Az OECD 2026. október 15-én közölte negyedéves munkaerőpiaci helyzetjelentését, benne a tagországok augusztusi havi munkanélküliségi adataival. A szervezet egészében a ráta augusztusban 5,0 százalék volt, a közlemény szerint lényegében stabil. Az Európai Unióban 6,1, az euróövezetben 6,4 százalékot mértek, mindkettő változatlan júliushoz képest. Magyarország azon hét ország egyike, ahol a ráta emelkedett: a szezonálisan kiigazított érték júliusban 4,5, augusztusban 4,7 százalék volt. A munkanélküliek száma 221 ezerről 231 ezerre nőtt. A hírt az MTI október 16-án vette át.
A számot nem az OECD mérte. A szervezet a nemzeti munkaerő-felmérések harmonizált, szezonálisan kiigazított adatait gyűjti egybe, Magyarország esetében tehát a KSH felmérését. Ugyanez a havi változás korábban már ismert volt. A KSH 2026. szeptember 25-i gyorstájékoztatója szerint augusztusban 229 ezer munkanélküli volt és 4,7 százalékos a ráta, júliusban pedig 222 ezer és 4,5 százalék. Ez kiigazítatlan havi modellbecslés. A KSH október 12-i, az uniós tagállamokat összehasonlító közlése a szezonálisan kiigazított adat alapján szintén 4,7 százalékot és 0,2 százalékpontos havi emelkedést mutat, 231 ezer munkanélkülivel. Az OECD-közlés tehát egy már ismert adat nemzetközi összesítésben való megjelenése, nem újabb romlás.
Kiegészítő háttér az adat értelmezéséhez. A KSH szerint a havi számok modellbecslések. A június–augusztusi háromhavi ráta 4,8 százalék volt, egy évvel korábban 4,4. A foglalkoztatottak számának éves változását a KSH mintavételi hibahatáron belülinek jelölte. A KSH havi sorában a ráta 2026 februárjában, még a kormányváltás előtt, 4,8 százalék volt. Az augusztusi érték tehát nem példátlan, de a május óta tartó emelkedés valós. A „kormányozni kellene” felszólítás politikai értékelés, nem ellenőrizhető tényállítás.