Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaAz azbeszthelyzet kormányzati kompetencia híján fél éve megoldatlan Rendszeresen felkérdezzük a kormányt, hogy mégis miért gondolta,…
A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés kezeléséről elhangzó kritikai állítások többsége helytálló. Ezek: a 3 milliárdos alap a beérkezett igényekhez képest szűk, kötelező a 10–30 százalékos önerő, a pályázati kiírás ellentmondott a rendeletnek, az önkormányzatokért felelős államtitkár csak augusztus 29-én állt munkába, a május–júliusi „pár hetes” ígéretek nem teljesültek, és a Fidesz 50 milliárdos módosítóját elutasították. Pontatlan viszont, hogy Szombathelyen kívül egyetlen település sem kezdett saját forrásból mentesítésbe: Bük saját költségén elszállíttatta a szennyezett anyagot.
Időrend: minden vizsgált esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, „a kormány” itt tehát a Magyar Péter vezette Tisza-kormány. A Vas Vármegyei Kormányhivatal április 13-án jelentette be a szombathelyi Oladi Plató szennyezését. Gajdos László május 26-án a parlamentben néhány héten belüli mentesítést ígért. Július 16-án a kormány az Oladi Plató zúzalékának állami felszedéséről döntött, és Magyar Péter azt mondta, hogy a munka „napok, legfeljebb egy-két hét” múlva indul. Egy héttel később a kormány ezt elvetette, és helyette 3 milliárd forintos, önkormányzati pályázatra épülő alapot jelentett be. Az alapot az augusztus 14-i kormányhatározat hozta létre. A részletszabályokat a szeptember 2-i VTM rendelet rögzítette, a pályázat határideje október 16. volt, a döntés legkésőbb november 20-ig várható.
A pénzügyi keret szűkösségét a beérkezett igények is mutatják. Szombathely 2,5 milliárdos programjára 2,25 milliárd forintot kért (Oladi Plató 960 millió, 110 közterület 540 millió, útpadkák elszállítása 900 millió). Kőszeg mintegy 545, Lukácsháza 275, Táplánszentkereszt 120, Velem 75 millió forintra pályázott, Győr pedig 442 milliós programot nyújtott be. Ez együtt több mint 3,5 milliárd forint, vagyis a keret a pályázatok beadásakor már nem fedezte az igényeket. Július 23-án a kormány bővíthetőnek nevezte az alapot, de bővítésről október 17-ig nem találtunk döntést.
Az önerő a rendelet szerint legfeljebb 30, 20, illetve 10 százalék. A minisztérium pályázati kiírása ezzel szemben „legalább” ekkora önrészt írt elő, ezt helyi lapok és önkormányzati előterjesztések is dokumentálják. Stumpf Péter államtitkár szeptember 7-én a parlamentben és a szeptember 16-i bizottsági ülésen is a „legfeljebb” alkalmazását erősítette meg. A TÖOSZ szeptember 8-án teljes körű állami finanszírozást és koordinációt kért, Szentgotthárd és Kőszeg pedig jelezte, hogy a 100 millió forint körüli önerő meghaladja a lehetőségeiket. A feltételek a határidőig nem változtak, a települések a pályázatukban kérték az önerő csökkentését. Szombathely 10 százalékot vállalt, amit a „legfeljebb” értelmezés lehetővé tett.
Az önkormányzatokért felelős államtitkárt, Hoffman Istvánt augusztus 29-i hatállyal nevezték ki; a kormány május 13-i megalakulásától ez nagyjából három és fél hónap. Az 500 milliárdos Havária Alapból az azbesztre 50 milliárdot elkülönítő ellenzéki módosítót a kormánypárti többség elutasította. Az alap a költségvetés-módosítás indoklása szerint előre nem látható kiadásokra szolgál, és a kormány határozattal csoportosíthat át belőle.
Pontatlan, hogy Szombathelyen kívül senki nem kezdett saját forrásból mentesítésbe: Bük saját költségén elszállíttatta az azbesztes anyagot, Szentgotthárd pedig saját pénzből pormentesített. Szombathely a lefedést folyószámlahitelből előfinanszírozza, és a költséget az alapból kéri vissza. Az, hogy télen „a települések 90 százalékában” semmi nem történik, jóslat, nem ellenőrizhető tény. A kép összességében helytálló: a kormányzati keretek léteznek, de a mentesítés a települések többségén október közepéig nem indult el.
