Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA megyei önkormányzatokat a Fidesz teljesen kiüresítette. Ma már csak a szétesett ellenzék tízmilliárdos kifizetőhelyeként szolgálnak. Jelen formájában a rendszer teljesen feleslegessé és okafogyottá vált.
Igaz, hogy a megyei önkormányzatok feladatait a 2010 utáni Fidesz-kormányok jelentősen elvonták, és a testületeket ma az országos szinten ellenzéki pártok vezetik, de a „csak tízmilliárdos kifizetőhely” kép elhallgatja, hogy a központi működési támogatás 2026-ban 7 milliárd forint mind a 19 megyére, a tízmilliárdos nagyságrendet pedig a megyék által kezelt uniós fejlesztési (TOP Plusz) projektek adják.
A poszt szerzőjének kormánya a megyei szint javadalmazását és a települési szintet eltérő mércével kezelte: a 2026 júniusában benyújtott javaslat a polgármesterek illetményét a 2025-ös szinten fagyasztotta be, a megyei (vármegyei) közgyűlési elnökök bérét viszont a felére csökkentette, ami az átalány-költségtérítés megvonásával együtt a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége számítása szerint 65 százalékos csökkentés — miközben a megyei önkormányzatokat egy kivételével fideszes politikusok vezetik. A szövetség azt is sérelmezte, hogy a javaslatot egyeztetés nélkül nyújtották be, holott a kormány partnerségről beszélt az önkormányzatokkal.
A poszt három elemre bontható: egy múltra vonatkozó tényállításra (a Fidesz kiüresítette a megyei önkormányzatokat), egy jelenre vonatkozóra (ma az ellenzék tízmilliárdos kifizetőhelyei), és egy értékítéletre (a rendszer feleslegessé és okafogyottá vált). Az utolsó politikai álláspont, amit tényként nem lehet minősíteni; a kifejtés ezért a két tényállításra megy.
A kiüresítés lényegében állja a helyt. A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény hatályos 27. §-a szerint a megyei (2023 és 2026 között vármegyei) önkormányzat „területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, valamint koordinációs feladatokat lát el” — az intézményfenntartás 2012-ben az államhoz került. Ezt maga az érintett érdekszövetség, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége is így írja le: 2012-től intézményfenntartó önkormányzatokból a területfejlesztés és a fejlesztéspolitikai intézményrendszer szereplőivé váltak. A „teljesen” szó viszont túlzás: a megyék ma is a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz megyei tervezését és koordinációját végzik, és a fejlesztési források elosztásában érdemi szerepük van.
A számot érdemes semleges alapon újraszámolni. A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 3. mellékletének 2.1.6. jogcíme („Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása”) mind a 19 megyei önkormányzatra összesen 6998,6 millió forintot, tehát alig 7 milliárd forintot biztosít — a legnagyobb tétel Pest megyénél 567,6 millió, a legkisebb Tolnánál 314,8 millió forint. Ez az az összeg, amiből a testületek és a megyei önkormányzati hivatalok működnek; a Magyar Államkincstár tájékoztatója és Hajdú-Bihar megye 2026-os költségvetési előterjesztése ugyanezt a számot hozza. A tízmilliárdos nagyságrend csak akkor jön ki, ha a megyék teljes költségvetését számoljuk — az viszont döntő részben átfolyó uniós és hazai pályázati pénz: Hajdú-Biharban a 4,3 milliárd forintos 2026-os főösszegből 2,86 milliárd, a költségvetés több mint 86 százaléka pályázati kiadás, a központi működési támogatás 390,6 millió forint. A poszt tehát olyan összeget társít a „kifizetőhely” szóhoz, amelynek túlnyomó része nem juttatás, hanem fejlesztési projektforrás. Ez a hiányzó tény fordítja hamis irányba a képet.
A politikai összetétel viszont pontos. A 2024. június 9-i önkormányzati választáson a Tisza Párt egyetlen megyei listát sem állított, a 381 megyei közgyűlési mandátum nagy részét a Fidesz–KDNP szerezte, több megyében a Mi Hazánk és a DK is bejutott; a Magyar Hang összegzése szerint egy kivételével az összes megyei önkormányzatot fideszes politikus vezeti. Mivel 2026. április 12. óta a Fidesz–KDNP ellenzékben van, a poszt „szétesett ellenzék” megfogalmazása erre a helyzetre igaz. Azt a posztból nem tudja meg az olvasó, hogy a mai állapot részben abból ered, hogy a Tisza 2024-ben nem indult ezen a szinten. A juttatások nagyságrendjéhez tartozik, hogy a megyei közgyűlési elnökök korábban körülbelül havi 2,6 millió forintos illetményét maga a jelenlegi kormányzat felezte meg 2026 júliusától.
A poszt nem mondja meg, mi lép a rendszer helyébe; a miniszterelnök a bejelentés napján az Országgyűlésben beszélt arról, hogy készül a megyei közgyűlések megszüntetéséről szóló javaslat, és a felszabaduló forrásokat vidékfejlesztésre fordítanák. Ennek megvalósíthatóságát és költségvetési hatását a bejelentés részleteinek ismerete nélkül nem lehet értékelni: a megyei szint a fejlesztéspolitikai intézményrendszer része, így a megszüntetés nem csak megtakarítási, hanem forráselosztási kérdés is.
„A megyei önkormányzatokat a Fidesz(-kormány) kiüresítette.”
A 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. §-a szerint a megyei önkormányzat ma csak területfejlesztési, vidékfejlesztési és koordinációs feladatokat lát el; az intézményfenntartás 2012-ben az államhoz került. A „teljesen” túlzás: a TOP Plusz megyei tervezése és koordinációja megmaradt.
„A megyei önkormányzatokban ma az országos szinten ellenzéki pártok vannak többségben, illetve vezető pozícióban.”
A 2024. júniusi választáson a Fidesz–KDNP szerezte a 381 megyei mandátum nagy részét, a Tisza egyetlen megyei listát sem állított; a Magyar Hang szerint egy kivételével minden megyei önkormányzatot fideszes politikus vezet.
„A megyei önkormányzatok ma tízmilliárdos kifizetőhelyként szolgálnak.”
A 2026. évi költségvetés 2.1.6. jogcímén mind a 19 megyei önkormányzatra összesen 6998,6 millió forint működési támogatás jut. A tízmilliárdos nagyságrend csak a teljes költségvetéseket számolva jön ki, ott viszont a pénz döntő része uniós pályázati forrás — Hajdú-Biharban a főösszeg több mint 86 százaléka pályázati kiadás.
„A megyei önkormányzatok ma már csak kifizetőhelyként szolgálnak, más funkciójuk nincs.”
A megyei önkormányzatok törvényben rögzített feladata a területfejlesztés és a TOP Plusz megyei koordinációja; Hajdú-Bihar 2026-os költségvetésében 16-20 futó pályázat 2,86 milliárd forintos kiadása szerepel.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
