Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️FOKOZÓDIK AZ ÖNKÉNY ÉS A POLITIKAI LESZÁMOLÁS A KÖZMÉDIÁNÁL❗️ Immár - egy hozzám eljutott - hivatalos levélben is leírta a…
A közmédia ideiglenes vezetése valóban csoportos létszámleépítést jelentett be 2026. október 2-án, és a dolgozóknak küldött tájékoztatás szerint a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása is lehet a felmondás indoka; ez azonban a Munka törvénykönyvében rögzített, általános felmondási ok, így nem bizonyítja, hogy politikai alapon bocsátanak el, a „Tisza támogatása szükséges feltétel” mondatnak pedig nincs független megerősítése.
Időrend: valamennyi érintett esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után, a Tisza-kormány idején történt. A közmédia ideiglenes vezérigazgatóját, Horváth P. Andrást július 2-án az Országgyűlés Művelődési Bizottságának tiszás többsége választotta meg. Július 7-én kezdődtek a munkavégzés alóli mentesítések. Az MTVA július 26-án beolvadt a Duna Médiaszolgáltatóba. A sajtóban szeptemberben 600 fős leépítésről szóló hírek jelentek meg, ezeket a vezetés szeptember 18-án cáfolta. Október 2-án a Duna Médiaszolgáltató értesítette a szakszervezetet és az üzemi tanácsot a csoportos létszámcsökkentésről, és a munkavégzés alól mentesített dolgozók is tájékoztatást kaptak. Október 5-én a társaság a 24.hu-nak írásban megerősítette a leépítést.
Ami megáll: a csoportos létszámcsökkentés valós. A Munka törvénykönyve szerint legalább 300 fős munkáltatónál akkor kell ezt bejelenteni, ha 30 napon belül legalább 30 munkavállalótól válnak meg. A Telex értesülése szerint az érintettek száma a százat is meghaladhatja. A társaság szerint a végleges létszám csak az audit lezárása után derül ki, a cél pedig a szervezet racionalizálása és a párhuzamosságok megszüntetése. A Magyar Nemzet által ismertetett tájékoztatás szerint a mentesített dolgozók közös megegyezést kezdeményezhetnek, ekkor a végkielégítést is megkapják. Ha nem állapodnak meg, egyoldalú munkáltatói felmondás következik, amelynek egyik lehetséges indoka a munkavállaló magatartása, és ilyenkor nem jár végkielégítés. Ezt a 24.hu és a HVG is közli, a társaság pedig megerősítette.
Ami nem következik belőle: a magatartási okú felmondás nem a közmédia saját találmánya. A Munka törvénykönyve 66. § (2) bekezdése a magatartást, a képességet és a munkáltató működésével összefüggő okot nevezi meg a munkáltatói felmondás lehetséges indokaként. A tájékoztatás szerint az audit a munkavégzés minőségét, a munkahelyi magatartást, az együttműködési kötelezettséget, valamint a jogszabályok, az utasítások és a belső szabályzatok betartását vizsgálta. A Telex szerint a döntésnél a munkakör feladatai, a szakmai tapasztalat, a képzettség, az alkalmasság, a terhelhetőség és az együttműködés számít. Egyik ismert dokumentum sem tartalmaz politikai szempontot. Ebből az nem következik, hogy minden egyedi döntés kifogástalan lesz. Jogos kérdés, hogy a hónapok óta munkavégzés alól mentesített dolgozóknál milyen konkrét magatartásra lehet felmondást alapozni, és erre a tájékoztatás nem ad választ. A törvényi felmondási ok említése önmagában azonban nem bizonyítja, hogy a kiválasztás politikai alapon történik.
A „Tisza támogatása szükséges, de nem elégséges feltétel” mondatot Németh Balázs fideszes képviselő 2026. július 20-án, parlamenti azonnali kérdésében tette szóvá. A felszólalót nem nevezte meg, és bizonyítékot sem mutatott be. A 24.hu csak arról számolt be, hogy a képviselő ezt állította. Tompa Enikő államtitkár válaszában azt mondta, hogy politikai tisztogatás nincs, és addig csak ideiglenes mentesítések történtek. Az állítást független forrás sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.
„A közmédia vezetése a dolgozóknak küldött tájékoztatásban csoportos létszámleépítést jelentett be.”
A Telex, a 24.hu és a HVG 2026. október 2-i beszámolója szerint a Duna Médiaszolgáltató értesítette a szakszervezetet és az üzemi tanácsot, és a dolgozókat is tájékoztatta. A társaság október 5-én a 24.hu-nak megerősítette a csoportos létszámcsökkentést. A végleges létszámot az audit lezárásáig nem közli: a Telex értesülése szerint száznál több fő is érintett lehet a mintegy kétezres állományból.
„A leépítés a köztelevízió és a közszolgálati rádió korábbi műsorkínálatának szétverését jelenti.”
A leépítés még nem történt meg, és azt sem tudni, mely munkakörök szűnnek meg. A társaság közlése szerint a cél a párhuzamosságok és a túlzott létszám megszüntetése. Július 23-i közleménye szerint az őszi műsorstruktúrában csaknem száz műsor tér vissza, így a műsorkínálatra gyakorolt hatást nem lehet megítélni.
„A dolgozóknak küldött tájékoztatás szerint a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása is lehet a felmondás indoka, és ilyenkor nem jár végkielégítés.”
Ezt a 24.hu, a HVG és a tájékoztatást ismertető Magyar Nemzet egybehangzóan közli. A Duna Médiaszolgáltató október 5-én a Munka törvénykönyvére hivatkozva megerősítette, hogy magatartási okú felmondás esetén nem jár végkielégítés.
„A magatartási okra való hivatkozásból következik, hogy a kirúgásokról elsődlegesen nem szakmai, hanem politikai alapon döntenek.”
A Munka törvénykönyve 66. § (2) bekezdése szerint a munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A magatartás tehát általános törvényi felmondási ok, végkielégítést a 77. § (5) bekezdés b) pontja szerint nem kell fizetni. A tájékoztatás szerint az audit a munkavégzés minőségét, a munkahelyi magatartást, az együttműködést és a szabályok betartását vizsgálta, politikai szempontot egyetlen dokumentum sem tartalmaz. Nyitott kérdés viszont, mire alapozzák a magatartási okot azoknál, akik hónapok óta nem dolgoznak.
„A közmédia egyik új vezetője egy belső értekezleten azt mondta, hogy a Tisza támogatása nem elégséges, de szükséges feltétele annak, hogy valaki a közmédiánál dolgozhasson.”
Az állítás egyetlen nyilvános forrása Németh Balázs fideszes képviselő 2026. július 20-i parlamenti azonnali kérdése. Ebben nem nevezte meg a felszólalót, és felvételt sem mutatott be. Független megerősítést nem találtunk. Tompa Enikő államtitkár aznap azt válaszolta, hogy politikai tisztogatásról nincs szó. A mondat tehát ellenőrizetlen, mégis lezárt tényként terjed.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
