Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA cinikus sarlatán Hegedűs Féljetekcsak Zsolt tiszás miniszter a Covid-válság alatt…
TémaFeljelentés a 2020-as lélegeztetőgép- és védőeszköz-beszerzések miatt
A 2020-as Hegedűs-idézetek valódiak, de a poszt egy nemzetközi mintára készült orvosi etikai ajánlást személyes cinizmusként ad elő, a 300 milliárdos beszerzés túlárazása miatt tett feljelentést az életmentők üldözéseként keretezi, és a feljelentést nem annak teszi meg, aki tette.
A poszt három ellenőrizhető elemre épül: mit mondott Hegedűs Zsolt 2020-ban, hogy most ki és mi ellen tett feljelentést, és hogy a járványt „kordában tartották, volt elég eszköz”.
Az első elem tényszerűen áll: Hegedűs Zsolt 2020-ban a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnöke volt, és a videóban hallható mondatok az akkori interjúkból származnak. A poszt szövege viszont elhallgatja, mi volt ez a szöveg: a 24.hu 2020. április 21-i cikke szerint a MOK 2020. április 14-i, 30 oldalas etikai ajánlásáról van szó, amelynek elkészítését Hegedűs koordinálta 14 felkért szakértő, két betegszervezet, a MOK etikai kollégiuma és elnöksége bevonásával, és amely arra az esetre készült, ha az intenzív ágyak, gépek vagy szakemberek elégtelen száma miatt az ellátórendszer nem tud mindenkit ellátni. Ugyanez a cikk rögzíti, hogy hasonló ajánlás korábban Németországban, Hollandiában, Svájcban, Olaszországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is megjelent, hogy a magyar szöveg kifejezetten nem vette át a frontvonalban dolgozók előnyben részesítését és az életkor önálló hátrányként való figyelembevételét, és hogy Hegedűs szerint „nem istent akarunk játszani”, illetve remélte, hogy a dokumentum a kórházak polcain fog porosodni. A sorsolás, illetve a kő-papír-olló az ajánlásban csak arra a patthelyzetre szerepel, amikor minden szakmai szempont mérlegelése után két beteg túlélési esélye azonos. A poszt azon állítása, hogy „a családnak pedig majd el kell a döntést fogadnia”, a poszt saját videójának mond ellent: ott Hegedűs éppen azt mondja, hogy a döntésbe be kell vonni a családot és a beteget, tanúk jelenlétében és dokumentálva — az ajánlás emellett fellebbezési lehetőséget is ad egy független triázs-felülvizsgálati bizottsághoz. Azt, hogy ez a magatartás „cinikus sarlatánság”, a poszt szerzője véleményként fogalmazza meg; ez értékítélet, tényként nem minősíthető.
A második elem a súlyosabb. A lélegeztetőgép-ügyben 2026. augusztus 25-én nem Hegedűs Zsolt, hanem Orbán Anita külügyminiszter tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen, a Külügyminisztérium nevében és ismeretlen tettesek ellen — a kormány saját közleménye és a hírügynökségi beszámolók szerint is. Hegedűs 2026 áprilisában tárcákon átívelő vizsgálatot ígért, és részt vesz az ügyben (augusztus végén a pátyi raktárban járt), önálló feljelentést viszont júliusban egy másik, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei kórházat érintő ügyben tett. A poszt videójának narrátora egyébként pontosabban fogalmaz („a Tisza feljelentést tett”), mint a poszt szövege — a kettő itt nincs összhangban. Még fontosabb, hogy mi a feljelentés tárgya: nem az, hogy valakik igyekeztek elég eszközt szerezni, hanem a közbeszerzés mellőzésével, mintegy 300 milliárd forint értékben lefolytatott beszerzés mennyiségi túlbeszerzése és túlárazása. A külügyminiszter szerint hat cégnél tételesen 13,48 milliárd forint az értékkülönbözet, a szállított gépek átlagára 17 millió forint volt, míg ugyanezek a modellek a gyártónál 1000–5000 dollár között voltak elérhetők; a külügyi államtitkár szeptember 3-i adatközlése hat cégnél 15,5 milliárd forintos túlárazásról és a közreműködő magyar cégeknél összesen 21 milliárd forint osztalékról szól. A minisztériumi átvilágítás szerint a KKM-be kirendelt katonaorvos 7874 gépet minősített csak súlyos kompromisszummal használhatónak vagy egyáltalán nem javasoltnak. Ezt a tartalmat a poszt „élet vagy halál” dilemmává alakítja át — ez az a keret, amely nem az ügyé.
