Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA korábban Görög Márta igazságügyi miniszterhez benyújtott, a bírósági és ügyészségi szervezetrendszer függetlensége, valamint az ügyvédi munka védelme kapcsán feltett írásbeli kérdéseket követően a héten további…
Az írásbeli kérdések léteznek: a K/815. számút október 8-án Görög Mártához, a K/836. és K/837. számút október 12-én Kármán Andráshoz és Pósfai Gáborhoz nyújtották be. Igaz, hogy Bús Balázs a szegedi Csillagbörtönben van, és hogy a volt közhivatalnokokat bilincsben, vezetőszáron, nagy létszámú fegyveres kísérettel vitték bíróság elé. A két kulcsállítás viszont nem áll meg. A letartóztatottak nincsenek „legszigorúbb végrehajtási fokozatban”, és a törvény szerint az elítéltektől elkülönítve kell őket tartani. Az antifa-ügyek vádlottjait pedig ugyanígy bilincsben, vezetőszáron, fegyveres kísérettel vezették a bíróságra.
Időrend: minden vitatott kényszerintézkedés a 2026. április 12-i kormányváltás után, a Tisza-kormány idején történt. Ide tartoznak a júniusi NKA-letartóztatások, Hankó Balázs szeptember 28-i őrizetbe vétele és október 1-jei letartóztatása, Varga-Bajusz Veronika letartóztatása, valamint Bús Balázs fogva tartásának meghosszabbítása. A Magyar Helsinki Bizottság október 6-án adta ki állásfoglalását. A K/815. számú kérdést október 8-án nyújtották be, a K/836. és K/837. számút október 12-én. A Kecskeméti Törvényszék október 13-án helybenhagyta Hankó és Varga-Bajusz letartóztatását. Az összehasonlításként felhozott antifa-ügyek, Ilaria Salis 2024-es és Maja T. 2025-ös tárgyalásai, még az Orbán-kormány idejére esnek.
Ami igaz: a három írásbeli kérdés létezik, és szövegük lényegében azonos. Mindhárom a „Tisztítótűz” néven emlegetett eljárásokat, a 10–15 fős fegyveres kíséretet, a bilincset és vezetőszárat, a gyógyszerellátás hiányáról szóló beszámolókat és Bús Balázs szegedi fogva tartását említi. A volt minisztert, államtitkárt és NKA-alelnököt valóban bilincsben, vezetőszáron, nagy létszámú NAV-kommandós kísérettel vitték bíróság elé, a sajtó jelenlétében. A Magyar Helsinki Bizottság október 6-i állásfoglalását a kérdések hűen foglalják össze. A jogvédő szervezet ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az egyes ügyeket nem minősíti. Azt, hogy a kíséret arányos volt-e, eddig sem bíróság, sem más hatóság nem állapította meg, ez vélemény kérdése.
Ami nem áll meg: a „legszigorúbb büntetés-végrehajtási fokozat” a letartóztatottakra jogilag nem alkalmazható. A büntetés-végrehajtási törvény a letartóztatottak elítéltektől való elkülönítését írja elő, közös elhelyezést pedig semmilyen nyilvános forrás nem igazol. Az október 12-i kérdések maguk is óvatosabban fogalmaznak: olyan intézetről írnak, amely elítélteknek „is helyet ad”. A gyógyszerellátás elmaradásáról csak névtelen „beszámolókra” hivatkoznak, érintett, védői vagy hatósági közlés nem ismert.
Az antifa-párhuzam: Ilaria Salist és Maja T.-t ugyanígy bilincsben, vezetőszáron, fegyveres kísérettel vezették a budapesti bíróságra, és ők sem voltak akkor jogerősen elítélve. A kíséret létszámáról az ő esetükben nincs nyilvános adat, ezért a „több kommandós” összevetés nem ellenőrizhető. Az viszont nem igaz, hogy az antifa-vádlottakkal enyhébb módon bántak volna.
„Panyi Miklós fideszes képviselő 2026. október 8-án K/815. számon írásbeli kérdést nyújtott be Görög Márta igazságügyi miniszterhez a büntetőeljárásokban alkalmazott kényszerintézkedések miatt.”
Az Országgyűlés honlapján elérhető iromány 2026. október 8-án, 15:49-kor került benyújtásra „Ki parancsol az igazságszolgáltatásnak?” címmel.
„A „Tisztítótűz” keretében közel egy tucat ember került letartóztatásba.”
Csak az NKA-ügyben júniustól októberig nagyjából egy tucat embert tartóztattak le, ehhez jön Seszták Miklós, Szivek Norbert és Jellinek Dániel. Október közepén az NKA-ügyben már csak Bús Balázs, Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika maradt letartóztatásban, a többiek bűnügyi felügyelet alatt álltak. A letartóztatásokat minden esetben bíróság rendelte el.
