Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása😢 Világszerte magas a mentális problémák aránya. Hogyan tudunk ellene tenni?…
Igaz, hogy világszerte sok a mentális zavar, és Magyarországon évtizedek óta csökken az öngyilkosságok száma, de az, hogy a csökkenés csak a 30 év felettieknél látszik, a fiataloknál nem, a KSH-adatok szerint téves: a 10–19 és a 20–29 évesek öngyilkossági rátája 2000 és 2019 között is jelentősen csökkent, csak lassabban, mint a középkorúaké.
A WHO 2025. szeptember 2-i közlése szerint világszerte több mint egymilliárd ember él mentális zavarral. A WHO serdülőkről szóló tájékoztatója szerint a 10–19 évesek közül minden hetedik érintett, az öngyilkosság pedig a 15–29 évesek harmadik vezető halálokozata. Az, hogy a mentális problémák világszerte gyakoriak, és hogy a fiatalok öngyilkossága nem magyar sajátosság, tehát megáll.
Magyarországon évtizedek óta csökken az öngyilkosságok száma. A KSH 2025-ös statisztikai évkönyve szerint 2000-ben 3269, 2010-ben 2492, 2020-ban 1706, 2025-ben 1484 öngyilkosság történt. Az Orvosi Hetilap 2021-es, KSH-adatokra épülő tanulmánya szerint a ráta 2000 és 2019 között 32,6-ról 15,9-re csökkent 100 ezer lakosra számítva. A szerzők a 2006 és 2010 közötti megtorpanást a pszichiátriai ellátás leépülésével, a 2010 utáni csökkenést pedig az ellátás részleges helyreállásával magyarázzák. Ez alátámasztja a kezelés szerepéről szóló felvetést, de szakmai értelmezés, nem kizárólagos ok.
Az a megállapítás viszont nem állja meg a helyét, hogy a csökkenés csak a 30 év felettieknél látszik. Ugyanennek a tanulmánynak a táblázata szerint a 10–19 évesek rátája 2000-ben 4,52, 2010-ben 3,46, 2019-ben 2,44 volt, a 20–29 éveseké pedig 16,17, 11,87, illetve 8,80. A csökkenés mindkét fiatal korcsoportban szignifikáns volt, 2010 után is. A KSH fenntarthatósági indikátorai szerint 2000 és 2020 között a 15–24 évesek rátája 39–48 százalékkal csökkent, a 25–54 éveseké 57–67 százalékkal. A Qubit 2024-es, a KSH külön bontására épülő cikke szerint 2010 és 2022 között a 10–14, 15–19 és 20–24 évesek körében is inkább javulás volt. A valós mag annyi, hogy a fiataloknál a csökkenés lassabb. Az utóbbi években stagnálás is látszik: a KSH évkönyve szerint a 30 év alattiak esetszáma 2020-ban 138, 2023-ban 114, 2024-ben 134, 2025-ben 121 volt. Az Index 2026. szeptember 10-i, KSH-adatokra hivatkozó cikke szerint a 25–29 éveseknél 2024-ről 2025-re 56-ról 67-re nőtt az esetszám, és ebben a korcsoportban az öngyilkosság lett a vezető halálok. A 15–19 és a 20–24 éveseknél viszont ugyanekkor csökkent. Egy rövid időszak vagy egyetlen korcsoport emelkedéséből tehát nem következik, hogy a fiataloknál nincs csökkenés.
A mentális zavarok általános növekedésére nem találtunk egyértelmű országos adatot. A KSH 2019-es lakossági egészségfelmérése szerint 2014-hez képest a depressziós tünetek gyakorisága a teljes lakosságban 16 százalékkal csökkent, a 15–34 évesek körében viszont 41 százalékkal nőtt. A fiatalokra vonatkozó romló jelzéseket más adatok is mutatják. A Gyermekjogi Civil Koalíció 2026-os anyaga szerint a Kék Vonalnál az önsértéssel kapcsolatos megkeresések száma 2020 és 2025 között 301-ről 1866-ra nőtt, 2025-ben pedig 2469 beszélgetésben merült fel az öngyilkosság. Ez a segélyvonal forgalmát méri, nem a népességi gyakoriságot.
Időrend: a felhasznált öngyilkossági adatok 2000 és 2025 közötti évekre vonatkoznak, nagyrészt a 2026. április 12-i kormányváltás előttre. Az állítások azonban nem kormányzati felelősségről szólnak, hanem a trendekről. A felvétel saját keletkezési ideje nem ismert, de a fiatalokra vonatkozó állítás sem a 2019-ig, sem a 2025-ig terjedő adatsorral nem egyezik.
„Világszerte magas a mentális problémák aránya.”
A WHO 2025. szeptember 2-i közlése szerint több mint egymilliárd ember él mentális zavarral. A 10–19 évesek közül minden hetedik (14,3 százalék) érintett.
„Magyarországon visszaszorulóban vannak az öngyilkosságok.”
A KSH évkönyve szerint az öngyilkosságok száma 2000-ben 3269, 2010-ben 2492, 2025-ben 1484 volt. Az Orvosi Hetilap 2021-es elemzése szerint a ráta 2010 és 2019 között 24,9-ről 15,9-re esett 100 ezer lakosra számítva.
„Az öngyilkosságok csökkenése csak a 30 év felettieknél látható, a fiataloknál nem.”
Az Orvosi Hetilap KSH-adatokra épülő elemzése szerint a 10–19 évesek rátája 2010 és 2019 között 3,46-ról 2,44-re, a 20–29 éveseké 11,87-ről 8,80-ra csökkent, mindkettő statisztikailag szignifikánsan. A 30 év alattiak esetszáma a KSH szerint 2010 és 2025 között 197-ről 121-re esett. A fiataloknál a csökkenés lassabb volt, és 2024–2025-ben a 25–29 éveseknél 56-ról 67-re emelkedett az esetszám.
„Az öngyilkosságok csökkenése a jó kezelési eljárásoknak köszönhető.”
A 2021-es Orvosi Hetilap-tanulmány szerzői a 2006 és 2010 közötti megtorpanást a pszichiátriai ellátás leépülésével, a 2010 utáni csökkenést pedig az ellátás részleges helyreállásával magyarázzák. Ez szakmai értelmezés, nem bizonyított egyedüli ok.
„A mentális zavarok gyakorisága lényegesen megnőtt.”
A KSH 2019-es lakossági egészségfelmérése szerint 2014 és 2019 között a depressziós tünetek gyakorisága a teljes lakosságban 16 százalékkal csökkent, a 15–34 évesek körében viszont 41 százalékkal nőtt. Frissebb, összevethető országos adatot nem találtunk, így az általános növekedés nem igazolható.
„A fiatalok körében nagyon sok az önsértés és az öngyilkosság, és ez nem csak magyar sajátosság.”
A WHO szerint az öngyilkosság a 15–29 évesek harmadik vezető halálokozata a világon. A Kék Vonalnál az önsértéssel kapcsolatos megkeresések száma 2020 és 2025 között 301-ről 1866-ra nőtt. A KSH szerint 2025-ben a 25–29 éveseknél az öngyilkosság volt a vezető halálok. A fiatalok öngyilkossági rátája ugyanakkor alacsonyabb az idősebb korcsoportokénál.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
