Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️KATA-DUPLÁZÁS: MAGYAR PÉTER A KISVÁLLALKOZÓKAT IS ÁTVERTE❗️ A kampányban előbb kijelentette, hogy visszaállítják a…
A 2026. október 6-án egyeztetésre bocsátott katatervezet valóban emeli a ma havi 50 ezer forintos tételt: a régi katában 2027-ben 75, 2028-ban 100 ezer forintra, 2029-től pedig a minimálbérhez kötött összegre, az új katában főállásban 100 ezer forintra. Ez ellentétes a Tisza kampányban tett „senki terhe nem fog nőni” ígéretével, és a családi pótlék duplázása sem valósult meg. Mindez azonban még tervezet: a csomag bővíti a katázók körét és visszaengedi a céges számlázást, az új belépők megtakarítása pedig a bevételtől függ, nem általánosan havi 15–25 ezer forint. A rászoruló családok 2026-ban iskolakezdési támogatást kaptak, a munkanélküliségről, a mellékállású katáról és a hiányról szóló egyes megállapítások pedig hamisak vagy félrevezetők.
Időrend: a Tisza adóígéretei még ellenzékben, az Orbán-kormány idején hangzottak el (2025. augusztus 29.: „A TISZA-kormány az adócsökkentés kormánya lesz”; 2025. október 21.: „Senki terhe nem fog nőni – sem a dolgozóké, sem a vállalkozásoké”; a 2026. februári program: „Újra széles körben elérhetővé tesszük a kedvezményes kata adózást”). A ma hatályos, havi 50 ezer forintos, csak főállású egyéni vállalkozóknak elérhető katát a 2022. évi XIII. törvény vezette be, még az Orbán-kormány idején. A 2026. április 12-i kormányváltás után Kármán András pénzügyminiszter június 1-jén az Országgyűlésben azt mondta, hogy nem a régi rendszer változatlan visszaállítását tervezik. Szeptember 26-án Magyar Péter Szolnokon még összeg nélkül jelezte az emelést, október 6-án pedig a kormány közleménye és a Pénzügyminisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet (véleményezési határidő: október 14.) rögzítette a számokat.
A tervezet szerint az új katában a főfoglalkozású kisadózó 2027-ben havi 100 ezer, a nem főfoglalkozású 50 ezer forintot fizet; 2028-tól a tétel az előző évi minimálbérhez igazodik (főállásban a minimálbér 31,5, mellékállásban 15 százaléka). A 2026 végén már katázók 2028 végéig a régi szabályok szerint maradhatnak: tételük 2027-ben 75, 2028-ban 100 ezer forint, ellátási alapjuk 108 ezerről 161, majd 215 ezer forintra nő; 2029-től automatikusan az új katába kerülnek, ahol már a minimálbérhez kötött tételt fizetik. A ma katázók terhe tehát a tervezet szerint évről évre nő, ez a kampányígérettel szemben áll. A teljes képhez hozzátartozik ugyanakkor, hogy mindez még javaslat, és hogy a tervezet bővíti a kört (mellékállásúak, nyugdíjasok, diákok), visszaengedi a céges számlázást 15 százalékos kiegészítő adóval, amelybe a tételes adó beszámít, a keretet 22 millió forintra emeli, a kizáró szabályok pedig (50 százalékos egy-kifizetős szabály, munkáltatói és kapcsolt vállalkozási tilalom) a bújtatott foglalkoztatást célozzák.
Az új belépők helyzete a bevételtől függ. Egy, a normaszövegre épülő szakmai számítás szerint főállásban, 45 százalékos költséghányaddal az új kata minden vizsgált szinten olcsóbb az átalányadónál, de a különbség évi 3 millió forintnál alig 20 ezer, 8 milliónál mintegy 555 ezer, 18 millió forint lakossági bevételnél mintegy 3,1 millió forint évente; mellékállásban kisebb bevételnél az átalányadó a kedvezőbb. A havi 15–25 ezer forintos megtakarítás így csak egy szűk, évi 6–7 millió forint körüli bevételi sávra igaz. Az ellátások terén az új kata 2027-es 317 ezres, 2028-tól minimálbérnyi alapja a minimumon fizető átalányadózóéhoz közeli, a magasabb jövedelemmel fizető átalányadózóénál viszont alacsonyabb, a mellékállású katás pedig nem biztosított.