„A letartóztatottak jelentős része a legszigorúbb végrehajtási fokozatba, fegyházba került, súlyos krónikus beteg gyanúsítottat is fegyház kategóriában tartanak fogva.”
A fogház, börtön és fegyház fokozat a jogerősen elítéltekre vonatkozik. A büntetés-végrehajtási törvény 386. § (3) bekezdése szerint letartóztatásnál a kategória-besorolás nem alkalmazható. Bús Balázs a „Szegedi Fegyház és Börtön” nevű intézetben van, de az intézmény neve nem azonos a végrehajtási fokozattal.
„Bús Balázst a szegedi Csillagbörtönben tartják fogva.”
A Telex október 6-i és 14-i cikke szerint is Szegeden tartják fogva. Letartóztatása október 25-ig tart, a szabadlábra helyezését elutasították.
„A letartóztatottakat több esetben többszörös bűnelkövetők és életfogytiglani szabadságvesztésüket töltő elítéltek mellett helyezték el.”
A büntetés-végrehajtási törvény 391. § (1) bekezdés a) pontja szerint a letartóztatottakat el kell különíteni az elítéltektől. Egyetlen nyilvános forrás sem igazol közös elhelyezést, az állítás mégis tényként hangzik el. Az október 12-i írásbeli kérdések is csak annyit írnak, hogy olyan intézetben tartják őket, amely elítélteknek is helyet ad.
„Súlyos krónikus beteg gyanúsítottnak nem engedélyezték a házi őrizetet, egy letartóztatott pedig hónapokig nem kapta meg a betegségéhez szükséges gyógyszereit.”
Érintettet senki nem nevez meg. Bírósági, ügyészségi, büntetés-végrehajtási vagy védői közlést sem találtunk róla. Az október 12-i kérdések is csak arra hivatkoznak, hogy „érkeztek beszámolók”. A „házi őrizet” 2018 óta nem létező kényszerintézkedés, a megfelelője a bűnügyi felügyelet.
„Volt közhivatalnokokat bilincsben, vezetőszáron, fegyveresek kíséretében, a sajtó előtt vezettek a tárgyalás helyszínére.”
Hankó Balázst október 1-jén bilincsben, vezetőszáron vitték a Kecskeméti Járásbíróságra. A helyi Kecskemét Online szerint 11 NAV-kommandós kísérte. Szeptember 28-án a Telex szerint a NAV épületénél legalább harminc fegyveres várta. A „10–15 fegyveres” tehát nagyságrendben egyezik a beszámolókkal, de hatósági létszámadat nincs.
„Az antifa-ügyek vádlottjaival szemben alkalmazott kényszerintézkedések meg sem közelítették a volt közhivatalnokokkal szembenieket.”
Ilaria Salist 2024 januárjában kéz- és lábbilincsben, vezetőszáron vezették a budapesti bíróságra. Maja T.-t a tárgyalásaira szintén bilincsben, vezetőszáron, fegyveres kísérettel vitték be. Mindez még az Orbán-kormány idején történt, és az érintettek akkor ugyancsak nem voltak jogerősen elítélve.
„2026. október 12-én további írásbeli kérdéseket nyújtottak be a NAV-ot felügyelő Kármán András pénzügyminiszterhez és a rendőrséget irányító Pósfai Gábor belügyminiszterhez ugyanezekről a kényszerintézkedésekről.”
Az Országgyűlés irományai szerint a K/836. számú kérdést („Ki parancsol a NAV nyomozóinak?”) 13:59-kor nyújtották be Kármán Andráshoz, a K/837. számút („Ki parancsol a Rendőrségnek?”) 14:09-kor Pósfai Gáborhoz. Mindkettő írásos válaszra vár.
„A Magyar Helsinki Bizottság 2026. október 6-i állásfoglalása szerint a megalapozott gyanú önmagában nem elegendő a letartóztatáshoz, az indokolatlan bilincs és vezetőszár pedig sértheti az emberi méltóságot és az ártatlanság vélelmét.”
Az október 6-i állásfoglalás szerint a letartóztatás nem lesz attól jogszerű, hogy fennáll a gyanú. A megfelelő indok nélkül használt bilincs és a felesleges vezetőszár „súlyosan sérti az emberi méltóságot”. A szervezet ugyanakkor kifejezetten közölte, hogy az egyes ügyeket nem minősíti, és nincs elég információja a hatósági mérlegelés megítéléséhez.
„A jogerősen el nem ítélt volt hivatalnokokat több kommandós kíséri, mint az antifa-ügyek vádlottjait.”
Hankó Balázs kíséretére a helyi sajtó 11 főt közölt, az antifa-vádlottak budapesti kíséretének létszámáról viszont nem találtunk adatot. A kíséret módja, vagyis a bilincs, a vezetőszár és a fegyveres kísérők, mindkét esetben azonos volt. Az antifa-ügyek vádlottjai a bilincses tárgyalások idején szintén nem voltak jogerősen elítélve.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
