Nem igaz, hogy nincsenek béremelések: a KSH szerint júliusban 7,5 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset. A 2027-es minimálbérről annyi dőlt el, hogy a hároméves megállapodást felülvizsgálják, a poszt viszont eldöntött ténynek mutatja a „megszűnést” és a 14 százalék elmaradását. A munkanélküliség mérsékelt növekedése és a gyárbezárások valósak, de a poszt ezekért is az új kormányt teszi felelőssé, miközben a gazdasági és vállalati okokról hallgat.
Kettős mérce
A poszt a 14 százalékos 2027-es emelés elmaradását a Tisza-kormány ígéretszegéseként mutatja be. A szerző pártjának kormánya azonban ugyanezt a megállapodást már maga is lefelé korrigálta: a VOSZ közlése és az Index összefoglalója szerint az Orbán-kormány 2025. december 4-én írta alá a 2026-os megállapodást 13 helyett 11 százalékos, 322 800 forintos minimálbérről. A VOSZ szerint ennek oka az volt, hogy a 2025-re tervezett 3,4 százalékos GDP-növekedés helyett nagyjából 0,5 százalék valósult meg. Ugyanazt a feltételes korrekciós mechanizmust, amelyet akkor az Orbán-kormány alkalmazott, a poszt most a bérmegállapodás „megszüntetéseként” rója fel az új kormánynak.