Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA Legfőbb Ügyészség szerint náluk az egyetlen szempont a törvényesség és a pártatlanság. Tényleg? Az aranykonvoj üggyel, az MNB alapítványokkal, a rogáni végrehajtói maffiával, nyomozati iratok meghamisításával mizu? A bűnpártolás szót ismeritek?
Az ügyészség közleményét a poszt pontosan idézi, de a számonkérésből elmarad, hogy az aranykonvoj- és az MNB-ügyben folyik ügyészségi eljárás, a nyomozati iratok meghamisítását és a bűnpártolást pedig bizonyított tényként kezeli, holott egyiket sem állapította meg hatóság vagy bíróság.
A poszt 2026. szeptember 23-án jelent meg, a kormányváltás után, amikor Magyar Péter hivatalban lévő miniszterelnök. Az előző esti ügyészségi közleményre reagál. Az idézett mondat valós: a Legfőbb Ügyészség szeptember 22-i közleménye szerint munkájukban „az egyetlen mérce és zsinórmérték a törvényesség és a pártatlanság, a törvény előtti egyenlőség”. A négy ügy felsorolása szinte betűre megegyezik a szerző előző esti kommentjével, amelyet a Telex a cikke alatt idézett.
A „mizu?” kérdések azt sugallják, hogy ezekben az ügyekben nem történik semmi. A források vegyes képet mutatnak.
Az aranykonvoj-ügyben két külön eljárás futott. A NAV augusztusban bűncselekmény hiányában megszüntette a pénzmosási nyomozást; ezt a pénzszállítók ügyvédje ismertette, és a HVG közölte. Az elfogás körülményeit vizsgáló ügyészségi eljárásban június 29-én jogellenes fogva tartás gyanújával meggyanúsították Hajdu Jánost, a TEK volt főigazgatóját. A Központi Nyomozó Főügyészség szeptember 22-én azt közölte, hogy öt gyanúsítottat hallgattak ki, és közokirat-hamisítás gyanúját is közölték. Ugyanakkor Fürcht Pál volt főügyész lemondó levelében azt állította, hogy a Legfőbb Ügyészség befolyásolta a nyomozást; az ügyészség ezt valótlannak nevezte.
Az MNB-ügyben a nyomozást a rendőrség 2025 februárjában indította az Állami Számvevőszék feljelentése alapján. Az ügyészség 2026. április 21-én vonta magához. Május végén 17 jogi személynél, szeptember 22-én újra kutatásokat tartottak. A KNYF saját közlése szerint gyanúsítotti kihallgatás addig nem volt. A lassúság miatti bírálatnak tehát van ténybeli alapja, a tétlenség sugallata viszont nem állja meg a helyét.
A Schadl–Völner-ügyről a Fővárosi Nyomozó Ügyészség 2024. június 20-i közleménye maradt fenn, ez még az Orbán-kormány idején született. Eszerint a nyomozati iratok feltételezett manipulációja miatti eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették: az iratokat senki nem manipulálta, a hiányzó anyagok elkülönített eljárásokba kerültek vagy törvényi kötelezettség miatt törölték őket. A Telex 2026. áprilisi háttéranyaga szerint a Rogán Antal kabinetfőnökére utaló iratok egy részét kivették, más részét három rendőrségi eljárásba különítették el. Ezek közül kettőt 2025-ben vádemelés nélkül lezártak. Az iratkezelés tehát valóban vitatott, de hatóság vagy bíróság nem állapította meg, hogy a nyomozati iratokat meghamisították. A „rogáni végrehajtói maffia” politikai címke. Rogán Antal az ügyben csak tanúként szerepelt, és nem találtunk olyan eljárást, amely az ő szerepét megállapította volna.
A „bűnpártolás” kérdésként megfogalmazott célzás arra, hogy az ügyészség bűncselekményt követ el. A poszt reggelén a pénzszállítókat képviselő ügyvédi iroda valóban tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, többek között bűnpártolás minősített esete miatt, Fürcht nyilatkozataira alapozva. Ez azonban egy érintett fél feljelentése, nem megállapított tény.
Hogy az ügyészség pártatlan-e, az politikai megítélés kérdése; ezt tényként nem értékeljük. A poszt hibája az, hogy a folyamatban lévő eljárásokat elhallgatja, a vitatott állításokat pedig lezárt tényként kezeli (iratmeghamisítás, „maffia”, bűnpártolás).
„A Legfőbb Ügyészség szerint náluk az egyetlen szempont a törvényesség és a pártatlanság.”
Az ügyészség 2026. szeptember 22-i közleménye szerint „az egyetlen mérce és zsinórmérték a törvényesség és a pártatlanság, a törvény előtti egyenlőség”.
„Az aranykonvoj-ügyben nem történik semmi (a „mizu?” kérdés sugallata).”
A NAV pénzmosási nyomozását augusztusban megszüntették. Az ügyészségi szálon június 29-én meggyanúsították Hajdu Jánost, szeptember 22-ig öt gyanúsítottat hallgattak ki, és közokirat-hamisítás gyanúját is közölték. A nyomozás befolyásolásáról szóló Fürcht-féle vádat az ügyészség tagadja.
„Az MNB-alapítványok ügyében nem lép az ügyészség.”
Az ügyészség 2026. április 21-én vonta magához a nyomozást. Május 27–28-án 17 jogi személynél, szeptember 22-én újra kutatásokat tartott. A KNYF közlése szerint gyanúsított viszont még nincs, így a lassúság miatti bírálatnak van alapja.
„A nyomozati iratokat meghamisították (a Schadl–Völner-ügyben, Rogán Antal érdekében).”
Az ügyészség 2024 júniusában bűncselekmény hiányában megszüntette az iratmanipuláció miatti nyomozást. A Telex 2026-os anyaga szerint iratok kerültek ki, illetve elkülönített eljárásokba. Hamisítást hatóság vagy bíróság nem állapított meg, és a rendelkezésre álló anyagból ez nem is dönthető el.
„Az ügyészség bűnpártolást követ el (kérdésként megfogalmazott célzás).”
Szeptember 23-án reggel a pénzszállítók ügyvédi irodája ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, többek között bűnpártolás miatt. Gyanúsítás, vádemelés vagy bírósági döntés erről nincs.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
