Időrend: a vitatott nevesített tilalmakat a 2021. évi LXXIX. törvény vezette be, az Orbán-kormány idején. A 2022-es népszavazás szintén ebben az időszakban volt. Az Európai Unió Bírósága 2026. április 21-én, kilenc nappal a kormányváltást hozó választás után mondta ki teljes ülésben, hogy a 2021-es szabályok sértik a belső piaci uniós jogot, az Alapjogi Chartát, a GDPR-t és az EUSZ 2. cikkét. A T/680-as javaslatot már a Tisza-kormány nyújtotta be, 2026. szeptember 14-én. Általános vitája szeptember 22-én, részletes vitája szeptember 30-án zárult. Az Országház-figyelő október 6-i összesítése szerint a Törvényalkotási Bizottság október 8-án lefolytatta az eljárását, a következő plenáris ülésnap október 12. A zárószavazás pontos napját és a bizottsági módosításokat október 8-ig nem tudtuk dokumentumból igazolni.
A javaslat szövege szerint valós, hogy a gyermekvédelmi, a reklám-, a média- és a köznevelési törvényből kikerül a születési nemtől eltérő önazonosság, a nem megváltoztatása és a homoszexualitás „népszerűsítésének, megjelenítésének” nevesített tilalma. A médiatörvényben megszűnik az ezekre épülő kötelező 18-as besorolás is, a javaslat indokolása szerint az identitásokra épülő szempontokat „objektív gyermekvédelmi tartalmi mérce” váltja fel.
Az ebből levont következtetések viszont túlmennek a szövegen. Az új 6/A. § továbbra is tiltja, hogy kiskorúak számára pornográf, életkoruknak nem megfelelő, öncélúan szexuális vagy fejlődésüket súlyosan károsító tartalmat tegyenek hozzáférhetővé vagy népszerűsítsenek. Az iskolai foglalkozásokra ugyanez a tilalom vonatkozik. A külsős szervezetek nyilvántartásba vételi kötelezettségét a javaslat nem törli, a szülők tájékoztatására vonatkozó szabályhoz pedig nem nyúl. Négy jogvédő szervezet közös közleménye szerint a benyújtott javaslat a családvédelmi törvény azonos tartalmú 5/A. §-át és a gyermekvédelmi törvény 3/A. §-át is érintetlenül hagyja. Ezért a „2010 előtti állapot” és a „szabad népszerűsítés” sem írja le pontosan a helyzetet.
Az uniós pénzek és az ítélet összefüggését a kormány maga is kimondta: Magyar Péter szeptember 14-én azt mondta, hogy a csomaggal elkerülhető a bírság, és félmilliárd euró oktatási forrás szabadulhat fel. Az ítélet végrehajtása azonban a forrásoktól függetlenül is kötelező, és elmaradása pénzbírsággal járhat.
A 2022-es népszavazás a Lakmusz által idézett hivatalos adatok szerint mind a négy kérdésben érvénytelen volt. Kötelező eredménye tehát nincs, amellyel egy törvénymódosítás szembe mehetne. A leadott érvényes szavazatok döntő többsége ugyanakkor valóban a kormányzati álláspontot támogatta. Az iskolai könyvekre vonatkozó jóslat és a „brüsszeli elvárások” fontosságáról szóló mondat értékelés, ezért nem ellenőrizhető.