Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaLannert Judit szívtelensége nem ismer határokat.
Lannert Judit 2011-ben, oktatáskutatóként valóban azt írta a Tanulópénz blogon, hogy a nem kívánt gyerekből nagyobb eséllyel lesz bűnöző. Az írás azonban a Freakonomics című könyv népességszintű érvét foglalja össze, és az abortusztilalom ellen szól. Nem állítja, hogy a nehéz körülmények közé születő gyerekeknek jobb meg sem születni. Arról sem ír, hogy az egyes magzatok nagy valószínűséggel gyilkosok lesznek, vagy hogy az élethez való jogot a szülők körülményei alapján kellene eldönteni.
A vitatott szöveg a Tanulópénz blog bejegyzése, amely 2011. április 11-én jelent meg „Ha egy nő nem akar gyereket, annak nyomós oka van” címmel. A blog fejléce Lannert Judit oktatáskutató blogjaként jelöli. Az írás a 2011-es alkotmányozási vitára reagált, amelyben felmerült, hogy az élet a fogantatással kezdődik. Akkor még az Orbán-kormány volt hivatalban, Lannert Judit pedig kutató volt. Miniszter csak 2026. május 13-tól, a Tisza-kormányban lett. Az írást a KDNP 2026. október 3-án vette elő, és ekkor szólította fel a minisztert, hogy tisztázza, fenntartja-e az álláspontját. A „korábbi cikk” megjelölés tehát igaz, de az írás tizenöt éves, és nem miniszteri megszólalás.
Az írás gondolatmenete a következő. Az abortusztilalom szerinte nem feltétlenül védi az életet. Példaként a Ceaușescu-kori Romániát és a Ratkó-korszakot hozza fel. Ezután az Egyesült Államok 1990-es évekbeli bűnözéscsökkenésének magyarázatait veszi sorra, a munkanélküliségtől a rendőrségi stratégiákon át a crack-járvány lecsengéséig. Végül a Freakonomics (Lökonómia) szerzőinek tézisét ismerteti: az abortusz legalizálása után született nemzedékből hiányoztak a nem kívánt terhességből született, statisztikailag nagyobb kockázatú gyerekek. A szöveg kimondja, hogy Levitt és Dubner könyvének egy részlete alapján készült. A kiemelt mondat („Nem kívánt gyerekből nagyobb eséllyel lesz bűnöző, mint azokból, akiket a szülők is akartak”) valóban benne van. Az írás tanulsága viszont az, hogy a politikusok bízzák a nőkre a gyermekvállalás eldöntését, és a születésszám növelésében a felvilágosítás és az ösztönzés hatékonyabb a kényszernél.
Ebből a szövegből nem következik, amit a kritika a szerzőnek tulajdonít. Az írás csoportszintű kockázati különbséget ír le. Nem állítja, hogy egy adott magzatból nagy valószínűséggel bűnöző vagy gyilkos lesz, és nem azt mondja, hogy a nem ideális körülmények közé születőknek jobb volna meg sem születni. A 12 hetes határt sem említi. A döntést sem az államra vagy a miniszterre, hanem a nőkre bízná. A kérdést a szülők körülményei sem döntik el: a szöveg a nem kívánt terhességről szól. A kritika tehát egy valódi mondatot emel ki egy statisztikai érvelésből, egyéni ítéletként értelmezi, és olyan következtetéseket kapcsol hozzá, amelyek az írásban nem szerepelnek. Az viszont igaz, hogy a bejegyzés szerint a tilalommal megmentett magzatok száma a későbbi erőszakos bűncselekmények miatt elvesztett életekkel kiegyenlítődhet. A „nem csökken a társadalom létszáma” összefoglalás tehát lényegében megfelel a szövegnek. Az, hogy ez a gondolatmenet erkölcsileg elfogadható-e, értékítélet kérdése, tényként nem dönthető el.
„Lannert Judit egy korábbi, abortuszról szóló írásában azt írta, hogy a nem kívánt gyerekből nagyobb eséllyel lesz bűnöző.”
A Tanulópénz blogon 2011. április 11-én megjelent „Ha egy nő nem akar gyereket, annak nyomós oka van” című bejegyzésben szó szerint ez áll: „Nem kívánt gyerekből nagyobb eséllyel lesz bűnöző, mint azokból, akiket a szülők is akartak.” Az írás a végén jelzi, hogy Levitt és Dubner Freakonomics (Lökonómia) című könyvének egy részlete alapján készült.
„Lannert Judit írása szerint a nem ideális körülmények közé születő gyerekeknek jobb, ha meg sem születnek.”
Az írásban ilyen mondat nincs. A szöveg az abortusztilalom ellen érvel, és azzal zárul, hogy „jobb, ha a politikusok a nőkre bízzák, akarnak-e szülni vagy nem”. Szempontja a nem kívánt terhesség, nem pedig a családi körülmények külső megítélése.
„Lannert Judit szerint a 12 hétnél fiatalabb magzatok nagy valószínűséggel bűnözők, akár gyilkosok lesznek.”
Az írás népességszintű összehasonlítást ismertet: a nem kívánt gyerekek „nagyobb eséllyel” válnak bűnözővé, mint a kívántak. Az egyes magzatokról nem jósol, a 12 hetes határt és a „gyilkos” szót nem említi. A „nagy eséllyel váltak bűnözőkké” fordulat csak a Ceaușescu-kori romániai tilalom után született gyerekek leírásában szerepel.
„Lannert Judit írása szerint ha a nem kívánt gyerekek nem születnek meg, azzal a társadalom létszáma lényegében nem csökken.”
Az írás ezt a gondolatot tartalmazza: „amennyi magzatot megmentünk az abortusz tiltásával, ugyannyi, sőt több embert is elveszíthetünk később az emelkedő erőszakos bűncselekmények miatt”. A gondolatmenet a Donohue–Levitt-féle amerikai bűnözési adatokra épül, nem a népességszám általános tételére.
„Lannert Judit a gyermekügyekért is felelős miniszter a magyar kormányban.”
Lannert Judit 2026. május 13. óta a Tisza-kormány oktatási és gyermekügyi minisztere. A vitatott írást 2011-ben, jóval a kinevezése előtt, oktatáskutatóként tette közzé.
„Lannert Judit gyermekügyi miniszterként a szülők körülményei alapján döntené el, hogy egy magzatnak van-e joga az élethez.”
Az egyetlen hivatkozott dokumentum, a 2011-es blogbejegyzés éppen azt mondja, hogy az abortusz kérdésében ne a politikusok, hanem a nők döntsenek. Miniszteri nyilatkozat vagy javaslat, amely az élethez való jogot a szülők körülményeihez kötné, nem került elő.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
