Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaAmi Orbán Viktornak sikerült, az Magyar Péteréknek sosem fog!
Igaz, hogy a Tisza-kormány 2026 őszén elutasította a védett üzemanyagár visszavezetését, és hogy az Orbán-kormány 2026 márciusában bevezette a védett árat. A szembeállítás mégis hamis képet ad: az Orbán-kormány védett ára a stratégiai készletek felélésén múlt, amelyek március végére 44 napnyira fogytak. A Tisza-kormány maga is fenntartotta a védett árat június 27-ig. Kapitány István indoklása pedig nem az, hogy a védett ár „lehetetlen”, hanem az, hogy a stratégiai készletek nélkül hiányt okozna, és havi 50–100 milliárd forintba kerülne.
Időrend. Az 595 forintos benzin- és 615 forintos gázolaj-védett árat még az Orbán-kormány vezette be a 2026. március 9-i 50/2026. kormányrendelettel, a Barátság-vezeték leállása és az iráni háború okozta áremelkedés idején. Az április 12-i választás után, április 16-án Magyar Péter a Mol vezetésével tárgyalt, majd bejelentette, hogy a védett árat az új kormány is fenntartja. A május 13-án hivatalba lépett Tisza-kormány ezt meg is tette: Kapitány István május 26-án a parlamentben azt mondta, első miniszteri rendeletével azért szabadított fel stratégiai készletet, hogy a védett ár folytatódhasson. Az Országgyűlés június 23-án szavazta meg a kivezetést, mert a piaci ár addigra a védett szint alá esett. A törvény ugyanakkor felhatalmazta a minisztert, hogy rendkívüli piaci helyzetben rendeletben újra hatósági árat állapítson meg. A védett ár június 27-én szűnt meg.
Mi tette lehetővé a védett árat? Kapitány István július 10-i közlése szerint a kőolaj- és üzemanyag-tartalék március végére 44 napnyi mélypontra esett, és csak július második hetére töltötték vissza 87 napra. A Telex szeptember 22-i beszámolója szerint a miniszter azt mondta, hogy az előző kormány „hazárdírozott”, amikor a stratégiai dízelkészleteket árazásra használta, és 90 napról 44 napra vitte le őket. A Tisza-kormány ezt a készletet szerinte soha nem fogja árazásra használni. Az Orbán-kormány védett ára tehát egy rendkívüli készletfelhasználásra épült, és nem volt költség- és kockázatmentes. A Tisza-kormány ugyanezt a rendszert hat hétig maga is működtette.
A kormány mai indoklása. Kapitány István szeptember 21-én az Országgyűlésben, majd a Világgazdaság által idézett szeptember 22-i Facebook-bejegyzésében részletezte az érveit. A stratégiai készletek nélkül bevezetett védett ár szerinte napokon belül hiányt okozna, és leállítaná a dízelimportot, miközben a Mol finomítója akkor 60 százalékon működött. A védett ár havi 50–100 milliárd forintjába kerülne az adófizetőknek, a kormány ehelyett célzott támogatást ad. Ez költség- és kockázatalapú döntés, nem azt állítja, hogy a védett ár megvalósíthatatlan.
Az október 12-i kijelentés. Az MTI-re épülő Infostart október 13-i tudósítása szerint Hargitai János KDNP-s képviselő azt mondta a parlamentben, hogy Kapitány István előző nap közölte: amíg ő miniszter, védett ár biztosan nem lesz. A miniszter szó szerinti mondatát sem jegyzőkönyvből, sem megbízható tudósításból nem tudtuk ellenőrizni. Egy pártos helyi oldal változata szerint a kijelentés a stratégiai készletek árazási célú felhasználására vonatkozott. A kormány elutasító álláspontja ettől függetlenül dokumentált.
Összegzés. A két kormány szembeállítása kihagyja a döntő tényeket. Az Orbán-kormány védett árát a stratégiai készletek felélése tartotta fenn, a Tisza-kormány pedig maga is működtette a rendszert június végéig. Hogy a jövőben mit tesz a kormány, az előrejelzés, nem ellenőrizhető tény.
„Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter kijelentette, hogy amíg ő a miniszter, nem lesz védett üzemanyagár.”
Az MTI-re épülő Infostart október 13-i tudósítása szerint Hargitai János (KDNP) azt mondta a parlamentben, hogy Kapitány „előző nap”, október 12-én ezt közölte. A miniszter saját, szó szerinti mondatát sem jegyzőkönyvben, sem megbízható tudósításban nem találtuk. Egy pártos oldal szerint a kijelentés így hangzott: „Amíg én vagyok miniszter, a stratégiai készleteket árazásra nem használjuk.” A lényeg, vagyis hogy védett ár nem lesz, egyezik a miniszter dokumentált álláspontjával.
„A Tisza-kormány a parlamentben kimondta, hogy nem vezeti be újra a védett üzemanyagárat.”
Kapitány István 2026. szeptember 21-én az Országgyűlésben a védett ár helyett a célzott, havi 5000 forintos dízeltámogatás mellett érvelt. Szeptember 22-én a Telex szerint azt mondta, hogy a stratégiai készletet „soha” nem használják árazásra. A Fidesz–KDNP októberben ismét benyújtotta a visszavezetésről szóló javaslatát, a kormány ezt nem támogatja.
„A kormány azzal indokolja a védett ár elutasítását, hogy azt lehetetlen megcsinálni.”
A miniszter a Világgazdaság szeptember 22-i idézete szerint azt mondta: a stratégiai készletek nélkül bevezetett védett ár „napokon belül” készlethiányhoz vezetne, és leállítaná a dízelimportot. Szerinte havi 50–100 milliárd forinttal terhelné az adófizetőket, a készleteket pedig nem használja árazásra. Ez a költségekről és a kockázatokról szóló érv, nem a megvalósíthatatlanságról. A júniusi törvény kifejezetten felhatalmazza a minisztert a hatósági ár rendeleti visszaállítására.
„Orbán Viktornak sikerült fenntartania a védett üzemanyagárat, a Tisza-kormány erre nem képes.”
Az Orbán-kormány 2026. március 10-től vezette be az 595, illetve 615 forintos védett árat (50/2026. kormányrendelet). Ezt a stratégiai készletekből tartotta fenn, amelyek Kapitány István július 10-i közlése szerint március végére 44 napos mélypontra estek. A Tisza-kormány a május 13-i hivatalba lépése után maga is fenntartotta a védett árat: április 16-án ezt Magyar Péter bejelentette, májusban pedig készletet szabadítottak fel hozzá. A védett ár június 27-én szűnt meg, amikor a piaci ár már alatta volt.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
