Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaHeti őrület. Csak a bosszú marad, ha a kormányzati teljesítmény nulla.
A 2026. szeptember végi kormánykritika tényszerű elemei nagyrészt helytállnak: a munkanélküliségi adatok, a kata- és vagyonadó-bejelentés, a hiányzó foglalkoztatási államtitkár és a lakásáfa körüli döntéshiány valós. Nem igaz viszont, hogy kisebb minimálbér-emelést jelentettek volna be, mert a kormány csak a bérmegállapodás felülvizsgálatáról döntött. A 100–150 ezer forintos kata sem elhangzott szám, a büki gyárbővítést pedig nem állami támogatási program finanszírozta.
Minden vizsgált esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, a Tisza-kormány idején. Kivétel az 5 százalékos lakásáfa kivezetéséről szóló 2024-es törvénymódosítás, amelyet még az Orbán-kormány idején fogadtak el. Kivétel a 480 forintos benzinárstop-követelés is, amely 2026 márciusában, a kampányban, Magyar Péter ellenzéki pártelnökként tett közlése volt. A „kormányzati teljesítmény nulla”, a „diplomáciai ámokfutás” és a hasonló minősítések politikai vélemények, ezért nem kaptak tényszerű minősítést.
Munkaerőpiac. A KSH szeptember 25-i, pénteki gyorstájékoztatója szerint augusztusban 229 ezer munkanélküli volt, a ráta 4,7 százalék. A foglalkoztatottak száma 4 millió 654 ezer volt, a Telex és a 444 szerint 21 ezerrel kevesebb, mint júliusban. A nők június–augusztusi munkanélküliségi rátája 5,1 százalékra nőtt. A KSH szerint a foglalkoztatottak 24 ezres éves csökkenése mintavételi hibahatáron belüli. Az ING elemzője a népességfogyás és a nyugdíjba vonulás szerepét is kiemelte. A havi adat modellbecslés.
Adók. A miniszterelnök szeptember 26-án Szolnokon bejelentette, hogy 2027. január 1-től jön a vagyonadó. A katáról azt mondta, hogy a havi tételt „akár egy lépésben jelentősen, akár két kisebb lépésben” emelni kell, a döntés pedig egyeztetés után születik. A 100–150 ezer forintos összeg nem hangzott el, és nyilvános tervezetben sem szerepel. Ez várakozás, nem bejelentés.
Minimálbér. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma szeptember 25-én ülésezett. Kátai-Németh Vilmos szerint a felek egyetértettek abban, hogy a 2024-es hároméves megállapodást felül kell vizsgálni. A Munkástanácsok beszámolója szerint a következő hetekben dől el, teljesülnek-e az újratárgyalás feltételei. Az, hogy a 2027-re előirányzott 14 százalék nem teljesül, a munkáltatói oldal és a Világgazdaság következtetése. Kormányzati számot nem közöltek. A „bejelentették, hogy sokkal kisebb lesz” fordulat ezért egy még el nem dőlt kérdést mutat lezártnak.
Kormányzati szervezet. Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szeptember végéig nem volt. A tárca szerint a személyről már döntöttek, a VKF-ülésen pedig a két érintett miniszter és a foglalkoztatási helyettes államtitkár is részt vett. A Világgazdaság szeptember 22-i összesítése szerint 16 minisztériumból 8-nak volt kihirdetett SZMSZ-e. A hiány tehát valós, de nem minden tárcát érint.
Büki gyáravató. A Nestlé szeptember 25-én adta át három új üzemegységét. A 2021-ben indult, 193 milliárd forintos fejlesztést a kormány közleménye szerint a cég közvetlen állami támogatás nélkül valósította meg. Az állam a polgármester és Kapitány István szerint a szennyvízhálózat és az utak fejlesztésével járult hozzá. Az, hogy a beruházás a korábbi kormány idején indult, igaz. Az viszont, hogy egy támogatási programnak „köszönhetően” valósult meg, túlzás.
Lakásáfa és egyéb elemek. A szeptember 28-i parlamenti válasz szerint a 2026 végéig véglegessé váló építési engedélyű projekteknél 2030 végéig marad az 5 százalék, a kérdést pedig az őszi adócsomag rendezi. Ez a hatályos átmeneti szabály, így az engedélyek beadására inkább sürgetően hat. Azt nem lehetett ellenőrizni, hogy az építőipar emiatt nem ad be engedélyeket, és hogy „sok tízmilliárd” veszteség keletkezik. Az Ausztriával kapcsolatos vita a paksi fenékküszöbről szólt, nem Paks 2-ről. Az osztrák cáfolat napokkal később érkezett, nem órákon belül. Az azbesztügyben a kormány tavasszal gyors kármentesítést ígért, a 3 milliárdos alap pályázata azonban szeptember végén még folyamatban volt.
„A KSH pénteki adatai szerint nőtt a munkanélküliség, egy hónap alatt mintegy 20 ezerrel kevesebben dolgoznak, és a női munkanélküliség 5 százalék fölé emelkedett.”
A KSH szeptember 25-i közlése szerint augusztusban 4,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta (júliusban 4,5). A foglalkoztatottak száma júliushoz képest 21 ezerrel csökkent. A nők június–augusztusi rátája 5,1 százalék volt. A KSH szerint az éves változás a mintavételi hibahatáron belül van.
