Időrend: a Médiatanács elnöki pályázatáról 2026 szeptemberében döntöttek, már a 2026. április 12-i kormányváltás után, amikor a Tisza kormánypárt, a Fidesz–KDNP pedig ellenzék volt. Az eseti bizottság szeptember 21-én tett javaslatot, az Országgyűlés szeptember 22-én választott, Polyák október 12-én lépett hivatalba az NMHH élén. Az újpetrei foglalkozás október 13-án volt, a felügyelőbizottsági tagságról október 14–15-én kezdtek írni. Az Open Society Foundations támogatásai 2017 és 2021 között, még az Orbán-kormány idején érkeztek.
A megválasztás tényét az MTI és az NMHH közlése rögzíti: 132 igen, 52 nem, tartózkodás nem volt. A szakmai szervezetekről szóló állítás pontosítást igényel. A médiaszakmai szervezetek (Önszabályozó Reklám Testület, Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, Magyar Lapkiadók Egyesülete) delegáltjai az MTI és a Media1 beszámolója szerint a tizenegy pályázóból négyet tartottak alkalmasnak: Kajzinger Ervint, Polyák Gábort, Schönleber Zoltánt és Tóth Csabát. A képviselők csak róluk szavazhattak. Az Index szerint a szakmai szavazáson Tóth Csaba 5, Kajzinger Ervin 3, Polyák és Schönleber 2-2 támogató szavazatot kapott. Ezért írta az RTL Híradó, hogy a szakmai szervezetek más jelöltet támogattak. A bizottsági pontozáson aztán Polyák 130, Tóth 127 ponttal végzett. Igaz tehát, hogy a szakmai szervezetek első helyen nem Polyákot rangsorolták. Hogy a megválasztás az ajánlásukkal ellentétes lett volna, az viszont nem igaz, mert ő is az általuk ajánlott négy jelölt között volt.
A felügyelőbizottsági tagság valós: az alapítvány bemutatkozó oldala Polyák Gábort a felügyelőbizottság tagjaként sorolta fel. A Telex október 15-i cikkében az alapítvány vezetője, Nyirati András megerősítette, hogy Polyák azóta lemondott. A múlt idejű megfogalmazás ezért pontos. Arról nincs forrás, hogy Polyáknak bármilyen szerepe lett volna az újpetrei foglalkozásban. Az alapítvány vezetője szerint a foglalkozást másfél hónappal korábban egyeztették az iskolával, és az igazgató közleménye szerint az osztályfőnök kezdeményezte.
A Soros-támogatás összegét az Open Society Foundations saját támogatási adatbázisa adja, amelyet több forrás is idéz: 2017 és 2021 között 2 316 680 dollár. Az Átlátszó 2023-as összesítése az alapítványt a legtöbb OSF-támogatást kapott hazai szervezetek közé sorolja. A kormány honlapján közzétett, az Alapjogokért Központ adataira épülő jelentés ugyanezt az összeget 892 millió forintra számolja át, egy pécsi helyi lap pedig 2023-ban 800 millió forintnál többről írt. A 750 milliós szám tehát a dollárösszeg árfolyamtól függő, alacsonyabb átszámítása, nem túlzás.
A „Soros-birodalom behálózta a Tiszát” fordulat és az a sugallat, hogy a választás nem véletlen, politikai értékelés, nem ellenőrizhető tényállítás, ezért nem kapott minősítést.