Időrend. Az ötkertes eset 2024. június 21-én történt, még az Orbán-kormány idején. A rendőrség rongálás és garázdaság gyanújával indított eljárást. Az ügy a mentelmi jog miatt a Központi Nyomozó Főügyészséghez került, ezt akkor Fürcht Pál vezette. Polt Péter legfőbb ügyész 2024. szeptember 26-án már lopás miatt kérte az Európai Parlamenttől a mentelmi jog felfüggesztését. Az EP ezt 2025. október 7-én elutasította. A 2026. április 12-i kormányváltás után Fürcht június 8-án lemondott. Az ügyészség szeptember 22-én az Országgyűléstől kérte a mentelmi jog felfüggesztését, a parlament ezt szeptember 28-án megszavazta, és a Központi Nyomozó Főügyészség október 7-én lopás vétsége miatt gyanúsítottként hallgatta ki a miniszterelnököt. Az átminősítés tehát a kormányváltás előtt, a mostani vita és a gyanúsítás már utána történt.
Ami igazolható. Az ügyészség 2024. szeptemberi közleménye maga írja, hogy a telefon működőképesen került vissza a sértetthez. Az EP határozata szerint a kérelem kisebb értékre elkövetett lopás vétségéről szólt, és az EP fumus persecutionist feltételezett. Indokai között szerepelnek a rendőri eljárás következetlenségei, az arányosságra adott hiányos válasz és a jogi minősítésről adott válaszok pontatlansága. Jogászok a HVG-nek és az Economxnak azt mondták, hogy az ismert adatok alapján inkább a rongálás kísérlete, mint a lopás támasztható alá. A minősítés vitatottsága tehát nem alaptalan.
Ami nem igazolható, vagy ellentmond a forrásoknak. Az, hogy az átminősítést személyesen Fürcht Pál végezte, csak az érintett nyomozati iratokra hivatkozó beszámolójából ismert; a nyilvános indítványt a legfőbb ügyész tette. Az „indokolás nélkül” állításnak ellentmond az ügyészség 2024. szeptember 26-i közleménye: eszerint a telefont a sértett kérésére sem adták vissza, letagadták, majd szándékosan a Dunába ejtették, és ez alkalmas a lopás tényállására. Az indokolást lehet vitatni, de létezett. A Fidesz-megrendelésre és a választási indulás ellehetetlenítésének céljára nincs dokumentum. Az EP határozata azt is rögzíti, hogy a magyar Országgyűlésről szóló törvény szerint képviselő ellen bármilyen büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás csak a mentelmi jog felfüggesztésével folytatható. A felfüggesztést tehát rongálás miatt is kérni kellett volna, a lopásra minősítés nem volt feltétele az indítványnak. Fürcht ügyvédje, Horváth Lóránt október 11-én azt közölte, hogy Fürcht bármely illetékes hatóság előtt kész részletes nyilatkozatot tenni.
A többi Fürchthöz kötött ügy. A Varga Judit-hangfelvétellel kapcsolatos nyomozást 2024. június 20-án a Fővárosi Nyomozó Ügyészség szüntette meg, az eredményt Fürcht ismertette. Az ügyészségi közlemény szerint Varga Judit „pletykákat osztott meg”, az iratokat senki nem manipulálta, a Völner Pál figyelmeztetésére vonatkozó szálat pedig bizonyítottság hiányában zárták le. Fürcht a 444 szerint maga mondta, hogy nem zárható ki, hogy valaki figyelmeztette Völnert. Rogán Antal és Schadl György között nem tártak fel kapcsolatot. A Telex szerint a Schadl–Völner-ügy irataiból Fürcht vezetése alatt elkülönítették a Rogán kabinetfőnökére utaló részeket, és ezek egy részét a rendőrség később vádemelés nélkül zárta le. A tények tehát megvannak, a „kimosdatta” és „elkente” minősítés viszont értékelés. Fürcht 2026 szeptemberében valóban arról beszélt, hogy a politikának „elvárása” volt, amit az ügyészség követett, de kifejezetten tagadta, hogy közvetlen politikai nyomásgyakorlást állított volna.