A poszt szövege két mondatból áll. A „Csak rombolni tud a Tisza!” és az, hogy a kormánypárti képviselők „nem is értik, mit csinálnak”, politikai értékítélet, tényként nem értékelhető. Szinte szó szerint ugyanezt mondja a Fidesz-frakció szeptember 18-i közleménye („A Fidesz épített, a Tisza csak rombolni tud”), amelyet az MTI Nemzeti Közleménytára és az Infostart is közölt. A poszt tehát az ellenzéki párt központi üzenetét ismétli. Az ellenőrizhető állítások a videóban hangzanak el. A felszólaló egy parlamenti terem pulpitusánál beszél. A felvétel dátumát és a beszélő személyét a leirat nem rögzíti. Az utalásokból (a „2010 és 2026 között” történt „országépítés”) arra lehet következtetni, hogy a koncesszió megszüntetéséről szóló szeptember 18-i bejelentés után készült, ezt azonban nem sikerült igazolni.
A videó azt állítja, hogy a kormány leállította az autópálya- és gyorsforgalmi építéseket. A források szerint egy folyamatban lévő építkezést sem állítottak le. Az 1310/2026. (IX. 18.) kormányhatározat tárgyalásokat rendel el a koncesszorral a szerződés rendezéséről. Ezt kifejezetten úgy teszi, hogy közben „az autópálya-üzemeltetés és a már megkezdett fejlesztési feladatok folyamatosságának fenntartása mellett” kell eljárni. Az M1 bővítése, az egyetlen MKIF-kivitelezésben zajló nagyberuházás, az MKIF szeptember 2-i építési naplója szerint is folyt: aszfaltozás a 16. és az 54. kilométer között, őszi forgalomátterelés. Szeptember 22-én a minisztérium helyszíni ellenőrzést tartott a munkaterületen, erről a Világgazdaság számolt be. Vitézy Dávid már júliusban azt írta, hogy mindhárom örökölt, folyamatban lévő gyorsforgalmi beruházás (M1, M44, M49) épül tovább.
Valódi bizonytalanság is van, és ezt ki kell mondani. Vitézy a Kontroll interjújában (a Világgazdaság szeptember 21-i beszámolója szerint) azt mondta: arra, hogy a koncesszió lezárása módosítja-e az M1 ütemezését, „a jelenlegi helyzetben nem tud választ adni”. A szeptember 18-i tájékoztatón pedig az Index tudósítása szerint azt, hogy a fejlesztéseket ki végzi, további átvilágítástól és a költségvetés teherbírásától tette függővé. Az M1-es késés tehát lehetséges, de a „félbehagyják” kijelentés ellentétes a hivatalos döntéssel.
A „nem építik meg” sorozat. Az M3 bővítése, az M7 bővítése és az M4 munkálatai Vitézy szeptember 18-i közlése (24.hu) szerint „még csak előkészítési fázisban vannak”. Az MKIF júliusi közleménye szerint is előkészítés alatt áll az M7, az M200 és az M3 fejlesztése. Az M4 Kisújszállás–Berettyóújfalu szakaszát még az előző kormány minisztériuma is csak 2029–2032 közöttre várta, a Cívishír 2026. januári, tehát kormányváltás előtti cikke szerint. Egyik projektről sem találtunk törlő kormányzati döntést. Az M200–M8-at, vagyis a videóban „Komárom–Székesfehérvár–Kecskemét” útvonalként emlegetett gyorsforgalmi utat a Tisza Párt választási programja kifejezetten vállalta („Megépítjük … az M200–M8-as gyorsforgalmi utakat”). Az tény, hogy a koncesszió felbontásával bizonytalanná vált, ki és mikor építi meg ezeket. A Világgazdaság szerint az M200 és az M7 munkáit a koncesszornak jövőre kellett volna kezdenie. Ez a bizonytalanság azonban nem ugyanaz, mint a videó lezárt tényként közölt „nem építik meg” állítása.
Összegezve: a videó a koncesszió felbontásának tényéből egy döntést vezet le, amely nincs meghozva. A folyamatban lévő építkezések leállítását és az előkészítés alatt álló projektek végleges elvetését állítja kész tényként, miközben a hivatalos határozat az ellenkezőjéről, a megkezdett fejlesztések folytatásáról rendelkezik, a többi projekt sorsa pedig nyitott. A „bűnt követnek el”, a „gyűlöletből és bosszúból politizálnak” típusú fordulatok értékítéletek és érzelmi keretezés, tényként nem értékelhetők.