Mit hazudnak?

Valóban bejelentették, hogy 2027-től az Otthon Start helyébe a Wekerle Plusz lép: 18–41 éveseknek, használt lakásra 3 helyett fix 5 százalékkal. Ez a havi törlesztőt és a felvehető hitelösszeget is érezhetően rontja. Hamis viszont az a kép, hogy a fix 3 százalék eltűnik, hiszen új lakásra megmarad, és a megkötött szerződések is érvényesek. Az sem igaz, hogy a kormány kategorikusan tagadott volna minden módosítást, vagy hogy „17 ezer lakás állt meg”. A gyakran emlegetett 3,5 százalékos „uniós piaci átlag” valójában az euróövezeti átlag, nagyjából 3,5–3,6 százalék. Ez euróban felvett hitelekre vonatkozik, ezért nem mérhető össze a forintban nyújtott magyar támogatott kamattal: a hazai piaci lakáshitelek kamata 6–7 százalék.

Nem igaz, hogy a politikusok vagyonosodási vizsgálata a tiszás politikusokat és Magyar Pétert nem érinti: a T/797-es törvényjavaslat minden országgyűlési képviselőre és kormánytagra kiterjed, a 2026-ban hivatalba lépőkre a megbízatás második évének végétől. Az viszont igaz, hogy az EP-képviselők és a külön nevesített miniszterelnök kimaradtak, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság október 20-án elutasította az ezt pótló módosítót, és a javaslat a Magyar Péter vezette kormányé, bár még nem elfogadott törvény.

Valóban bejelentették, hogy 2027-től az Otthon Start helyébe a Wekerle Plusz lép: 18–41 éveseknek, használt lakásra 3 helyett fix 5 százalékkal. Ez a havi törlesztőt és a felvehető hitelösszeget is érezhetően rontja. Hamis viszont az a kép, hogy a fix 3 százalék eltűnik, hiszen új lakásra megmarad, és a megkötött szerződések is érvényesek. Az sem igaz, hogy a kormány kategorikusan tagadott volna minden módosítást, vagy hogy „17 ezer lakás állt meg”. A gyakran emlegetett 3,5 százalékos „uniós piaci átlag” valójában az euróövezeti átlag, nagyjából 3,5–3,6 százalék. Ez euróban felvett hitelekre vonatkozik, ezért nem mérhető össze a forintban nyújtott magyar támogatott kamattal: a hazai piaci lakáshitelek kamata 6–7 százalék.

Nem igaz, hogy a politikusok vagyonosodási vizsgálata a tiszás politikusokat és Magyar Pétert nem érinti: a T/797-es törvényjavaslat minden országgyűlési képviselőre és kormánytagra kiterjed, a 2026-ban hivatalba lépőkre a megbízatás második évének végétől. Az viszont igaz, hogy az EP-képviselők és a külön nevesített miniszterelnök kimaradtak, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság október 20-án elutasította az ezt pótló módosítót, és a javaslat a Magyar Péter vezette kormányé, bár még nem elfogadott törvény.

Valóban bejelentették, hogy 2027-től az Otthon Start helyébe a Wekerle Plusz lép: 18–41 éveseknek, használt lakásra 3 helyett fix 5 százalékkal. Ez a havi törlesztőt és a felvehető hitelösszeget is érezhetően rontja. Hamis viszont az a kép, hogy a fix 3 százalék eltűnik, hiszen új lakásra megmarad, és a megkötött szerződések is érvényesek. Az sem igaz, hogy a kormány kategorikusan tagadott volna minden módosítást, vagy hogy „17 ezer lakás állt meg”. A gyakran emlegetett 3,5 százalékos „uniós piaci átlag” valójában az euróövezeti átlag, nagyjából 3,5–3,6 százalék. Ez euróban felvett hitelekre vonatkozik, ezért nem mérhető össze a forintban nyújtott magyar támogatott kamattal: a hazai piaci lakáshitelek kamata 6–7 százalék.

Valóban bejelentették, hogy 2027-től az Otthon Start helyébe a Wekerle Plusz lép: 18–41 éveseknek, használt lakásra 3 helyett fix 5 százalékkal. Ez a havi törlesztőt és a felvehető hitelösszeget is érezhetően rontja. Hamis viszont az a kép, hogy a fix 3 százalék eltűnik, hiszen új lakásra megmarad, és a megkötött szerződések is érvényesek. Az sem igaz, hogy a kormány kategorikusan tagadott volna minden módosítást, vagy hogy „17 ezer lakás állt meg”. A gyakran emlegetett 3,5 százalékos „uniós piaci átlag” valójában az euróövezeti átlag, nagyjából 3,5–3,6 százalék. Ez euróban felvett hitelekre vonatkozik, ezért nem mérhető össze a forintban nyújtott magyar támogatott kamattal: a hazai piaci lakáshitelek kamata 6–7 százalék.

Hamis, hogy az Emberség Erejével Alapítvány az újpetrei vita után LMBTQ-vonatkozásokat törölt volna a „Ha nagy leszek” társasjáték leírásából: a korábbi szöveg sem tartalmazott ilyet, a beszámolók szerint csak a „hagyományos nemi szerepek megkérdőjelezése” kifejezést cserélték a róluk való beszélgetésre. A „nemi binaritás csapdájáról” szóló idézet sem a társasjátékról szól, hanem egy fiataloknak szóló programokat tervező szakembereknek készült, nemi alapú erőszakról szóló 2023-as kézikönyv bevezetőjéből származik.

Forsthoffer Ágnes október 19-én pótolta a vagyonnyilatkozatából a 28 százalékos családi cégtulajdonát, de a kiegészítésben sem szerepel a Talajerőgazdálkodási Kft.-ben 2026 márciusáig viselt ügyvezetői tisztsége. Erről október 26. óta nem nyilatkozott, és a hivatalos munkarend szerint az Országgyűlés következő ülése hétfőn, november 2-án kezdődik. Nem igaz viszont, hogy az első ügyre adott reakció csaknem öt napig váratott magára, hogy korábban nem volt szankció, vagy hogy az osztalék jogilag fizetésnek számítana.

Igaz, hogy az Országgyűlés 2026. október 13-án elfogadta a T/680-as gyermekvédelmi csomagot, amely törölte a homoszexualitás és a nemváltás megjelenítésére vonatkozó nevesített tilalmakat, és az is igaz, hogy ugyanaznap délelőtt, öt perccel a szavazás után bejelentették 4,2 milliárd euró uniós forrás felszabadítását. Ez a pénz azonban egy külön, korrupciós és közbeszerzési aggályok miatt indított eljárásban szabadult fel, amelynek lezárását a Bizottság már szeptember 23-án javasolta. A gyermekvédelmi törvényhez kötött, nagyjából 0,5–0,6 milliárd euró október 13-án is zárolva maradt. A törvény nem nyitja meg az iskolákat a „genderpropaganda” előtt, mert a külső előadókra vonatkozó megkötések és a tartalmi tilalom megmaradt. Az uniós jogi hátteret a kormány maga is kimondta, tehát nem titkolta el.

Az az álláspont, hogy Forsthoffer Ágnes házelnök védekezése, miszerint családi cégbeli tulajdonrészét nem akarta eltitkolni, hiszen az húsz éve nyilvános, nevetséges és botrányos kifogás, mert egy érdekeltség közismertsége nem mentesít a vagyonnyilatkozatban való feltüntetése alól.