Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA Tisza és Magyar Péter körül MINDEN KAMU! Természetesem az is, hogy széles társadalmi egyeztetés után írnak majd egy új…
A poszt lezárt tényként állítja, hogy az új alkotmány már elkészült és a közvetlen elnökválasztás eldöntött kérdés – erre nincs forrás, a Tisza frakcióvezető-helyettese tíz nappal korábban épp azt mondta, hogy nincs végleges döntés.
A poszt azt kéri számon, hogy a széles társadalmi egyeztetésre épülő alkotmányozás ígérete színjáték. A szerző pártja, a Fidesz–KDNP 2011-ben úgy alkotta meg az Alaptörvényt, hogy a szöveget kormánypárti képviselők nyújtották be 2011. március 14-én, a parlament április 18-án elfogadta, és az elfogadást nem követte népszavazás; az Európa Tanács Velencei Bizottsága 2011. június 20-i véleményében kifejezetten az átláthatóság hiányát, a többség és az ellenzék közötti párbeszéd gyengeségét, az elégtelen nyilvános vitát és a nagyon szűk időkeretet kifogásolta a folyamatban. Ehhez képest a Fidesz–KDNP 2026. július 6-i sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely tíz hónapos folyamatra és 920 ezer résztvevőre hivatkozott, és épp az egyeztetés rövidségét rótta fel a mostani kormánynak.
A poszt szövege értékítélet („MINDEN KAMU”, „hazudozik és átver mindenkit”), az ellenőrizhető tartalom a mellékelt videóban van: a szerző parlamenti felszólalásában azt állítja, hogy az az alkotmány, „amit Magyar Péter elképzelt és már megírt”, létezik, az alkotmányozás „a filmszínháznak lesz a része”, és „már rég megvan az a részletkérdés is, hogy közvetlen elnökválasztást akarnak”. Erre bizonyítékként Radnai Márk augusztus 20-án felvett interjújának egy mondatát vágja be.
Kész alkotmányszövegre, belső tervezetre vagy erről szóló első kézből származó közlésre sem a korábbi gyűjtésünk, sem a mostani keresés nem talált forrást. Ellenkezőleg: a Magyar Hírlap augusztus 10-i háttéranyaga is azt kifogásolja, hogy nem ismert az alkotmányozó műhely névsora és munkarendje – vagyis a jobboldali sajtókritika sem kész szövegről, hanem annak hiányáról és átláthatatlanságáról szól. Az Alaptörvény július 13-án elfogadott tizenhetedik módosításának bevezető rendelkezése „széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést követően” megalkotandó új Alkotmányról szól, a kormány június 29-i és július 4-i közlései szerint szeptembertől indulnak a szakmai felkérések és az országos fórumok, a végén parlamenti szavazással és népszavazással. A poszt közzétételekor, augusztus 30-án ez a folyamat még nem indult el, tehát arról, hogy „filmszínház” lesz-e, egyelőre nincs mérhető tény – ez előrejelzés és szándéktulajdonítás.
A közvetlen elnökválasztás ügyében a poszt eldöntött tényt állít. A rendelkezésre álló közlések ezzel szemben politikusi preferenciát rögzítenek: Magyar Péter május 18-án azt mondta, hogy ilyen lépés előtt társadalmi konzultáció és az új alkotmányról népszavazás lenne, július 13-án az MTI szerint azt közölte, hogy az államfőválasztás rendjét az alkotmányozási folyamat során határozzák meg, ő személy szerint a nép általi választást támogatja; Radnai Márk augusztus 11-én is „kinyitásról” beszélt. Melléthei-Barna Márton tiszás frakcióvezető-helyettes pedig augusztus 19-én, tizenegy nappal a poszt előtt kifejezetten azt mondta, hogy nincs végleges döntés a közvetlen elnökválasztásról, és az új alkotmány legkorábban 2027 őszén készülhet el. A Radnai-interjú teljes hangzó leiratát nem sikerült megszereznünk, így a bevágott félmondat szövegkörnyezetét nem tudtuk ellenőrizni; a videóban látható részlet önmagában nem bizonyítja, hogy a kérdés el van döntve.
A kritikának van tényalapja, és ezt is ki kell mondani: a kormányoldali szereplők valóban hónapok óta nyilvánosan ugyanazt az egyik lehetséges megoldást támogatják, maga Radnai Márk pedig augusztus 11-én elismerte, hogy „a társadalmi egyeztetés címszóval, ami eddig történt, az nem fedi le ezt a fogalmat”, és Baka András jelölésénél ilyen egyeztetés „fel sem merült”. A tizenhetedik alaptörvény-módosítást öt napig lehetett véleményezni (22 844 beadvány érkezett), amit a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International is elégtelennek nevezett, a törvényben előírt nyolc naphoz képest. Ezek a tények megalapozzák a folyamat bírálatát – de nem azt, hogy az alkotmány már meg van írva, és nem azt, hogy a részletkérdések el vannak döntve. A poszt hamis képet attól ad, hogy a még el nem kezdett folyamatot már megtörtént csalásként, a meg nem született dokumentumot pedig létezőként mutatja be.
„Magyar Péter új alkotmánya már elkészült, meg van írva, csak később hozzák a Ház elé.”
Sem kész alkotmányszövegre, sem belső tervezetre, sem névvel vállalt, első kézből származó közlésre nincs nyilvános forrás. A hatályos tizenhetedik módosítás csak szándékot rögzít: széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés utáni alkotmányozást.
„Radnai Márk augusztus 20-án egy interjúban a közvetlen elnökválasztásról beszélt.”
A HVG interjúja a Tisza Szigetek augusztus 20-i találkozója után készült, és augusztus 23-án jelent meg; a bevágott mondat ebből származik. A tizennégy perces interjú teljes hangzó leirata nem elérhető, így a szövegkörnyezet nem ellenőrizhető.
„Már eldöntött tény, hogy közvetlen elnökválasztás lesz Magyarországon.”
Melléthei-Barna Márton tiszás frakcióvezető-helyettes 2026. augusztus 19-én azt mondta, nincs végleges döntés a közvetlen államfőválasztásról, és az új alkotmány legkorábban 2027 őszén készülhet el. Magyar Péter július 13-án is személyes preferenciaként fogalmazott, a döntést az alkotmányozási folyamatra utalva.
„A széles társadalmi egyeztetésre épülő alkotmányozás csak műsorgyártás, előre megrendezett folyamat lesz.”
Az alkotmányozási folyamat a poszt napján még nem indult el (a kormány szeptemberi kezdést jelentett be), így a lefolyása nem értékelhető. A korábbi, ötnapos alaptörvény-egyeztetést civil szervezetek elégtelennek nevezték, ez azonban a jövőbeli folyamatról nem bizonyít semmit.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
