Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA vasárnapi Terror Háza előtti tüntetésen odalépett hozzám egy nyugdíjas hölgy, aki arra kért, hogy ne hagyjunk fel az azbeszthelyzet számonkérésén sem. 10 hónapos kisunokája egy olyan kőszegi utcában él, ami érintett a…
TémaA szombathelyi azbeszttartalmú út
A poszt azbesztügyi adatai nagyrészt helytállnak: a kőszegi Hermina utcában a határérték 40-szeresét mérték, az alaphoz önerő kell, és a pályázati kiírás ellentmond a rendeletnek. A bírálatot viszont hamis általánosításokra építi: állítása szerint „SZMSZ nincs”, „döntések nincsenek”, az országos média pedig hallgat, holott ezeket dokumentumok cáfolják.
A poszt azt kéri számon a Tisza-kormányon, hogy a májusi és júliusi ígéretek után négy, illetve két hónappal még nincs érdemi segítség. A 444 2026. május 14-i beszámolója szerint azonban az azbesztszennyezés első hírei februárban érkeztek. A szerző pártja által vezetett akkori Orbán-kormány csak a választás után, április 30-án hozott rendeletet az ügyben: az érintett területek országos felmérését rendelte el. Ugyanez a politikai közösség tehát kormányon mintegy két és fél hónapig nem hozott rendeletet. A szerzőnek erről az időszakról szóló megszólalását nem vizsgáltuk.
A poszt 2026. szeptember 23-án, tehát a Tisza-kormány idején jelent meg. Minden felhasznált forrás a 2026. április 12-i kormányváltás után keletkezett, kivéve a 444 májusi cikkének visszatekintését, amely a korábbi, Orbán-kormány alatti időszakról szól.
Ami igaz: A képen látható, szeptember 10-i Ugytudjuk-cikk pontosan idézi a kormányhivatal megbízásából készült jegyzőkönyvet. A mérést augusztus 11–12-én végezték, a jegyzőkönyv szeptember 5-én kelt. Eszerint a kőszegi Hermina utcában a 24 órás átlag 40 246 rost/m³ volt, a csúcs 76 254 rost/m³. A határérték 1000 rost/m³. A Borostyán Gyermekotthonhoz vezető úton 1430 rost/m³ volt az átlag. A „4 hónapja” és a „2 hónapja” megállja a helyét: Gajdos László május 14-én Szombathelyen azonnali cselekvést ígért, a kormány július 16-án pedig az Oladi Plató úthálózatáról az azbeszttartalmú zúzott kő eltávolítását rendelte el. Az is igaz, hogy Szombathely nem várt tovább. Augusztus 31-én saját döntéssel és folyószámlahitelből szerződött a felületzárásra, a munkaterületet szeptember 2-án adta át, szeptember 10-én pedig további 110 területről döntött. A 300 feletti helyszínszám is alátámasztott, sőt alacsony: Gajdos májusban több mint 300 helyről beszélt, a vasi hatóság szeptember 21-én 720 vármegyei bejelentett helyszínről számolt be. Ezek bejelentések, nem mind laborral igazolt szennyezések. A pályázati kiírás szeptember 3-án jelent meg, és valóban hibás volt. A szeptember 2-i miniszteri rendelet az elismert költségek „legfeljebb” 30/20/10 százalékát írja elő önerőként, a minisztériumi kiírás viszont az összköltség „legalább” ennyit. A poszt a két szót felcserélve idézi, de az eltérés maga valós. A szeptember 16-i bizottsági ülésen közölték, hogy a „legfeljebb” alkalmazandó. Az önerő terhe is dokumentált: Kőszeg polgármestere szerint városának több mint 100 millió forintot kellene előteremtenie, Szentgotthárd is jelezte, hogy költségvetéséből ennyi nem telik. A „használhatatlan” szó ugyanakkor túlzás. A határidő október 16., a bizottsági ülés napján még senki nem adott be pályázatot, de húszan letöltötték az adatlapot, Szombathely pedig pályázni készül.
