Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaKétrészes posztban mutatjuk be, hogyan változott a hiánycél az előző kormány költségvetése, a TISZA-kormány költségvetési leltára és a felülvizsgált költségvetésben foglalt hiánycél között.…
A 8,3 százalék nem megörökölt hiánycél, hanem a kormány saját ellenforgatókönyve. Ebből az uniós pénzt eleve kivették, így a 7,5 százalékig tartó javulás nagyrészt a kiindulópont megválasztásából adódik. A törvényi hiánycél valójában 3,7-ről 7,5 százalékra nőtt, és az uniós forrás 2026 október elején még nem érkezett meg.
Időrend. A 2026-os költségvetési törvényt még az Orbán-kormány idején, 2025 nyarán fogadták el 3,7 százalékos hiánnyal. A Költségvetési Tanács szerint ugyanez a kormány 2025 novemberében már 5 százalékos hiánnyal számolt, a törvény szövegét azonban nem módosította. A 2026. április 12-i kormányváltás után a Tisza-kormány Pénzügyminisztériuma július 8-án hozta nyilvánosságra a költségvetési leltárt. A módosító javaslatot (T/566.) augusztus 31-én nyújtották be, a Költségvetési Tanács augusztus 24-én véleményezte.
A 8,3 százalék természete. A július 8-i kormányzati közlemény maga írja le a szám levezetését. Az átadáskor megismert belső előrejelzés 6,8 százalékos volt, a részletes átvilágítás ezt 7,2 százalékra emelte. Ehhez adták hozzá a GDP 1,1 százalékát kitevő, 969 milliárd forintos uniós bevételt, amelyet a közlemény szerint az előző kormány nem tudott volna lehívni. Ez az ellenforgatókönyv a „valós örökség”. Nem mért adat és nem hiánycél, hanem az új kormány feltevésekre épülő becslése. Független, tételes újraszámítást nem találtunk.
Miből áll a 0,8 pont? Ugyanez a dokumentum szerint az uniós megállapodás nettó 0,5 pontot hoz. Ez 1,2 pontnyi támogatás, amiből le kell vonni a kormányzati szektoron kívülre menő transzferek 0,6 pontját. A KEKVA-k megszüntetése 0,2 pontot, a forint erősödése és a hozamcsökkenés 0,1 pontot ad. A javulás nagyobb része tehát abból adódik, hogy a kiindulópontból kivett uniós bevétel egy része visszakerül a számításba. A 0,1 pont piaci mozgás, nem kormányzati intézkedés. A törvényi célhoz mérve a hiánycél nem csökkent, hanem 3,7-ről 7,5 százalékra nőtt. A Költségvetési Tanács szerint maga a módosítás a júliusi 7,5 százalékos várakozáshoz képest csak 36 milliárd forintos, a GDP 0,04 százalékának megfelelő javulást hoz. A 7,5 százalék az év végéig várakozás marad.
Uniós források. A kormány politikai megállapodást kötött, az EU Tanácsa júliusban jóváhagyta az új helyreállítási tervet, és a végső kifizetési kérelmet határidőre, szeptember 30-ig benyújtották. Az Európai Bizottság október 1-jei közleménye szerint azonban a kérelmek értékelése csak most kezdődik. Előzetes értékelés november 20-ig, kifizetés december 31-ig várható. A Bizottság szeptember elején kifejezetten közölte, hogy a forrásokat még nem utalták át. A 0,5 pontos hiánycsökkentés így egy még el nem bírált kifizetésen múlik.
KEKVA. A nem felsőoktatási alapítványok megszüntetése megtörtént. A 2026. évi XVIII. törvény alapján augusztus 31-én lezárult 16 alapítvány felszámolása, a Fővárosi Törvényszék szeptember 24-i közlése szerint 14 jogutód nélkül megszűnt. A kormány legalább 1284 milliárd forint könyv szerinti értékű vagyon visszakerüléséről számolt be. Az egyetemeket fenntartó alapítványok átalakítása 2027-re maradt. Hogy ebből pontosan hogyan adódik 0,2 pontnyi hiányjavulás, azt a kormány nem bontotta ki.
„A 2026-os költségvetési törvény a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal számolt.”
A 2025. évi LXIX. törvényt az előző Országgyűlés 2025 nyarán fogadta el 3,7 százalékos ESA-hiánnyal. A Költségvetési Tanács augusztus 24-i véleménye szerint a tervezett hiány a 2025. novemberi kormányzati bejelentések alapján már 5 százalékra emelkedett, a törvény szövege azonban nem változott.
„Az előző kormány idején a törvényben szereplőnél lényegesen magasabb hiánnyal számoltak.”
A Költségvetési Tanács szerint 2025 novemberében már 5 százalékos hiányt kommunikáltak, a törvény szövege azonban maradt. A Pénzügyminisztérium közlése szerint az átadás-átvételkor megismert belső előrejelzés 6,8 százalékot mutatott. Ez utóbbi az új kormány beszámolója, magát a belső előrejelzést nem hozták nyilvánosságra.
„Kormányváltás és intézkedések nélkül a 2026-os hiány a GDP 8,3 százaléka lett volna, ami több mint kétszerese a tervezett 3,7 százaléknak.”
A 8,3 százalék a kormány július 8-i átvilágításának ellenforgatókönyve. A részletes vizsgálat utáni 7,2 százalékhoz hozzáadtak 969 milliárd forintnyi, a GDP 1,1 százalékát kitevő uniós bevételt, amelyet a dokumentum szerint az előző kormány nem tudott volna lehívni. A 8,3 valóban 2,2-szerese a 3,7-nek, de független újraszámítás nem ismert.
„Az új kormány a megörökölt 8,3 százalékos hiánycélt 7,5 százalékra csökkentette: az uniós források 0,5, a KEKVA-k megszüntetése 0,2, a forint erősödése és a hozamok csökkenése 0,1 százalékponttal mérsékelte.”
A 8,3 százalék nem hiánycél volt, hanem hipotetikus előrejelzés. A tényleges hiánycél a módosítással 3,7-ről 7,5 százalékra nőtt. A 0,5 pontos uniós javulás olyan bevétel részleges visszaszámolása, amelyet a 8,3-as alapból eleve kivettek. A 0,1 pont piaci mozgás. A 7,5 százalék egész éves várakozás, nem lezárt eredmény.
„A kormány felszabadította az uniós pénzeket.”
Az EU Tanácsa júliusban jóváhagyta az új, mintegy 10 milliárd eurós helyreállítási tervet, a végső kifizetési kérelmet pedig szeptember 30-ig benyújtották. A Bizottság azonban csak most értékeli a mérföldköveket: előzetes értékelést november 20-ig, kifizetést december 31-ig ígér. Október elején az RRF-forrásból a 2024-es előlegen kívül nem érkezett pénz.
„A kormány visszavette a nem felsőoktatási közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyonát.”
A 2026. évi XVIII. törvény és az 1226/2026. Korm. határozat alapján a nem felsőoktatási KEKVA-k augusztus 31-ével megszűntek. A kormány szerint legalább 1284 milliárd forint könyv szerinti értékű vagyon került vissza az államhoz. Ennek 0,2 pontos hiánycsökkentő hatása a kormány saját becslése.
„A kormány költségvetési leltárt készített, és nyilvánosságra hozta.”
A Pénzügyminisztérium 2026. július 8-án közzétette az átvilágítás eredményét, a diasort és a háttértáblát is.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
