Időrend: minden vizsgált esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, a Tisza-kormány idején. Cseh Gergő Bendegúzt még 2024-ben, az Orbán-kormány idején nevezte ki újabb hét évre Kövér László házelnök. November 4-én a levéltár elindította a nyitottaktak.hu adatbázist, a megnyitón a miniszterelnök is részt vett. November 5-én az ÁBTL közölte, hogy Lezsák Sándor informatikai hiba miatt került a hálózati személyek közé, pedig megfigyelt volt. A főigazgató aznap azt mondta: ez „olyan informatikai hiba, amiért a főigazgató vállalja a felelősséget”. Később azt is elmondta, hogy rajta kívül 163 megfigyelt adata került ki tévesen, ezeket törölték. A hiba a mágnesszalagos adatbázis feldolgozásakor keletkezett: a megfigyelteket jelölő 05-ös kód 164 esetben máshol állt az Alkotmányvédelmi Hivataltól október elején kapott, ömlesztett táblázatban.
November 9-én Cseh Gergő Bendegúz az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elmaradt ülése után felajánlotta a lemondását. Ugyanaznap a parlamentben Magyar Péter ismét bocsánatot kért Lezsák Sándortól. Azt mondta, hogy az ÁBTL nem a kormány alá tartozik, ezért a kormánynak „semmi köze” a hibához. A 444 beszámolója szerint azt is felvetette, hogy meg kell vizsgálni, véletlenül vagy „más megbízásából” követték-e el a hibát. Hogy a miniszterelnök elhárította magától a felelősséget, az tehát dokumentált.
A levéltár jogállásáról a törvény egyértelmű. A november 4-től hatályos 2026. évi LI. törvény szerint az ÁBTL az Országgyűlés költségvetési fejezetébe tartozó központi költségvetési szerv. A főigazgatót nyilvános pályázat alapján az Országgyűlés elnöke nevezi ki, és ő menti fel. A korábbi, 2003. évi III. törvény ezen felül kimondta, hogy a levéltár működését a házelnök felügyeli. Az ÁBTL november 13-án a Magyar Hangnak azt írta: „A főigazgató munkáltatója a Házelnök.” Az a kép tehát nem állja meg a helyét, hogy a levéltár a kormány háttérintézménye volna, vezetője pedig a miniszterelnök beosztottja.
November 13-án Magyar Péter a Kossuth rádióban arra a kérdésre válaszolt, hogy maradhat-e a főigazgató. Az MTI szerint emlékeztetett arra, hogy az ÁBTL nem a kormány alá tartozik, és „személyes véleménye” szerint a főigazgató nem maradhat, de a hiba elhárításáig „a süllyedő hajót nem hagyja el”. Más beszámolók szerint hozzátette: ezt nem neki kell kimondania, és a lemondást sem neki ajánlották fel. A két megszólalás között tehát nincs ellentmondás. Csak akkor látszik kettős beszédnek, ha a pénteki mondatot elválasztják attól a kitételtől, hogy véleményről van szó, a döntés pedig a házelnöké. Az is lényeges, hogy a felelősséget és a lemondás felajánlását a főigazgató maga tette meg, a miniszterelnök véleménye előtt. Az, hogy kit terhel a politikai felelősség a szoros határidőért és a közzététel módjáért, értékelés kérdése, tényként nem dönthető el.
Eredeti megnyitása