Időrend: a vitatott kormányrendeletet 2023 áprilisában, az Orbán-kormány idején fogadták el. 2025. augusztus 19-én, még ugyanezen kormány alatt helyezték hatályon kívül. A Bizottság 2023 júliusában indított kötelezettségszegési eljárást, a keresetet 2025. július 31-én nyújtotta be. Az ítélet 2026. október 15-én, már a Tisza-kormány idején született, de a 2026. április 12. előtti kormány döntését bírálta el.
A Bíróság sajtóközleménye szerint a 148/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet így működött: ha egy magyar bíróság embercsempészés miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt valakit, és egyúttal a kiutasítását is elrendelte, a büntetés automatikusan „speciális reintegrációs őrizetté” alakult. Ez a gyakorlatban szabadon bocsátást jelentett, 72 órán belüli távozási kötelezettséggel és visszatérési tilalommal. A Bíróság teljes egészében helyt adott a Bizottság keresetének. Az indoklás szerint a szankció nem hatásos, mert a szabadságvesztést nem hajtották végre. Visszatartó ereje sincs, mert az elkövetők legrosszabb esetben kiutasításra számíthattak. Arányosnak sem tekinthető, mert az átalakítás egyedi mérlegelés nélkül, automatikusan történt. A Bíróság külön kifogásolta, hogy a rendelet a súlyosabb, bűnszervezetben vagy életveszélyt okozva elkövetett esetekre is vonatkozott, amelyekre az uniós jog legalább nyolcéves felső határú szabadságvesztést ír elő. A közlemény szerint 2525 ember került ilyen őrizetbe. Az ítélet pénzbírságot nem szab ki. A Bizottság csak egy újabb eljárásban kérhet pénzügyi szankciót, ha Magyarország nem teljesíti az ítéletet.
A „hallgatásról” szóló állítás az ítélet utáni napra igaz: október 16-án délutánig Orbán Viktor nem reagált. Titkársága ezután adott ki közleményt Magyar Péter nyilatkozatára válaszul. Ebben a szabadon engedést kitoloncolásként írta le, az ítéletet „migrációpártinak” nevezte, és azt kérte, hogy a kormány tagadja meg a végrehajtását. Kiegészítés: a szabadon engedés okai nem ismeretlenek. Rétvári Bence belügyi államtitkár már 2023 májusában nyilvánosan megindokolta a döntést. Érvei szerint a hazai börtönök a több mint kétezer embercsempész miatt túlzsúfolttá váltak, egy elítélt fogva tartása csaknem 5 millió forintba került, Brüsszel pedig nem járult hozzá a határvédelem költségeihez.