Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaSajnos a sportot is kinyírja a Tisza! Az elmúlt 16 év nyertese volt a sport, emiatt most le kell rombolni mindent.
A sport 2010 és 2026 között valóban kiemelt kedvezményezett volt, és a Tisza-kormány tervezete valóban kitiltaná a politikusokat a nagy sportszervezetek vezetéséből, Kubatov Gábort és Szijjártó Pétert is beleértve. A tervezet azonban általános, tisztségekhez és egy 500 fős sportolói küszöbhöz kötött szabály, ráadásul még csak egyeztetési szakaszban jár. A sport „lerombolását” vagy a támogatás leépítését egyetlen dokumentált döntés sem mutatja.
Időrend: minden érintett lépés a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, a Tisza-kormány idején. A Fidesz–KDNP ekkor már ellenzékben volt. - Július 29.: a belügyminiszter először vetette fel a sportvezetői összeférhetetlenséget. - Szeptember 18.: Magyar Péter bejelentette a szabályt, és név szerint említette Kubatov Gábort (Ferencváros), Szijjártó Pétert (Budapest Honvéd) és Deutsch Tamást (MTK). - Szeptember 28.: a Belügyminisztérium közzétette a törvénytervezetet, a társadalmi egyeztetés október 6-ig tartott. - Október 8.: Kubatov és Deutsch közleményben a tervezet visszavonását követelte, szerintük az alaptörvény-ellenes. - Október 9.: a miniszterelnök novemberi elfogadással és még idei hatálybalépéssel számolt.
A sport 2010 utáni kiemelt helyzete adatokkal igazolható. A KSH idősora szerint a költségvetés sportkiadása 2009-ben 31,9 milliárd, 2014-ben 119,6 milliárd, 2016-ban 381 milliárd forint volt (folyó áron). Az Állami Számvevőszék szerint 2021 és 2023 között a sportra fordított központi kiadások és az átengedett TAO-források együtt 1894,5 milliárd forintot tettek ki. A sport-TAO egymagában évi mintegy 125 milliárd forint. Ezt a Tisza saját programja is elismerte: „példátlan mennyiségű közpénzről” írt.
A tervezet normaszövege a sporttörvényt egészítené ki. Eszerint a kormányzati politikai, biztosi és szakmai felsővezetők, valamint az állami többségi tulajdonú cégek vezetői a beosztásuk alatt és utána négy évig nem lehetnének vezetők: - sportegyesületben, sportszövetségben és sportvállalkozásban; - sportiskolában és utánpótlás-alapítványban. Ugyanez vonatkozna a megyei közgyűlési elnökökre és a pártelnökökre. Az országgyűlési és az EP-képviselőkre a saját jogállási törvényük módosítása mondaná ki. A szabályt nem kell alkalmazni, ha a sportszervezetnek január 1-jén 500-nál kevesebb igazolt sportolója van. A hivatalban lévőknek a hatálybalépés után 30 napon belül nyilatkozniuk kell, 60 napon belül pedig meg kell szüntetniük az összeférhetetlenséget.
Ez kategóriákhoz kötött, általános szabály, amely a mindenkori, így a mostani kormánypárti politikusokra is vonatkozik. Az Index október 10-i összeállítása szerint a három futballklub-elnök mellett más szövetségi vezetőket és a BVSC-Zugló elnökét is érintheti, egy karcagi polgármester-alelnök pedig már lemondott. A „személyre szabott” jelleg tehát nem áll meg. Az is igaz ugyanakkor, hogy a kormányfő a bejelentéskor kifejezetten három ellenzéki klubelnököt nevezett meg. Hogy a tervezet sérti-e az egyesülési szabadságot vagy a visszaható hatály tilalmát, arról bíróság vagy az Alkotmánybíróság még nem döntött. Ez nyitott jogi vita, nem eldöntött tény.
A „bosszú” és a „lerombolás” állítására nincs dokumentum. A tervezet hivatalos indoka az állami sporttámogatások átláthatósága és a vezetők integritása. Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár szeptember 22-én azt mondta, hogy a sport állami támogatása nem lesz kevesebb a jelenlegi államtitkársági és TAO-forrásoknál. Magyar Péter október 9-én hasonlóan fogalmazott: legalább annyit, egyes területeken többet költenek majd a sportra. Ezek ígéretek. A 2027-es költségvetés sportkeretei október 10-én még nem voltak nyilvánosak, így a jövőbeli finanszírozás nem ellenőrizhető. Az viszont igen, hogy a sporttámogatás csökkentéséről eddig nem született döntés.
„Az elmúlt 16 évben, az Orbán-kormányok idején a sport kiemelt kedvezményezett ágazat volt.”
A KSH idősora szerint a költségvetés sportkiadása 2009-ben 31,9 milliárd, 2016-ban 381 milliárd forint volt. Az ÁSZ szerint 2021 és 2023 között a központi kiadások és az átengedett TAO-támogatások együtt 1894,5 milliárd forintot tettek ki.
„A kormány megtiltaná, hogy meghatározott politikai és állami tisztségviselők sportegyesületek, sportszövetségek és sportvállalkozások vezetői legyenek.”
A Belügyminisztérium 2026. szeptember 28-án ilyen törvénytervezetet bocsátott társadalmi egyeztetésre, október 6-i határidővel. A tilalom a tisztség megszűnése után még négy évig tartana. Ez azonban tervezet: a miniszterelnök október 9-én novemberi elfogadással számolt.
„A szabály a Ferencváros és a Budapest Honvéd elnökét is eltávolítaná a posztjáról.”
Magyar Péter 2026. szeptember 18-án név szerint említette Kubatov Gábort és Szijjártó Pétert. Az egykorú tudósítások szerint a törvény elfogadása esetén mindkettejüknek távoznia kellene.
„A törvényjavaslat személyre szabott, a Ferencváros és a Honvéd elnökére írt jogszabály.”
A normaszöveg tisztségkategóriákhoz köt: képviselő, EP-képviselő, kormányzati felsővezető, megyei közgyűlési elnök, pártelnök, állami cégvezető. Az 500 igazolt sportolónál kisebb szervezetekre nem vonatkozik. Az Index szerint további szövetségi elnököket és a BVSC elnökét is érinti, egy polgármester pedig már lemondott. Igaz viszont, hogy a kormányfő három klubelnököt név szerint említett.
„A Tisza-kormány leépíti, lerombolja a magyar sportot.”
A dokumentált lépések: a vezetői összeférhetetlenségi tervezet, a TAO-rendszer felülvizsgálata és egy támogatás elszámolásának visszakövetelése. Sporttámogatás-csökkentésről nincs döntés. A kormányfő október 9-én azt mondta, legalább annyit költenek a sportra, mint most. A 2027-es keretszámok azonban még nem nyilvánosak.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