„A kormány 3 milliárd forintot különített el a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés felszámolására, és ebből Szombathely egymaga a keret nagy részét igényli.”
Az 1257/2026. (VIII. 14.) kormányhatározat 3 milliárd forintos alapot hozott létre. Szombathely október 16-án 2,5 milliárdos programra 2,25 milliárd forint támogatást kért, ez a keret 75 százaléka. Kőszeg, Győr, Lukácsháza, Táplánszentkereszt és Velem igényével együtt a kérelmek már meghaladják a 3 milliárdot. A kormány július 23-án ugyanakkor szükség esetén bővíthetőnek nevezte az alapot.
„Több száz település érintett az azbesztszennyezésben.”
A kormány július 24-i közleménye szerint 250 nyugat-magyarországi település lehet érintett. Ez részben szállítási adatokon alapul, nem mindenhol igazolt mérésen. A Vas megyei hatósághoz szeptemberig 720 helyszínről érkezett bejelentés.
„A kormány 10–30 százalékos önkormányzati önrészt írt elő az azbesztmentesítési támogatáshoz.”
Az 1/2026. (IX. 2.) VTM rendelet szerint az önerő megyei jogú városnál legfeljebb 30, más városnál legfeljebb 20, községnél legfeljebb 10 százalék. Szombathely végül 10 százalékot vállalt.
„Gajdos László májusban, Magyar Péter júliusban néhány héten belüli segítséget, illetve munkakezdést ígért.”
Gajdos május 26-án a parlamentben azt mondta, hogy „pár hét múlva” megkezdődhet a mentesítés. Magyar Péter július 16-án azt mondta, hogy az Oladi Platón a munkálatok megkezdése „napok, legfeljebb egy-két hét kérdése”. Az állami felszedést egy héttel később elvetették.
„A minisztérium szeptemberben hibás pályázati kiírást tett közzé.”
A rendelet „legfeljebb” 30/20/10 százalékos önerőt ír elő, a minisztériumi kiírás 5. pontja viszont „legalább” ennyit. Az eltérést Szombathely szeptember elején jelezte, a parlamenti bizottság szeptember 16-i ülésén pedig a „legfeljebb” alkalmazását közölték. Arra, hogy maga a rendelet is hibás lett volna, nem találtunk forrást.
„Az önkormányzatok jelezték, hogy az önerőt nagy részük nem tudja előteremteni, érdemi válasz azonban nem érkezett.”
A TÖOSZ szeptember 8-án teljes körű állami finanszírozást kért. Szentgotthárd és Kőszeg szerint a város költségvetése nem bírja a 100 millió forint körüli önerőt. A rendelet és a pályázati feltételek október 16-ig nem változtak, a települések a pályázatukban kérték az önerő mérséklését. A „legfeljebb” értelmezést azonban a minisztérium megerősítette, így Szombathely 30 helyett 10 százalékot vállalhatott.
„Az önkormányzatokért felelős államtitkári poszt négy hónapig betöltetlen volt.”
A kormány május 13-án alakult meg. Hoffman Istvánt augusztus 29-i hatállyal nevezték ki önkormányzatokért felelős államtitkárnak, így a poszt nagyjából három és fél hónapig volt üres.
„A 2026-os költségvetés módosításakor a Fidesz azt javasolta, hogy az 500 milliárdos Havária Alapból különítsenek el 50 milliárd forintot az azbesztmentesítésre, és ezt a kormánypárti többség leszavazta.”
A Vas Népe beszámolója szerint a módosító indítványt egy parlamenti bizottság szeptember 16-án elutasította; a 50 milliárdos javaslat az Országgyűlés szeptember 21-i vitájában is szerepelt.
„Szombathelyen kívül egyetlen érintett település sem kezdett saját forrásból a szennyezés felszámolásába.”
Az Ugytudjuk szeptember 4-i összefoglalója szerint Bük önkormányzata saját költségén, a veszélyesanyag-szabályok betartásával elszállíttatta az azbesztes anyagot. Szentgotthárd saját forrásból kalcium-kloridos pormentesítést végzett. Szombathely a lefedést folyószámlahitelből előfinanszírozza.
„Az azbesztügy rendezése közben a környezetért felelős miniszter a cirkuszi állatokkal és a kotorékvadászattal foglalkozott.”
Gajdos László július 14-én kezdeményezte a kotorékvadászat betiltását. Az augusztus 13-án kihirdetett kormányrendelet 2027-től tiltja a vadállatok cirkuszi szerepeltetését.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