A kormány közleménye és a miniszterelnök szerint a cél, hogy a kata „kedvező és könnyen használható” maradjon; több szakértő (FairConto, az Index által megkérdezett adószakértő) a két párhuzamos rendszer, a kiegészítő adó és a kizáró szabályok miatt bonyolultabbnak tartja a konstrukciót. Az, hogy a katás szolgáltatók a többletterhet milyen mértékben építik be áraikba, előrejelzés: a szabályok 2027-től lépnének életbe, mérés erről még nincs.
A tervezet mellett a csomag további állításai külön megítélés alá esnek: a családi pótlék duplázása nem valósult meg, de 2026-ban bevezették a rászoruló családok iskolakezdési támogatását; a hiány növekedését a Költségvetési Tanács döntően az év eleji folyamatokkal magyarázta; a KSH adatai szerint augusztusban a foglalkoztatottak száma csökkent 21 ezerrel, a munkanélkülieké 7 ezerrel nőtt; mellékállású kata 2026-ban nem létezik.
„Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 6-án bejelentette a kata havi tételes adójának emelését.”
A Telex október 6-i beszámolója szerint a miniszterelnök aznap Facebook-videóban ismertette a kata átalakítását. A kormány aznapi közleménye és a Pénzügyminisztérium még aznap egyeztetésre bocsátott törvényjavaslata ugyanezt tartalmazza.
„A kata jelenlegi havi 50 ezer forintos tételét 100 ezer forintra, a duplájára emelik.”
A tervezet 7. §-a szerint az új katában a főfoglalkozású kisadózó 2027-ben havi 100 ezer, a nem főfoglalkozású 50 ezer forintot fizet. A régi szabályok szerint katázók tétele a 30. § szerint 2027-ben 75, 2028-ban 100 ezer forint. Ez egyeztetésre bocsátott javaslat (véleményezési határidő: október 14.), nem elfogadott törvény.
„A Tisza a családi pótlék megduplázását ígérte, ez azonban nem valósult meg.”
A Tisza választási programja a családi pótlék duplázását vállalta. A Lakmusz szeptember 30-i összesítése szerint a miniszterelnök szeptember 14-én 2027-re ígért „nagy arányú” emelést, mértéket nem mondott, és a vállalások közül addig csak az iskolakezdési támogatást vezették be.
„A Tisza-kormány óriásira növelte a költségvetési hiányt és az államadósságot.”
A T/566. számú módosítás 3,7 helyett 7,5 százalékos hiánnyal számol, az adósságráta 74,6-ról 77,5 százalékra nőhet. A Költségvetési Tanács október 5-i véleménye szerint azonban a 7,5 százalék „döntően az év eleji magas hiány következtében” alakult így, a hiánycél pedig már 2025 novemberében 5 százalékra emelkedett.
„A munkanélküliség egyetlen hónap alatt 21 ezer fővel nőtt.”
A KSH szeptember 25-i adatai szerint júliusról augusztusra a foglalkoztatottak száma csökkent 21 ezerrel (4,654 millióra), a munkanélkülieké 7 ezerrel, 229 ezerre nőtt. A havi adat modellbecslés.
„A kormány azért emeli a katát, mert a megnövekedett hiány miatt pénzt akar beszedni.”
A kormány közleménye és a tervezet az emelést a kisadózók táppénz-, anyasági és nyugdíjalapjának emelésével indokolja. Arra nincs nyilvános dokumentum, hogy a hiány lenne a motiváció.
„Az új szabályok szerint a katások ismét számlázhatnak cégeknek.”
A tartalmi összefoglaló szerint 2027-től újra megnyílik a kifizetők felé történő számlázás. Az indokolás szerint ez csak az új katára igaz: a régi szabályokat alkalmazók a taxisok kivételével továbbra sem számlázhatnak kifizetőnek.
