A videóban felmutatott oszlopdiagram adatai ellenőrizhetők és pontosak. A központi alrendszer egy hónapra vetített augusztusi egyenlege 2019-ben -158,0 milliárd forint volt, 2020-ban -96,3 milliárd, 2021-ben -97,0 milliárd (az ábrán -96,9), 2022-ben -236,2 milliárd, 2023-ban -358,4 milliárd, 2024-ben -414,3 milliárd, 2025-ben -239,1 milliárd forint. A 2026. augusztusi -2311,2 milliárd forint a Pénzügyminisztérium szeptember 8-i gyorstájékoztatójából származik, és valóban a legnagyobb egy hónapra jutó pénzforgalmi hiány: meghaladja a korábbi csúcsot, a 2020. decemberi 2250 milliárd forintot is. A szám tehát igaz, a rekord tény.
A kép attól lesz hamis, hogy a poszt egy, egyetlen egyszeri tétellel felfújt hónapot állít az előző évek szokásos augusztusai mellé. Ugyanaz a gyorstájékoztató, amelyből a 2311,2 milliárd forint jön, azt is kimondja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz programjainak előfinanszírozása 2186,9 milliárd forinttal növelte az augusztusi kiadásokat, az ehhez tartozó uniós bevételek pedig várhatóan decemberben érkeznek be. Ettől az egyszeri tételtől megtisztítva az augusztusi hiány 124,3 milliárd forint — vagyis az ábra nyolc oszlopa közül semleges alapon a 2026-os a harmadik legkisebb, csak a 2020-as és 2021-es 96-97 milliárdos értéket meghaladó. Ugyanez áll a videó másik állítására, amely szerint „az előző években sokkal kiegyensúlyozottabb volt a költségvetés a nyár végére”: a nyolchavi halmozott hiány idén 5169,1 milliárd forint, az RRF-tételtől megtisztítva viszont 2982,2 milliárd — kevesebb, mint a 2025. január-augusztusi 3025,5 milliárd, és nagyságrendileg a 2022-es (2872,7) és 2024-es (2857,7) nyolchavi adat szintjén, a 2023-as, 3300 milliárd forint körüli érték alatt.
A videó szerzője nem hallgatja el teljesen az uniós magyarázatot: kimondja, hogy „nyilván jönnek a magyarázatok a Tisza-kormány részéről, hogy majd jönnek az EU-s pénzek”, és felteszi a kérdést, ki vállalja a felelősséget, ha a források mégsem érkeznek meg. Ez a kockázat valós, a bevétel megérkezése egyelőre a kormány várakozása, nem tény. A számokat viszont nem mondja el: sem azt, hogy az egyszeri tétel a havi hiány 95 százalékát adja, sem azt, hogy nélküle 124,3 milliárd forint jönne ki. Emiatt az az összevetés, amire az „ezek már az ő döntéseiknek a következményei” állítás épül, nem összemérhető adatokkal dolgozik.
Amit a poszt keretezésétől függetlenül meg kell mondani: a költségvetés helyzete önmagában is feszes. Az Országgyűlésnek augusztus 31-én benyújtott költségvetésmódosítás (T/566.) az eredeti 3,7 százalék helyett 7,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, 7110,1 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal és 77,5 százalékra emelkedő adósságmutatóval számol. A nyolchavi 5169,1 milliárd forint az eredeti, még az előző Országgyűlés által elfogadott éves hiánycél 122 százaléka, a módosított célnak viszont mintegy 73 százaléka. A poszt gazdaságpolitikai értékelése („óriási felelőtlenség”, „az eddigi legijesztőbb ábra”, „az ígéreteiket nem tartották be”) politikai álláspont, amit tényként nem lehet sem igazolni, sem cáfolni; az adócsökkentési ígéret kapcsán annyi rögzíthető, hogy a vényköteles gyógyszerek áfamentessége és az iskolakezdési támogatás a benyújtott módosítás szerint 63 milliárd forinttal rontja az idei egyenleget.