Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaMa újabb bizonyíték került elő arról, hogy a Fidesz vezetői, bűncselekményt elkövetve közpénz milliárdokat szórtak el tiltott párt- és kampányfinanszírozásra. Az Állami Számvevőszék elnöke ehhez asszisztált. Mennie kell.
Valós, hogy 2026. október 9-én újabb, közérdekű adatigényléssel megszerzett NKA-dokumentumok jelentek meg arról, hogy közpénzből fizetett fellépések fideszes politikai rendezvényekhez kapcsolódtak, és az ügyészség az NKA-ügyben 17,3 milliárd forint részben kampánycélú felhasználását gyanítja; bűncselekményt azonban bíróság nem állapított meg, mindez megalapozott gyanú szintjén áll, arra pedig nincs bizonyíték, hogy az Állami Számvevőszék elnöke közreműködött volna: az ÁSZ kampányellenőrzésére a törvény a választástól számított egy évet ad, és ez a vizsgálat folyamatban van.
Időrend: a kifogásolt NKA-támogatásokról 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között döntöttek, még az Orbán-kormány idején. Windisch Lászlót 2022. július 4-én a Fidesz–KDNP javaslatára 12 évre választották az ÁSZ élére. A nyomozás, az ügyészségi indítványok, a szóban forgó dokumentumok és a lemondásra felszólítás mind a 2026. április 12-i kormányváltás után, a Tisza-kormány idején keletkeztek, amikor a Fidesz már ellenzékben volt.
Az október 9-i „újabb bizonyíték” megnevezés nélkül hangzik el. Aznap két, a közpénzek kampánycélú felhasználásához köthető anyag jelent meg. Molnár Áron közérdekű adatigényléssel megszerzett szerződéseket és elszámolásokat tett közzé, ezeket a 444 és a Telex is ismertette. Eszerint a Fidesz-frakció volt munkatársa által megvett, előzmények nélküli Patr-Event Kft. kilenc nap alatt 450 millió forintot kapott az NKA-tól, és ebből fizetett Tóth Gabi cégének 18 fellépésért nettó 52,4 millió forintot, többek között fideszes politikusok jelenlétében tartott rendezvényeken. Ezek a dokumentumok valósak, de egy aktivista értelmezésével kerültek nyilvánosságra, és tízmilliós nagyságrendű tételeket mutatnak. A milliárdos nagyságrend az ügyészség NKA-ügyben közölt gyanújából jön. Ugyanezen a napon a miniszterelnök a kormányzati tájékoztatón a Déli Körvasút ügyében is bírálta az ÁSZ-t. Ez uniós források elvesztésének kockázatáról szólt, nem pártfinanszírozásról. Az ÁSZ aznap közleményben utasította vissza a vádakat, és azt írta, hogy egyetlen jogszabályi feladatát sem mulasztotta el.
A büntetőjogi állás: a Legfőbb Ügyészség szeptember 22-i mentelmi indítványa és szeptember 29-i közleménye szerint megalapozott a gyanú, hogy Hankó Balázs és társai „kettős eljárásrendet” működtettek, és az NKA vagyonát 1079 esetben, 17,3 milliárd forint vagyoni hátránnyal fordították a 2026-os választás kampányköltségeire és a kérelmezők személyes céljaira. A gyanúsítás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelésről szól. A Kecskeméti Járásbíróság október 1-jén elrendelte Hankó letartóztatását, a végzés nem végleges. Vádemelés és ítélet nincs, Hankó tagadja a bűncselekményt. A „bűncselekményt elkövetve” fordulat ezért korai: megalapozott gyanút közöl lezárt tényként.
Az ÁSZ szerepéről: a kampányköltségek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény 9. § (2) bekezdése szerint az ÁSZ a választásra fordított pénzeszközök felhasználását a választást követő egy éven belül ellenőrzi. A 2026. április 12-i választásra ez a határidő 2027 áprilisában jár le. Az ÁSZ szeptember 30-i közleménye szerint a vizsgálat folyamatban van, a Fidesztől és a Tiszától is kértek adatot, és az NKA-támogatások is a vizsgálat körébe tartoznak. A kritika nem előzmény nélküli: Windisch László 2024-ben maga mondta el, hogy a 2022-es kampányban a Megafon és a CÖF esetében az ÁSZ az érintettek nyilatkozatai alapján nem talált összehangolt kampányt. Ezt a módszert akkor is vitatták. Abból azonban, hogy egy ellenőrző szerv gyakorlata vitatható, vagy hogy egy vizsgálat még folyik, nem következik, hogy az elnöke közreműködött volna a közpénzek elköltésében. Ilyen közreműködést dokumentum nem támaszt alá. Az elnök mandátuma 12 évre szól, és július végén kijelentette, hogy nem mond le.
„2026. október 9-én újabb dokumentumok kerültek nyilvánosságra arról, hogy közpénzt fordítottak a Fideszhez kötődő kampány- és pártrendezvények finanszírozására.”
Molnár Áron október 9-én közérdekű adatigényléssel megszerzett szerződéseket és elszámolásokat tett közzé, a 444 és a Telex aznap ismertette őket. Ezek szerint a Patr-Event Kft. 450 milliós NKA-támogatásából 18 fellépésért nettó 52,4 millió forintot fizettek Tóth Gabi cégének, egyebek között a Digitális Polgári Körök szekszárdi rendezvényén, Radics Béla zuglói és Széles Diána debreceni eseményén. A dokumentumok tízmilliós nagyságrendű tételeket mutatnak, és egy aktivista értelmezése szerint kapcsolódnak kampányhoz. Hatósági megállapítás erről nincs.
„A Fidesz vezetői bűncselekményt követtek el, amikor közpénzmilliárdokat fordítottak tiltott párt- és kampányfinanszírozásra.”
A Legfőbb Ügyészség 2026. szeptember 22-i és 29-i közlése szerint megalapozott a gyanú, hogy Hankó Balázs volt miniszter irányításával 1079 esetben, 17,3 milliárd forint vagyoni hátránnyal fordították az NKA-vagyont részben a 2026-os kampány költségeire. A gyanú hűtlen kezelésről szól, nem önálló „tiltott pártfinanszírozás” bűncselekményről. Vádemelés és ítélet nincs, Hankó tagadja a vádat. A bűncselekmény elkövetése tehát nem lezárt tény.
„Az Állami Számvevőszék elnöke asszisztált ahhoz, hogy a Fidesz közpénzt fordítson tiltott párt- és kampányfinanszírozásra.”
Nincs olyan dokumentum, amely szerint az ÁSZ vagy az elnöke részt vett volna az NKA-támogatások odaítélésében vagy elfedésében. A 2013. évi LXXXVII. törvény 9. § (2) bekezdése szerint az ÁSZ a választást követő egy éven belül ellenőrzi a kampánypénzeket, vagyis 2027 áprilisáig. Az ÁSZ szeptember 30-i közleménye szerint a vizsgálat folyamatban van, kiterjed az NKA-támogatásokra is, és a Fidesztől is kértek adatot. Az ÁSZ korábbi gyakorlata, például a Megafonról 2024-ben, nyilatkozatok alapján hozott „szabálytalanság nem volt” megállapítás, dokumentáltan vitatott, de ez nem bizonyítja a közreműködést.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
