Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaKiakadt az ügyvédi kamara! Elfogadhatatlannak tartják, hogy az ÁVH MEGFIGYELTE Seszták Miklós…
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2026. szeptember 30-án valóban elvi éllel elítélte a védők törvénytelen megfigyelését, és Sesztákot hétfőn valóban az NVVH vette őrizetbe, de hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal célzottan megfigyelte volna Seszták védőjét, azt csak a védő saját beszámolója támasztja alá: a kamara sem az NVVH-t nem nevezte meg, sem a megfigyelést nem kezelte bizonyított tényként, a hivatal elnöke pedig később azt mondta, hogy Sesztákot még az ügyészség idején figyelték, az ügyvédjét külön nem.
Időrend: Seszták Miklós KDNP-s képviselő 2026. szeptember 28-án, hétfőn reggel maga ment be a Központi Nyomozó Főügyészségre. Az Országgyűlés aznap felfüggesztette a mentelmi jogát, a Volánbusz-ügyet pedig ugyanaznap reggel saját hatáskörbe vonta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH). A hivatal büntetőeljárási jogkörei szeptember 27-én léptek hatályba. Sesztákot Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes vette őrizetbe, a bíróság szeptember 30-án 30 napra elrendelte a letartóztatását. Minden esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után, a Tisza-kormány idején történt, Seszták ellenzéki képviselő.
A megfigyelésről először szeptember 30-án Seszták védője, Papp Gábor beszélt a Blikknek és a 24.hu-nak. Szerinte a nyomozati iratokból kiderül, hogy ügyfelét már hétfő reggel, a mentelmi jog felfüggesztése előtt megfigyelték, és őt is. A jelentésben állítása szerint szerepel, kivel beszélt a főügyészségről távozva, milyen ruhát viselt és milyen rendszámú autóba szállt. A Budapesti Ügyvédi Kamara még aznap este közleményt adott ki. Ebben Papp állításaként ismertette a történteket, és elvi éllel elítélt minden olyan magatartást, amikor védőket „törvénytelenül alkalmazott eszközökkel, és/vagy eljárásrendben” figyelnek meg. Hozzátette, hogy egy ügyvéd „törvényes ok nélküli” megfigyelése az ügyvédi titkot támadja. A kamara tehát valóban elítélően reagált. Közleménye azonban feltételes, nem nevez meg hatóságot, és nem állapítja meg, hogy a megfigyelés megtörtént vagy törvénytelen volt. A „jogállamban ilyen nincs” fordulat ennél erősebb összefoglalás.
Azt, hogy a védőt az NVVH figyelte meg, egyetlen dokumentum sem támasztja alá. A szeptember 30-i közlések egyike sem nevezte meg a hivatalt. Unger Anna NVVH-elnök október 5-én az RTL-nek azt mondta, hogy Sesztákot még a Központi Nyomozó Főügyészség idején, leplezett eszközökkel figyelték, „és ezért láttak mindenkit, akivel találkozott”. Hozzátette, hogy az ügyvédjét tudomása szerint külön senki nem figyelte, a részletekről pedig az ügyészség adhat tájékoztatást. Papp Gábor október 5-i Hír TV-interjújában azt mondta, hogy a megfigyelés már az őrizetbe vételt megelőző héten zajlott. Szerinte Seszták őrizetbe vétele után is folytatódott, és ekkor már őt is követték, „Ügyes” álnéven. A két érdekelt fél közlése ellentmond egymásnak, a nyomozati iratok nem nyilvánosak. A Magyar Nemzet október 3-i beszámolója szerint sem az ügyészség, sem az NVVH nem válaszolt arra, ki rendelte el az intézkedést.
Mindez azt jelenti, hogy egy érdekelt fél, a védő ellenőrizetlen beszámolója és egy feltételes kamarai állásfoglalás alapján hangzik el lezárt tényként, hogy a hivatal megfigyelte a védőt. Az NVVH-t az ÁVH-val azonosító és a „Rákosi-korszak visszatéréséről” szóló minősítések értékítéletek. Egyedi tényként ezek nem ellenőrizhetők.
„A Budapesti Ügyvédi Kamara közleményben elfogadhatatlannak nevezte, hogy megfigyelték Seszták Miklós védőjét, mert jogállamban ilyen nem fordulhat elő.”
A kamara 2026. szeptember 30-án 20:39-kor, az MTI Nemzeti Közleménytárában közölte, hogy elítél minden olyan magatartást, amikor védőket „törvénytelenül alkalmazott eszközökkel” figyelnek meg, és az ügyvédi titok megsértése „senki részéről sem tolerálható”. A közlemény ugyanakkor Papp Gábor állításaként idézi a megfigyelést („Állítása szerint”), és nem nevez meg hatóságot.
„Seszták Miklós védőjét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) figyelte meg.”
A megfigyelésről csak a védő, Papp Gábor szeptember 30-i nyilatkozatai szóltak, és ezekben sem az NVVH-t nevezte meg. Unger Anna NVVH-elnök október 5-én azt mondta, hogy Sesztákot még a Központi Nyomozó Főügyészség idején, leplezett eszközökkel figyelték, az ügyvédjét tudomása szerint külön senki nem figyelte. Hatósági irat egyik változatot sem igazolja.
„A nyomozati iratok között van olyan megfigyelési jelentés, amely rögzíti, hogy Seszták védője kivel beszélt, milyen ruhát viselt és milyen rendszámú autóba szállt be, és ezt a védő látta.”
Ezt kizárólag Papp Gábor állítja a Blikknek, a 24.hu-nak, majd október 5-én a Hír TV-nek, az iratok nem nyilvánosak. Unger Anna szavai szerint Sesztákot figyelték, „és ezért láttak mindenkit, akivel találkozott”. Ez valószínűsíti, hogy a védő is szerepelhet a jelentésben, de azt nem igazolja, hogy őt célzottan figyelték volna.
„Seszták Miklós 2026. szeptember 28-án, hétfőn maga ment be a Központi Nyomozó Főügyészségre, és nem sokkal később az NVVH őrizetbe vette.”
A 444 és a Telex szeptember 28-i beszámolója szerint Seszták vallomástétel céljából ment be a főügyészségre. Ott Tasnády Katalin NVVH-elnökhelyettes a mentelmi határozat kihirdetése után őrizetbe vette. Ez volt a hivatal első elrendelt intézkedése.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
