Időrend: a vizsgált események a 2026. április 12-i kormányváltás után, a Tisza-kormány idején történtek. Pócs János ekkor az ellenzéki Fidesz képviselője. A Népszava 2026. szeptember 3-án számolt be arról, hogy Lakatos Ádám gyermekvédelmi aktivista a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen feljelentést tett Pócs ellen. A beadvány szerint Pócs és a vele kapcsolatban álló személyek pénzt adhattak olyanoknak, akik állami gondozásban élő gyermekeket és civileket kerestek meg, járattak le vagy befolyásoltak. A feljelentő egy pendrive-on 35 dokumentumot csatolt. A nyilvánosan bemutatott két bizonylat szerint augusztus 1-jén és 13-án 20-20 ezer forintot utaltak Molnár Zsoltnak, akivel augusztus 12-én interjú jelent meg Pócs csatornáján.
A HVG szeptember 15-i beszámolója szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítésének vétsége és más bűncselekmény miatt egyhónapos határidővel elrendelte a feljelentés kiegészítését. Az ATV szeptember 25-i cikke szerint Lakatost ennek keretében beidézték, és vallomást tett. Saját közlése szerint egy 200 ezer forintot meghaladó, Antal-Bús Barbarához kötött banki kivonatot, magánbeszélgetéseket és üzenetváltásokat is átadott. Az ATV október 16-i cikke a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes sajtószóvivőjét idézi: bűncselekmény gyanújának hiányában a nyomozás elrendelésére nem volt lehetőség, ezért a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a feljelentés elutasításáról határozott. A döntés tehát valós.
A döntés azonban szűkebb annál, ahogy a „nem bűncselekmény, hogy bemutatta a valóságot” fordulat keretezi. A feljelentés-elutasítás azt jelenti, hogy a konkrét feljelentés adatai nem alapoztak meg gyanút a Pócs által állítólag megrendelt, fizetett tartalmakról. Arról nem szól, hogy Pócs „Zsolti bácsi”-ügyben tett állításai igazak-e. Ezek miatt külön magánvádas rágalmazási eljárás folyik Litresits András ügyvéd feljelentése alapján: az Országgyűlés 2026. szeptember 22-én, a Pesti Központi Kerületi Bíróság kérésére, felfüggesztette Pócs, Panyi Miklós és Kocsis Máté mentelmi jogát. A Telex szeptember 21-i beszámolója szerint a feljelentés tárgya többek között az a sajtótájékoztatókon elhangzott állítás, hogy az ügyvéd felbujtó szerepet játszott, és „pénzt adtak, pénzt ígértek” Bangó Sándornak. Ebben az eljárásban október 16-ig ítéletről nem találtunk forrást. Kiegészítésként: a Legfőbb Ügyészség 2026. januári, még az Orbán-kormány idején kelt írásbeli válasza szerint a nyomozó csoport addig nem talált olyan értékelhető bizonyítékot, amely alapján „Zsolt bácsi” létezése valószínűsíthető lenne. Ez azonban Bangó áprilisi Kontroll-interjúja és májusi vallomása előtt született, a nyomozás pedig azóta is folyik, nyilvános eredmény nélkül.
Bangó Sándor állítólagos lefizetése és kényszerítése: a vád 2026 júniusában Pócs János csatornáján jelent meg, Kiss Márió volt nevelő interjújában és egy általa bemutatott hangfelvételen. Később Füssy Angéla újságíró nyilatkozataira és újabb, fideszes politikusok által közzétett felvételekre épült. Magyar Márton június 16-i közleményében tagadta, hogy Bangó tőle vagy bárki mástól pénzt kapott volna az interjúért, Bangó pedig azt mondta, hogy a felvételen nem az ő hangja hallható, és nem kapott pénzt. A Vaol, a Délmagyar és más Mediaworks-lapok helyreigazításban ismerték el, hogy valótlanul híresztelték: Magyar Márton négymillió forintot ígért, illetve többmilliót fizetett Bangónak hamis vádért, valamint hogy Bangó az interjú után sok pénzt kapott a Kontrolltól. A sajtó-helyreigazítás nem büntetőjogi megállapítás, de azt mutatja, hogy a közlők nem tudták bizonyítani az állítást. A kényszerítésről (bezárásról) szóló állítás kizárólag fideszes politikusok által közölt felvételekre épül, hatósági megerősítés nincs. A lefizetés és a kényszerítés tehát vitatott, bizonyítatlan vád, és ugyanaz a magánvádas eljárás dönthet róla, amelyben Pócs és Panyi vádlottként áll bíróság elé.