Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása
A 2027-es költségvetésről 2026. október 19-én bejelentett elemek közül igaz, hogy a 14. havi nyugdíjból csak az első heti részlet jön, megszűnik a sport-tao és az árrésstop, és nő a nagyvállalatok adója. A családi adókedvezmények csökkenéséről és a fix 3 százalékos lakáshitel megszűnéséről szóló állítások azonban félrevezetők, a lista pedig kihagyja a csomag legnagyobb családi és munkavállalói tételeit: a családi pótlék megduplázását, a minimálbér adójának 9 százalékra csökkentését és a 120 ezer forintos nyugdíjminimumot.
Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 19-én, az Országgyűlés napirend előtti felszólalásában ismertette a Tisza-kormány 2027-es költségvetésének főbb elemeit. Ez tehát a 2027-re szóló büdzsé, amelyet 2026-ban mutattak be. A törvényjavaslatot ekkor még nem nyújtották be; a kormányzati közlés szerint előbb a Költségvetési Tanács kapja meg, és október végén kerül a parlament elé. Az alábbi megállapítások a bejelentésről szóló kormányzati közlésen, valamint az Index, a Telex és a Portfolio aznapi tudósításain alapulnak.
A felsorolt elemek egy része pontos. A 14. havi nyugdíjból 2027-ben csak az első heti részletet fizetik ki, ugyanúgy, mint 2026-ban. A Portfolio október 13-i elemzése szerint az előző kormány fokozatos bővítéssel számolt, így a második heti rész valóban elmarad. A sport-tao rendszere megszűnik, helyette 150 milliárd forintos közvetlen támogatás jön, a sport teljes, 453 milliárdos állami támogatása a bejelentés szerint nem csökken. Az árrésstopot kivezetik. A nagyvállalatok adója nő: a 180 milliárd forint feletti árbevételű cégek társasági adója néhány százalékponttal emelkedik, a reklámadó 3,75 százalékra nő, a kiskereskedelmi adó új, 0,45 százalékos sávot kap, és szigorodik a cégautóadó. A társasági adó és az innovációs járulék változásaitól a kormány 260 milliárd forint többletbevételt vár.
Az 533 600 forintos szám Magyar Péter 2024. szeptember 8-i, még ellenzéki időszakban tett ígéretéből származik: a Tisza-kormány 2027-től duplájára emelné az akkori 266 800 forintos minimálbért. 2026. október 19-én a 2027-es minimálbérről nem volt döntés, az erről szóló érdekegyeztetés még folyt. A tárgyalások már az Orbán-kormány idején kötött megállapodás 14 százalékos, 374 600 forintos lépcsőjének felülvizsgálatáról szóltak. A duplázás tehát nincs napirenden, a végső összeg azonban formálisan még nyitott volt. A bejelentés ehelyett a minimálbér személyi jövedelemadójának 15-ről 9 százalékra csökkentését tartalmazta.
Két tétel félrevezető. A családi adókedvezmény a bejelentés szerint megmarad, ahogy a 25 év alattiak és a fiatalabb, illetve többgyermekes anyák szja-mentessége is. A változás csak az anyák mentességét érinti: havi bruttó 1 millió forint fölött adózni kell, és elmarad a 40 év feletti kétgyermekes anyákra tervezett kiterjesztés. A lakáshitelnél az Otthon Start helyére lépő Wekerle+ program új lakásra továbbra is fix 3 százalékos, használt lakásra fix 5 százalékos kamatot kínál, csak szűkebb, 18–41 éves körnek és ötéves bentlakási kötelezettséggel. A megkötött szerződések érvényben maradnak.
A kép elsősorban attól hamis, ami kimarad belőle. Ugyanebben a bejelentésben szerepelt a családi pótlék megduplázása 2027 januárjától 300 milliárd forintból. 680 ezer forintos havi jövedelem alatt mintegy 2,5 millió munkavállaló szja-ja csökken. A nyugdíjminimum 28 500-ról 120 ezer forintra nő, az időskorúak járadéka megduplázódik, és 603 ezer közszolgálati dolgozó kap béremelést, összesen 677 milliárd forintból. A kormányzati közlés szerint a családi pótlék, az adócsökkentés és a kapcsolódó változások együtt 500 milliárd forinttal javítják a családok és a munkából élők helyzetét. Ha ezek nélkül csak a csökkenések és megszűnések szerepelnek, az olvasó azt a következtetést vonja le, hogy a költségvetés a családoktól és a dolgozóktól vesz el. A bejelentett számok ezt nem támasztják alá. A nettó hatás pontos megítéléséhez viszont a benyújtandó törvényjavaslat részletszámai kellenek.
„A 2027-es költségvetésben csökkennek a családi adókedvezmények.”
A bejelentés szerint a családi adókedvezmény és a 25 év alattiak szja-mentessége megmarad. Változik viszont az anyák szja-mentessége: havi bruttó 1 millió forint fölött adózni kell, és a 40 év feletti kétgyermekes anyákra az előző kormány döntése ellenére nem terjesztik ki. Közben a családi pótlék megduplázására 300 milliárd forintot terveznek.
„A béremelések sokkal kisebb mértékben valósulnak meg.”
A kampányígéretekhez mérve az állítás áll. A szociális ágazatban azonnali 25 százalékot ígértek, 2027-re átlagosan 17,8 százalékot jelentettek be, a minimálbér megduplázása pedig nincs napirenden. A bejelentés ugyanakkor 603 ezer közszolgálati dolgozónak hoz 15–21,5 százalékos emelést, összesen 677 milliárd forintból.
„2027-ben nem érkezik meg a 14. havi nyugdíj második heti összege.”
A bejelentés szerint 2027-ben a 14. havi nyugdíjnak csak az első heti részletét fizetik ki, vagyis ugyanazt a negyedhavi részt, mint 2026-ban. Az előző kormány a juttatás fokozatos bővítésével számolt.
„Nem lesz 533 600 forint a minimálbér.”
Magyar Péter 2024. szeptember 8-án azt írta, hogy a Tisza-kormány 2027-től duplájára emeli az akkori 266 800 forintos minimálbért, ez 533 600 forint. 2026. október 19-én a 2027-es összegről még nem volt döntés. A bértárgyalások már a korábbi megállapodás 374 600 forintos, 14 százalékos lépcsőjét is felülvizsgálják, így az 533 600 forint nincs napirenden.
„Nem lesz fix 3 százalékos Otthon Start hitel.”
Az Otthon Start megszűnik, de a helyére lépő Wekerle+ hitel a 18–41 évesek új lakásvásárlására és -építésére továbbra is fix 3 százalékos kamatot kínál. Használt ingatlanra 5 százalékos a kamat, a már megkötött szerződések pedig érvényben maradnak.
„Megszűnik a sport-tao.”
A kormányfő bejelentette a tao-finanszírozási rendszer megszüntetését. Helyette 150 milliárd forintos közvetlen költségvetési támogatás jön, a sport teljes, 453 milliárd forintos állami támogatása pedig nem csökken.
„Megszűnik az árrésstop.”
A miniszterelnök október 19-én bejelentette az árrésstop kivezetését; a pontos időpontot nem közölte.
„Nő a cégek adója.”
A 180 milliárd forintnál nagyobb árbevételű cégek társasági adója a jelenlegi 9 százaléknál néhány százalékponttal magasabb lesz, a reklámadó 0-ról 3,75 százalékra nő, a kiskereskedelmi adó új sávot kap, és szigorodik a cégautóadó. A kormányfő szerint a társasági adó változása a kkv-kat nem érinti.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