„A céges bevétel után 15 százalékos különadót kell fizetni.”
A tervezet 15 százalékos „kiegészítő adót” ír elő a kifizetőtől származó bevételre, de ebbe beszámít a fizetett tételes adó. A kormány közleménye szerint egy havi 100 ezret fizető főállású katásnál így évi 8 millió forint céges bevételig nincs többletfizetés.
„A kata éves bevételi keretét 22 millió forintra emelik.”
Az új katában a keretösszeg 22 millió forint, felette 40 százalékos különadó jár. Az indokolás szerint a 2028 végéig párhuzamosan működő régi katában a keret változatlanul 18 millió forint.
„Jelenleg, 2026-ban mellékállásban is lehet katázni havi 25 ezer forintért.”
A NAV 2026. február 20-i tájékoztatója és a hatályos 2022. évi XIII. törvény szerint katát csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhat, a tétel havi 50 ezer forint. A havi 25 ezres mellékállású tétel a 2012. évi CXLVII. törvény szerinti, 2022 szeptemberében megszűnt régi katában létezett.
„A javaslat szerint 2027-ben havi 75 ezer forintért lehet katázni úgy, hogy közben cégeknek is lehet számlázni, 22 millió forintos kerettel.”
A 75 ezres tétel csak a 2026. december 31-én már katázókra vonatkozik, akik a régi szabályok szerint maradnak: ők nem számlázhatnak kifizetőnek, és a keretük 18 millió forint. Céges számlázás és 22 milliós keret csak az új katában van, ahol a főállású tétel 2027-ben 100 ezer forint.
„A céges számlázás visszaengedése újra megnyitja a bújtatott foglalkoztatás kiskapuját, és erre a javaslat nem ad választ.”
A tartalmi összefoglaló szerint az adózási mód munkaviszony kiváltására továbbra sem használható, ezt szankció jellegű szabályok akadályozzák meg; az alanyiság megszűnik, ha az éves bevétel legalább fele egy kifizetőtől és kapcsoltjaitól származik. Hogy ez elég-e, nyitott kérdés, de a javaslat foglalkozik a kockázattal.
„2027-től a nyugdíjasok, az egyetemisták és a mellékállású vállalkozók ismét választhatják a katát.”
A tartalmi összefoglaló szerint 2027. január 1-jétől a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozók is választhatják a tételes adózást, „így például a nyugdíjasok és a diákok újra lehetnek adóalanyok”. A nem főfoglalkozásúak a kata alapján nem lesznek biztosítottak, és mindez még egyeztetésre bocsátott tervezet.
„Ha egy katás éves bevételének legalább fele ugyanattól a kifizetőtől, illetve a vele kapcsolt viszonyban álló személyektől származik, az év végével megszűnik a kataalanyisága.”
A tervezet normaszövegének 5. § (1) g) pontja pontosan ezt mondja ki; az f) pont szerint a munkáltatótól, a 24 hónapon belüli volt munkáltatótól és ezek kapcsolt vállalkozásától szerzett kifizetői bevétel is megszünteti az alanyiságot.
„A régi kata 2029-ben megszűnik, a ma katázók havi tétele pedig 2027-ben 75, 2028-ban 100 ezer forintra, vagyis néhány éven belül a duplájára nő.”
A tervezet 30. §-a a régi kata tételét 2027-re 75, 2028-ra 100 ezer forintra emeli, az indokolás szerint a 2022. évi XIII. törvény 2029. január 1-jétől hatályát veszti. Ez egyeztetésre bocsátott javaslat, nem kihirdetett törvény.
„Az új kata nem a 2022 előtti kata egyszerű visszaállítása.”
Kármán András pénzügyminiszter már 2026. június 1-jén az Országgyűlésben kimondta, hogy „nem egyszerűen a korábbi rendszer változtatás nélküli visszaállítását” tervezik. A tervezet új tételeket, kiegészítő adót és kizáró szabályokat vezet be.
