ennek a folytatásáról állapodtak meg, de konkrét indulási időpontot nem közöltek.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