Ami hamis vagy túlzó: A posztnak az a mondata, hogy „SZMSZ nincs”, Gajdos minisztériumára biztosan nem áll. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium szervezeti és működési szabályzata (3/2026. ÉKFM utasítás) szeptember 15-én megjelent, és szeptember 16-tól hatályos, egy héttel a poszt előtt. A Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumét nem találtuk. A „döntések nincsenek” állítást a kormányhatározat, a miniszteri rendelet és a pályázati kiírás cáfolja. Ezeket maga a poszt is említi. Az „országos média erről is hallgat, miért nem vonultak le helyszíni riportokra” kitételt a HVG szeptember 20-i riportja cáfolja: tudósítója az Oladi Platón járt, és a munkálatokat személyesen figyelte meg. Lőrincz Viktóriáról a poszt azt írja, hogy „többet nem engedik megszólalni”. Ezt semmilyen forrás nem támasztja alá. A parlamenti jegyzőkönyvek szerint júniusban és július végén még válaszolt kérdésekre, a későbbi időszakról nincs adatunk. A vízügyi államtitkár „szabadságra engedése” vitatott tény. Gajdos szerint a szabadságot elhalasztották, és Ausztriába küldte az államtitkárt. Az osztrák fél közlése szerint csak telefonos egyeztetés volt. A cirkuszi vadállatok tartását tiltó augusztusi rendelet valós.
Az értékítéletek („kőprofik”, „tiszás kupleráj”, „alkalmatlanságukkal”) a szerző politikai álláspontját fejezik ki, ezeket tényként nem lehet értékelni. A nyugdíjas hölgyről és kőszegi unokájáról szóló beszámolót kizárólag a poszt ismeri. A poszt lényegét tehát valós, forrásolt hiányosságok adják: Kőszegen sokszoros túllépés, még nem indult mentesítés, önerő-feltétel, hibás kiírás. Ezekből azonban a poszt a teljes kormányzati és médiabeli tétlenségre következtet, és ezt részben valótlan állításokkal támasztja alá.
„A kőszegi Hermina utcában az azbeszt levegőkoncentráció a határérték 40-szerese volt (a kép szerint).”
A KÖR-KER Kft. szeptember 5-i jegyzőkönyve szerint az augusztus 11–12-i mérés 24 órás átlaga 40 246 rost/m³ volt, a határérték 1000 rost/m³ (4/2011. VM rendelet).
„Gajdos László 4 hónapja, Magyar Péter 2 hónapja ígért azonnali segítséget.”
Gajdos május 14-én Szombathelyen azt mondta: „ez egy olyan ügy, amivel azonnal foglalkoznia kell a kormánynak”. A kormány július 16-án rendelte el az oladi zúzott kő eltávolítását.
„Szombathely megelégelte a kormányzati semmit, és maga kezdett bele a szennyezett utak rendbetételébe.”
A város augusztus 31-én saját döntéssel és hitelből szerződött, szeptember 2-án átadta a munkaterületet. Közben azonban augusztus 14-én létrejött a hárommilliárdos alap, és a város abból is pályázni akar.
„Az érintett helyszínek száma 300 felett van, és egyre bővül.”
Gajdos májusban több mint 300 helyet említett. A vasi kormányhivatal szeptember 21-én 720 bejelentett vármegyei helyszínről számolt be. Ezek bejelentések, nem mind laborral igazolt szennyezések.
„Az alap jelentős önkormányzati önerőt igényel, és három hete indult.”
A rendelet szeptember 2-án, a kiírás szeptember 3-án jelent meg. Az önerő megyei jogú városnál 30, városnál 20, községnél 10 százalék. Kőszeg szerint ez nála több mint 100 millió forint.
„A kiírás hibás: a jogszabály és a pályázat eltérő szót (legalább/legfeljebb) használ.”
Az eltérés valós, de a poszt megfordítja: a rendelet 59. § (3) bekezdése írja a „legfeljebb”, a minisztériumi kiírás 5. pontja a „legalább” szót. A szeptember 16-i bizottsági ülésen a „legfeljebb” alkalmazását közölték.
„Szmsz nincs.”
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium SZMSZ-e (3/2026. ÉKFM utasítás) szeptember 15-én megjelent, és szeptember 16-tól hatályos. A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium SZMSZ-ét nem találtuk.
„Az országos média hallgat, nem vonultak le helyszíni riportokra.”
A HVG szeptember 20-án helyszíni riportot közölt az Oladi Plató munkálatairól, a tudósító saját megfigyeléseivel.
„Lőrincz Viktóriát a vitában nyújtott teljesítménye miatt többet nem engedik megszólalni a Parlamentben.”
Erre nem találtunk forrást. A parlamenti jegyzőkönyvek szerint június 8-án és július 28-án még felszólalt és válaszolt, a későbbi időszakról nincs adat.
„Gajdos vízválság idején szabadságra engedte a vízügyi államtitkárt.”
A tény vitatott. Gajdos szerint a tervezett szabadságot elhalasztották, és az államtitkárt Ausztriába küldte. Az osztrák fél szerint csak telefonos egyeztetés volt. Engedélyező iratot nem találtunk.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
