Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaMa a Mi Hazánk szavazatával akadályozta meg a Fidesz, hogy a kegyelmi botrányt kivizsgáló parlamenti bizottság meghallgathassa Orbán Viktort a pe*ofil támogató Kónya Endrének adott kegyelemben játszott szerepéről. Összenőtt, ami…
Igaz, hogy a kegyelmi botrányt vizsgáló parlamenti bizottság 2026. október 9-én 3:3-as szavazással elutasította Orbán Viktor meghallgatását, és a fideszes, illetve a KDNP-s tag mellett a mi hazánkos Novák Előd nem szavazata döntötte el az eredményt; a döntés azonban nem végleges, és az MTI beszámolója szerint a meghallgatási javaslat egy évtizednél régebbi kitüntetési ügyhöz is kapcsolódott, nem csak közvetlenül Kónya Endre kegyelméhez.
Időrend: Novák Katalin akkori köztársasági elnök 2023. április 27-én, még az Orbán-kormány idején kegyelmet adott Kónya Endrének, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének. Varga Judit igazságügyi miniszter ugyanaznap ellenjegyezte a döntést. A kormány bicskei jelentése szerint Kónyát 2021-ben három év négy hónap szabadságvesztésre ítélték kényszerítés miatt, mert szerepe volt abban, hogy a sértett fiatalok visszavonják az igazgató, Vásárhelyi János elleni vallomásukat. Vásárhelyit gyermekek szexuális bántalmazásáért ítélték el. Kónya felelősségét nem magukért a bántalmazásokért állapították meg. A kegyelem 2024 februárjában vált ismertté, Novák Katalin február 10-én lemondott.
A 2026. április 12-i kormányváltás után az Országgyűlés május 26-án, 147 igen szavazattal felállította a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottságot. A hatfős, paritásos testületben három tiszás és három ellenzéki tag ül, az elnök Schummer Orsolya. Az alakuló ülésen, szeptember 2-án az elnök azt mondta, hogy Orbán Viktort akkor hallgatnák meg, ha az iratokból vagy a meghallgatásokból felmerül a szerepe.
Az október 9-i ülés napirendjén az újabb meghallgatandó személyekről szóló döntés is szerepelt. A 24.hu, a 444, a Telex és az MTI-re épülő Infostart egybehangzó beszámolója szerint Orbán Viktor meghallgatását a három tiszás tag támogatta, a fideszes Zsigó Róbert, a KDNP-s Máthé Zsuzsa és a mi hazánkos Novák Előd viszont nemmel szavazott. A 3:3-as eredmény miatt a javaslat elbukott. Ugyanígy nemleges döntés született Semjén Zsolt és Czibere Károly meghallgatásáról is. Az állítás, hogy a Mi Hazánk szavazata döntött, tehát pontos: Novák igen szavazatával a javaslat átment volna. Novák azt mondta, hogy a meghallgatást politikai vádemelésnek tartja, de ha egy meghallgatott olyan vádat fogalmaz meg, amely Orbán szerepére utal, a behívást támogatná. A döntés így nem végleges kizárás.
A meghallgatás pontos tárgyáról eltérőek a beszámolók. A Telex és a 444 szerint Novák a kegyelemmel összefüggésben érvelt: szerinte csak akkor indokolt a meghallgatás, ha valaki azt állítja, hogy a kegyelmet Orbán utasítására adták. Az MTI-re épülő Infostart szerint viszont Novák azt kifogásolta, hogy Orbán meghallgatását egy több mint tíz évvel korábbi, szerinte a kegyelmi botrányhoz nem kapcsolódó kitüntetési ügyben vetették fel. A „Kónya Endrének adott kegyelemben játszott szerepről” szóló megfogalmazás ezért a testület tárgyát jól adja vissza, a konkrét javaslat indoklását viszont leegyszerűsíti.
Ugyanezen az ülésen a bizottság elrendelte több volt intézményi szereplő meghallgatását, köztük Tessely Zoltán volt bicskei polgármesterét és Bátori Zsolt volt főigazgatóét. Bekérte továbbá a Kónya Endre kegyelmi eljárásával kapcsolatos eredeti iratokat a Sándor-palotától és az Igazságügyi Minisztériumtól.
„2026. október 9-én a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság nem támogatta Orbán Viktor meghallgatását: a fideszes Zsigó Róbert, a KDNP-s Máthé Zsuzsa és a mi hazánkos Novák Előd nemmel szavazott, a három tiszás tag igennel.”
A 24.hu, a 444, a Telex és az MTI-re épülő Infostart október 9-i beszámolója egybehangzóan ezt rögzíti. A hatfős, paritásos testületben a javaslat 3 igen és 3 nem szavazattal nem kapott többséget.
„A Mi Hazánk képviselőjének szavazata akadályozta meg Orbán Viktor meghallgatását.”
A szavazategyenlőség miatt Novák Előd voksa volt a döntő: ha igennel szavaz, a javaslat 4:2 arányban átment volna. Novák azzal indokolt, hogy a meghallgatást politikai vádemelésnek tartja, de ha egy meghallgatott Orbán szerepére utaló vádat fogalmaz meg, a behívást támogatná. A döntés tehát a jelenlegi állapotra vonatkozik, nem zárja ki a későbbi meghallgatást.
„A meghallgatás tárgya Orbán Viktornak a Kónya Endrének adott kegyelemben játszott szerepe lett volna.”
A javaslat a kegyelmi botrányt vizsgáló bizottságban hangzott el, és a 444 és a Telex szerint Novák Előd is a kegyelemmel összefüggésben érvelt. Az MTI-re épülő Infostart szerint viszont Novák úgy fogalmazott, hogy a felvetés egy több mint tíz évvel korábbi, szerinte a kegyelmi botrányhoz nem kapcsolódó kitüntetés ügyére vonatkozott. A bizottsági elnök saját indoklását nem találtuk meg írásban.
„Kónya Endre, aki elnöki kegyelmet kapott, a bicskei gyermekotthon gyermekbántalmazásért elítélt igazgatóját segítette.”
A kormány bicskei jelentése szerint Kónyát 2021-ben három év négy hónapra ítélték, mert szerepe volt abban, hogy a sértett fiatalok visszavonják az igazgató, Vásárhelyi János elleni terhelő vallomásukat. Felelősségét nem a szexuális bántalmazásokért állapították meg. Novák Katalin 2023. április 27-én adott neki kegyelmet. A „pedofil támogató” jelző ezen a tényálláson alapuló minősítés.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