„A Tisza a választási kampányban adócsökkentést ígért, és azt, hogy senki – a vállalkozások – terhe sem nő.”
A Tisza 2025. augusztus 29-i közlése szerint „A TISZA-kormány az adócsökkentés kormánya lesz”, 2025. október 21-i közlése Magyar Pétert idézi: „Senki terhe nem fog nőni – sem a dolgozóké, sem a vállalkozásoké.” Mindkettő még ellenzéki időszakban hangzott el.
„A kata tervezett emelése ellentétes a kampányban tett adócsökkentési ígérettel.”
A ma katázók terhe a tervezet szerint évi 600 ezerről 2028-ra 1,2 millió forintra nő, ami ellentétes a „senki terhe nem fog nőni” ígérettel. A program „Adócsökkentés+” fejezete viszont havi összeg nélkül a kedvezményes kata széles körű elérhetőségét vállalta, és ezt a kiterjesztést a tervezet tartalmazza.
„A családosok nem kapnak semmit.”
A családi pótlék duplázása valóban nem valósult meg, de a Lakmusz szeptember 30-i összesítése szerint 2026-ban bevezették a rászoruló családoknak járó iskolakezdési támogatást, így a „semmit” túlzó.
„A ma katázók havi tétele 2029-től tovább nő, mert a régi kata megszűnésével a minimálbérhez kötött új katába kerülnek.”
A tervezet 17. §-a szerint a 2028 végén katázók 2029-től automatikusan az új kata főfoglalkozású alanyai lesznek, ahol a 7. § (1) ab) pont szerint a tétel az előző év január 1-jén érvényes minimálbér 31,5 százaléka, ezer forintra kerekítve. A 2026-os 322 800 forintos minimálbérrel ez már 102 ezer forint lenne; a 2029-es pontos összeg a 2028-as minimálbértől függ, és mindez még tervezet.
„Az új katába belépők a mostani átalányadózáshoz képest havonta nagyjából 15–25 ezer forintot spórolhatnak.”
A megtakarítás erősen függ a bevételtől: egy szakmai összevetés szerint főállásban, 45 százalékos költséghányaddal évi 3 millió forintnál havi kb. 1,7 ezer, 6 milliónál kb. 19 ezer, 8 milliónál kb. 46 ezer, 18 millió forint lakossági bevételnél kb. 259 ezer forint. Mellékállásban kisebb bevételnél az átalányadó kedvezőbb, tehát a 15–25 ezres sáv csak egy szűk bevételi szintre igaz.
„Az új katát választó főállásúak kevesebb nyugdíj- és társadalombiztosítási ellátásra lesznek jogosultak, mint az átalányadózók.”
Az új kata ellátási alapja 2027-ben havi 317 ezer, 2028-tól a minimálbér; a főállású átalányadózó legalább a minimálbér (2026-ban 322 800 forint) után, nagyobb jövedelemnél többet fizet és ennek megfelelően nagyobb alapot szerez. A minimumon fizetőknél a különbség csekély, a nem főfoglalkozású katás viszont a kata alapján egyáltalán nem biztosított.
„Magyar Péter azt mondta, hogy az átalakított kata egyszerű és kedvező adózási forma marad.”
A miniszterelnök 2026. október 6-i videójában és a kormány aznapi közleményében az áll, hogy a kata „maradjon kedvező és könnyen használható adózási forma”; ilyen tartalmú interjút nem találtunk, a közlés a bejelentésben hangzott el. Hogy ez a tervezet alapján teljesül-e, az értékelés kérdése.
„Kata 2022 óta is létezik a főállású egyéni vállalkozók számára.”
A 2022. évi XIII. törvény szerinti kata 2022 szeptemberétől főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak, főszabály szerint lakossági számlázással, havi 50 ezer forintért elérhető; a G7 a NAV adataira hivatkozva nagyjából 138 ezer katásról ír. A Tisza programja ennek „széles körű” visszanyitását ígérte, nem a kata újbóli létrehozását.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
