A poszt a 2026. szeptember 9-re keltezett, tizenhat aláírós „Nyilatkozat a békéért” szövege. Ekkor már a kormányváltás utáni helyzet áll fenn: a Tisza-kormány kormányoz, a Fidesz ellenzékben van. A központi állítás az, hogy a Tisza-kormány alatt a magyar külpolitika „nem több, mint a NATO és az EU elvárásainak teljesítése”. Ezt a nyilatkozat négy konkrétumra építi: az ankarai NATO-határozat elfogadására, a növekvő fegyverkezési kiadásokra, Ukrajna támogatására és arra, hogy a kormány Oroszországot fenyegetésnek nevezte.
Ami megáll: az ankarai csúcs 2026. július 8-i nyilatkozatát a magyar miniszterelnök részvételével fogadták el. A szöveg Oroszországot az euroatlanti biztonságra nézve „hosszú távú fenyegetésként” nevezi meg, és a szövetségesek nevében 2026-ra 70 milliárd euró katonai támogatást ígér Ukrajnának. Az 1266/2026. (VIII. 25.) kormányhatározat a Telex ismertetése szerint valóban kimondja, hogy „Oroszország magatartása fenyegetést jelent Magyarországra, Európára és a globális rendre”. Ugyanez a mondat azonban azzal folytatódik, hogy Magyarország minden olyan törekvést támogat, amely a fenntartható béke és a biztonsági garanciák irányába mutató tárgyalásokat kezdeményez. Ezt a nyilatkozat nem idézi.
Ami a képből kimarad, és amitől a „nincs önálló külpolitika” következtetés nem áll meg. Egy: a miniszterelnök a csúcs napján a kormány oldalán kijelentette, hogy Magyarország „se fegyvert, se csapatokat, se katonai támogatást nem nyújt Ukrajnának”, kizárólag humanitárius segítséget ad, és hogy a 70 milliárdos kerethez való hozzájárulás szuverén tagállami döntés. A nyilatkozat ezzel szemben Magyarországot is az Ukrajnát „jobban támogató” államok közé sorolja. Kettő: az Index szeptember 3-i beszámolója szerint a kormány nem támogatta Ukrajna csatlakozási tárgyalásain a második és a harmadik klaszter megnyitását. A külügyminiszter a feloldást a kárpátaljai kisebbségi megállapodás végrehajtásához kötötte, és kijelentette, hogy a kormány a gyorsított csatlakozást semmilyen körülmények között nem támogatja. Három: a 145/2026. (IX. 4.) kormányrendelet indokolása szerint Magyarország nem támogatta az ideiglenes védelem uniós szűkítését, és fenntartja a hazai személyi kört. Mindhárom lépés a poszt előtt történt, és mindhárom az EU-többségtől eltérő, önálló magyar álláspont.
A fegyverkezés: a GDP 5 százalékára vonatkozó 2035-ös célt a 2025-ös hágai csúcson még az Orbán-kormány fogadta el. A kormány oldalán 2025. június 25-én közölt MTI-beszámoló szerint Orbán Viktor „csatát nyertünk”-ként értékelte a csúcsot, és csak az uniós költségvetési szabályok átalakításához kötötte a teljesítést. Az ankarai nyilatkozat ennek a hágai vállalásnak a végrehajtására hivatkozik. A nyilatkozat így az általa dicsért, 2026 előtti „pragmatikus” korszak vállalását rója fel a mostani kormánynak irányváltásként.
A „Kelet-Európát óriási felvonulási területté változtatják egy esetleges Oroszország elleni akcióra” fordulat nem szerepel a hatpontos ankarai nyilatkozatban. A szöveg elrettentésről, kollektív védelemről és Ukrajna támogatásáról szól. Ez tehát az aláírók értelmezése, a dokumentum nem tartalmazza.
A „Nyugat 2026 áprilisában hatalomra segítette a Tiszát” és „a Tisza-kormány teljesítette azt, amiért a Nyugat segítette” állításokhoz a nyilatkozat semmilyen bizonyítékot nem nevez meg. A kutatás és a tudástár sem talált ilyet. Az EBESZ/ODIHR 2026. április 13-i előzetes jelentése szerint a külföldi beavatkozásról szóló állítások többségét a megfigyelési időszakban sem a hatóságok, sem az ellenzék nem támasztotta alá. A kormány (ekkor még az Orbán-kormány) EU- és Ukrajna-beavatkozási vádjait a jelentés bizonyíték nélkülinek nevezte, és azt is rögzítette, hogy több külföldi vezető a hivatalban lévő miniszterelnök mellett állt ki. Ez az állítás tehát ellenőrizetlen, a poszt mégis kész tényként közli.
Politikai álláspont, tényként nem értékelhető: hogy a nyugati hatalmak a „kapitalizmus válságát” fegyverkezéssel akarnák megoldani, és háborús uszítással terelnék el a figyelmet; hogy a 2026 előtti külpolitika „pragmatikus” volt és bővítette a mozgásteret; hogy Magyarország „gyarmattá válik”; és a békés megegyezésre szólító felhívás. Ezek meggyőződések. Ahol viszont szándékot tulajdonítanak (figyelemelterelés, „rejtegették” a kormány szándékait), ott a poszt forrás nélkül állít.
Eredeti megnyitása