„A kata havi tétele jelenleg 50 ezer forint, és a miniszterelnök szerint akár egy lépésben, jelentősen is emelkedhet.”
Az MTI szeptember 26-i tudósítása szerint Szolnokon ez hangzott el: a havi adót „akár egy lépésben jelentősen, akár két kisebb lépésben” emelni kell. A végleges döntés a szakmai egyeztetés után születik. A jelenlegi tétel havi 50 ezer forint.
„A kata havi tétele várhatóan 100, akár 150 ezer forintra emelkedik.”
Ilyen összeget sem a miniszterelnök, sem a Pénzügyminisztérium nem közölt. Az Economx szeptember 28-i cikkében megszólaló elemző szerint az új tétel összege még nyitott. A szám semmilyen nyilvános tervezetben nem szerepel.
„A miniszterelnök a szolnoki fórumon bejelentette a vagyonadó bevezetését.”
A 444, a Portfolio és az MTI szeptember 26-i tudósítása szerint 2027. január 1-től jön a vagyonadó. 500 milliárd forint felett a kulcs 1 százaléknál magasabb is lehet. Törvényjavaslat még nincs.
„A kormány a héten bejelentette, hogy a minimálbér a korábban tervezettnél sokkal kisebb mértékben emelkedik.”
A szeptember 25-i VKF-ülés után a szociális és családügyi miniszter csak annyit közölt, hogy a 2024-es hároméves bérmegállapodást felül kell vizsgálni. Az egyik résztvevő szakszervezet beszámolója szerint a tárgyalások még csak most kezdődnek. Új emelési mértéket nem jelentettek be. A 14 százalék elmaradása munkáltatói és elemzői várakozás.
„A Tisza-kormány megalakulása óta nincs foglalkoztatási államtitkár.”
A Világgazdaság szeptember 22-i és a Tervalap szeptember 25-i cikke szerint a szociális tárcának nincs foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. A minisztérium szeptember közepén azt közölte, hogy a személyről döntöttek, a kinevezés kihirdetésére várnak. A területet közben helyettes államtitkárok vezetik, egyikük részt vett a szeptember 25-i VKF-ülésen is.
„A minisztériumoknak szeptember végén sincs szervezeti és működési szabályzatuk.”
A Világgazdaság szeptember 22-i összesítése szerint a 16 tárcából csak 8-nak volt kihirdetett SZMSZ-e. A Hivatalos Értesítő szeptember 11-i számában három tárcáé jelent meg. A hiány tehát a minisztériumok nagyjából felét érintette, nem mindet.
„Ausztria órákon belül cáfolta a miniszterelnök Paks 2-vel kapcsolatos állítását.”
A szeptember 3-i állítás arról szólt, hogy Ausztria az EU-hoz fordult. Az ügy nem Paks 2-t, hanem a paksi fenékküszöböt érintette. Az ellenszel.hu az OE24 szeptember 7-i beszámolójára hivatkozva azt írja, hogy az osztrák minisztérium tagadta a bizottsági panaszt, a Világgazdaság szerint pedig az osztrák kormány tételesen cáfolta az állítást. A cáfolat tehát valós, de napokkal később érkezett, nem órákon belül.
„A büki gyár bővítése a korábbi, Fidesz-kormány alatt indított támogatási programnak köszönhetően valósult meg.”
A fejlesztés 2021-ben, még az Orbán-kormány alatt indult. A kormány szeptember 25-i közleménye szerint azonban a Nestlé a 193 milliárd forintos beruházást „közvetlen uniós vagy állami támogatás nélkül” valósította meg. Bük polgármestere szerint az állami támogatás nem a befektetőhöz került, hanem a térség infrastruktúrájának fejlesztésére.
„Az új lakások 5 százalékos áfájának 2026 utáni sorsáról szeptember végén semmit nem lehet tudni.”
A 2024-es törvénymódosítás szerint az általános kedvezmény 2026 végén lejár. A 2026 végéig véglegessé váló engedélyű projektekre viszont 2030 végéig marad az 5 százalék. A szeptember 28-i parlamenti válasz ezt erősítette meg, és a kérdést az őszi adócsomagra tette. Szeptember 27-ig új kormánydöntés valóban nem született, de a meglévő átmeneti szabály ismert volt.
„Magyar Péter 480 forintos benzinárat ígért, ami nem valósult meg.”
Magyar Péter 2026. március 3-án, még ellenzékiként azt követelte az akkori kormánytól, hogy vezessen be „benzinárstopot 480 forinton”. Ez inkább követelés volt, mint kormányprogram. Miniszterelnökként májusban elvetette a hatósági árat, 480 forintos ár azóta sincs.
„A kormány májusban–júniusban gyors, azonnali segítséget ígért az azbesztszennyezés miatt, a megoldás azonban szeptember végén is várat magára.”
Magyar Péter május 21-én azt mondta, hogy „kerül, amibe kerül”, kármentesíteni kell. Gajdos László május 28-án azt mondta, hogy a nyilvántartás néhány héten belül pontos képet ad, és utána kezdődhet a mentesítés. Nyáron létrejött a 3 milliárdos alap, de augusztus végén még nem írták ki, és Szombathely saját forrásból kezdett hozzá a munkához. A „néhány héten belüli segítség” szó szerinti ígéretét nem találtuk.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