A harmadik elem a járványkezelés mérlege. Eszközből valóban több volt a szükségesnél: országosan 19 002 gépet szereztek be, ebből 16 853-at a Külügyminisztérium, ám a külügyminiszter tájékoztatása szerint a csúcson is csak mintegy 2500 gép jutott kórházakhoz, és nem a gépek, hanem a képzett személyzet volt a korlát (nagyságrendileg 800–2000 beteg egyidejű intenzív ellátása volt biztosítható). Az Egészségügyi Minisztérium aneszteziológus államtitkára szerint 7–8000 gyakorlatilag használhatatlan készüléket vásároltak. Hogy a járványt „kordában tartották”, azt a halálozási adatok nem támasztják alá: a KSH évkönyve szerint 2021-ben 155 621 ember halt meg Magyarországon, ez a második világháború utáni legmagasabb érték, és a Covid mint elsődleges halálok 2020-ban 8981, 2021-ben 24 838, 2022-ben 7685 halálesetnél szerepelt; a Covid-cal összefüggő halálozás 2020 márciusa és 2022 decembere között közel 49 ezer fő volt. Az OECD–Európai Bizottság országprofilja 2020–2022-re körülbelül 43 350 többlethalálozást mutat (a járvány előtti bázishoz mért 11,1%, az uniós átlag 12,6%), 2021-ben viszont 19%-os többlettel, miközben az uniós átlag 14,2% volt; 2021 márciusában Magyarország az egymillió lakosra jutó kumulált Covid-halálozásban a világon a második volt. A járvány tehát eszközhiány nélkül is súlyos veszteséggel járt — a poszt ezt a mérleget nem hozza szóba.
A „Mi a helyzet a szívhangrendelettel, miniszter úr?” kérdés nem tényállítás, hanem politikai szemrehányás. A háttérhez: a szívhangrendelet a 29/2022. (IX. 12.) BM rendelet, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter adott ki 2022. szeptember 15-i hatállyal; Hegedűs Zsolt 2026 tavaszán szakmai és társadalmi egyeztetést kezdeményezett róla, a minisztérium augusztus 16-i tájékoztatása szerint a folyamat nem zárult le, szabályozási döntés nem született. A poszt tehát egy folyamatban lévő egyeztetést állít szembe egy 2020-as etikai ajánlással; a kettő között tartalmi összefüggés nem áll fenn.
„Hegedűs Zsolt 2020-ban arról beszélt, hogyan kell választani a betegek között, ha nem jut mindenkinek lélegeztetőgép, és hogy a nagyobb túlélési esélyű beteget kell előnyben részesíteni.”
A 24.hu 2020. április 21-i cikke szerint Hegedűs a MOK Etikai Kollégiumának elnökeként koordinálta a 2020. április 14-i, 30 oldalas etikai ajánlást, amely a túlélési esélyt tette a rangsorolás alapjává. A poszt viszont nem említi, hogy nemzetközi mintára készült készenléti dokumentumról volt szó, 14 szakértő és két betegszervezet bevonásával.
„Hegedűs szerint a családnak majd el kell fogadnia a triázsdöntést.”
A poszt saját videójában Hegedűs a család és a beteg bevonásáról, tanúk jelenlétéről és dokumentálásról beszél; a MOK-ajánlás a tájékoztatás mellett független triázs-felülvizsgálati bizottsághoz benyújtható fellebbezést is előír.
„A lélegeztetőgép-beszerzések ügyében Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter tett feljelentést.”
A feljelentést 2026. augusztus 25-én Orbán Anita külügyminiszter tette a Külügyminisztérium nevében, a Legfőbb Ügyészségen, ismeretlen tettesek ellen. Hegedűs 2026 áprilisában vizsgálatot ígért és részt vesz az ügyben, önálló feljelentést júliusban egy másik, kórházi ügyben tett.
„A feljelentés azok ellen szól, akik azon dolgoztak, hogy egy nagyobb járvány esetén is jusson elég eszköz mindenkinek.”
A feljelentés tárgya a közbeszerzés mellőzésével, mintegy 300 milliárd forintért lefolytatott beszerzés mennyiségi túlbeszerzése és túlárazása: hat cégnél 13,48 milliárd forint értékkülönbözet, 17 millió forintos átlagár 1000–5000 dolláros gyártói árak mellett, és 7874 gép, amelyet a katonaorvos nem vagy csak súlyos kompromisszummal javasolt kórházi használatra.
„A járványt kordában tudtuk tartani, volt elég eszköz.”
Gépből valóban több volt a szükségesnél (19 002 beszerzett készülék, a csúcson is csak mintegy 2500 jutott kórházba, a korlát a személyzet volt), de a KSH szerint 2021-ben 155 621 ember halt meg – a világháború utáni legtöbb –, a Covid 2020–2022-ben elsődleges halálokként 41 504, összefüggő halálokként közel 49 ezer esetben szerepelt, és 2021-ben a magyar többlethalálozás 19% volt az uniós 14,2%-kal szemben.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
