Időrend: minden érintett esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt. A fenékküszöbről a Magyar Péter vezette Tisza-kormány döntött augusztus 12-én. Az első ütem augusztus 29-re ért össze, a mederbiztosítás és a kőbeépítés októberben is folyt.
A rekordalacsony vízállás mint háttér valós. Paksnál augusztus 3-án −140 cm-t mértek, ez 43 cm-rel volt a 2018-as −97 cm-es rekord alatt. Október első hetében több mércén új negatív rekord dőlt meg, többek között Nagybajcsnál, Budapesten, Ercsinél és Dunaföldvárnál. Aszódi Attila október 7-én azt mondta, hogy a paksi szelvényben alig 610 m³/s víz érkezik, kevesebb, mint az augusztusi 650 m³/s-os mélypont.
A paksi mérce maga azonban október 13-án nem a valaha mért legalacsonyabb szintet mutatta. Az Országos Vízjelző Szolgálat aznap reggel −106 cm-t közölt, október 8-án −122 cm volt. A mért szint már a küszöb duzzasztásával együtt értendő. A mérce 5 km-rel a műtárgy fölött áll, ezért itt a hatás kisebb, mint a küszöbnél. A mércék összevetésén alapuló független elemzés október 13-ra itt 37 cm-es emelést mutatott ki, ennyivel lejjebb számolva a szint −143 cm körül lenne. A rekordot tehát a küszöb nélkül számított szint, a felvízi mércék és a néhány nappal korábbi vízhozam döntötte meg, a paksi mércén mért érték nem. Október 13-ra a Duna kissé emelkedett is: Dunaföldvár −236 cm-en állt, öt nappal korábban −241 cm-en.
A 61 cm-es duzzasztásra csak kormányzati közlés van, független mérés nem került elő. A vízügy szeptember 9-én 50 cm-ről beszélt, szerinte a küszöb legfeljebb 60–70 cm-ig emelheti a szintet. A mérceelemzés szerint október 13-án volt a legnagyobb a különbség a szomszédos mércékhez képest. Az elemzés azt is jelzi, hogy a hatásban a párhuzamos partvédelmi és kotrási munka is benne van. Az, hogy az erőmű a küszöbnek köszönhetően működik, a vízügy és Aszódi Attila szakmai közlései alapján megáll. Ebben a beavatkozásban az érdem valóban a döntést hozó kormányé és a kivitelezőké.