Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA tűzzel játszik Magyar Péter és a Tisza-kormány! Ha folytatják a magyar sportvezetőkkel szemben indított politikai lincselést, annak az lehet a vége, hogy kizárják a magyar sportolókat a világversenyekről! Életveszély,…
A FIFA alapszabálya és az Olimpiai Charta valóban előírja a sportszervezetek politikai befolyástól való függetlenségét, a kormány pedig valóban kivette a köztestületeket, köztük a MOB-ot a sportvezetői összeférhetetlenségi szabályozás alól. Abból azonban, hogy a T/914-es törvényjavaslat miatt a magyar sportolókat kizárhatják a világversenyekről, semmi nem következik: a nemzetközi szövetségek nem jeleztek ilyen veszélyt, a NOB-hoz tartozó MOB-ot a javaslat már nem érinti, a korábbi felfüggesztések pedig egészen más jellegű kormányzati beavatkozások miatt történtek.
Az ügy időrendje a 2026. április 12-i kormányváltás utánra esik, vagyis „a kormány” itt a Tisza-kormányt jelenti. Szeptember 18-án Magyar Péter bejelentette a sportvezetői összeférhetetlenséget. A kormány aznapi tájékoztatója az 500-nál több igazolt sportolóval rendelkező sportszervezetek és sportszövetségek, a kapcsolódó gazdálkodó szervezetek és a sportköztestületek vezetőit sorolta fel. Szeptember 28-án a Belügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a normaszöveget. A Miniszterelnökség október 22-én T/914 számon benyújtotta a törvényjavaslatot, az Országgyűlés pedig november 3-án tartotta az általános vitát. Az államtitkári közlés szerint a zárószavazás november végére várható. A törvény tehát a vizsgált időpontban még nem volt elfogadva.
A benyújtott javaslat 15/B. §-a sportegyesületekre, sportszövetségekre, sportvállalkozásokra, sportiskolákra és utánpótlás-alapítványokra vonatkozik, sportköztestületre nem. Ugyanígy fogalmazott a szeptember 28-i tervezet is. A Telex november 1-jei összefoglalója szerint a köztestületek korlátozása kikerült a szövegből. Ezért maradhat a MOB elnöke Gyulay Zsolt, a MOB alelnöke Deutsch Tamás és a MOB elnökségében Fürjes Balázs, aki a NOB tagja. A sportági szövetségek és a nagy klubok politikus vezetőit viszont továbbra is érinti a javaslat. Hogy a módosítás miért történt, azt a javaslat indokolása nem mondja meg. Az indokolás a szabályozás céljaként éppen a sport politikai és kormányzati befolyástól mentes működését, valamint önigazgatásának erősítését nevezi meg.
A nemzetközi szabályokra való hivatkozás alapja valós. A FIFA alapszabálya szerint a tagszövetség harmadik fél befolyása nélkül intézi ügyeit, a klubok pedig külső szervtől függetlenül dönthetnek a tagsági kérdésekben. Az Olimpiai Charta szerint a NOB végrehajtó bizottsága felfüggesztheti azt a nemzeti olimpiai bizottságot, amelynek működését egy ország joga akadályozza. A FIFA alapszabálya ugyanakkor azt is előírja, hogy a tagszövetségek kerüljék a politikai beavatkozást és az összeférhetetlenséget. Abban, hogy egy politikusokat kizáró, általános nemzeti összeférhetetlenségi szabály tiltott beavatkozásnak minősül-e, nincs olyan döntés vagy állásfoglalás, amely ezt lezárná. A FIFA felfüggesztései olyan esetekben születtek, amikor a kormány megvonta a szövetség jogköreit, saját bizottságot állított az élére vagy lefoglalta a székházát. Ilyen volt 2021-ben Csád ügye. A magyar javaslat ezektől lényegesen eltér. A NOB, a FIFA vagy az UEFA részéről semmilyen figyelmeztetésnek, megkeresésnek vagy eljárásnak nem találtuk nyomát.
A kizárás veszélye tehát a nemzetközi szabályok vitatott értelmezésére épül, amelyet lezárt szabályként mutatnak be. Az ilyen értelmezés politikai álláspontként legitim, de arra, hogy a magyar sportolók kizárása reális következmény lenne, sem a hatályos nemzetközi szabályok, sem a nemzetközi szervezetek magatartása nem ad alapot. A javaslat a nemzetközi kapcsolatok szempontjából legérzékenyebb szervezetet, a MOB-ot már nem is érinti.
„A FIFA, az UEFA és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabályai megkövetelik, hogy a nemzeti sportszervezetek a politikától függetlenül, külső beavatkozás nélkül működjenek.”
A FIFA 2024-es alapszabályának 14. cikk (1) i) pontja és 19. cikke szerint a tagszövetségek harmadik fél befolyása nélkül intézik ügyeiket, a 15. cikk c) pontja pedig a politikai beavatkozás elkerülését írja elő. Az Olimpiai Charta 27.6. szabálya szerint a nemzeti olimpiai bizottságoknak ellen kell állniuk a politikai nyomásnak.
„A sportvezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi törvény miatt valós veszélye van annak, hogy a magyar sportolókat kizárják a nemzetközi versenyekről.”
Szankció elvileg kiszabható, ha egy állami lépés sérti a szövetségek függetlenségét. A FIFA 2021-ben Csádot azért függesztette fel, mert a kormány elvette a szövetség jogköreit és lefoglalta a székházát. Az általános összeférhetetlenségi szabályra viszont a NOB, a FIFA és az UEFA nem reagált. A NOB elsődleges magyar partnere, a MOB köztestületként kimaradt a javaslat hatálya alól.
„A sportvezetői összeférhetetlenségről szóló első bejelentés még a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét is érintette volna, a javaslatot azonban később módosították.”
A kormány 2026. szeptember 18-i tájékoztatója még a sportköztestületek vezetőit is felsorolta. A szeptember 28-i tervezetben és az október 22-én benyújtott T/914-es javaslatban ez már nem szerepel. A Telex szerint így Gyulay Zsolt, aki a MOB elnöke és a Hungaroring vezetője, megtarthatja a MOB-elnöki tisztségét. A Paralimpiai Bizottság elnökének érintettségét nem tudtuk ellenőrizni.
„A javaslatot azért módosították, mert attól tartottak, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szankcionálja Magyarországot.”
A köztestületek kivételének indokát sem a benyújtott javaslat indokolása, sem a kormány nyilvános közlése nem tartalmazza, és a NOB-tól sem került elő megkeresés vagy figyelmeztetés. Az ok-okozati kapcsolatot csak az ellenzéki felszólalók állítják.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
