A poszt és a videó központi állítása az, hogy az állami fakitermelő társaságok — „jelen esetben a Gemenci Erdőgazdálkodás” — az áfacsökkentés előtt emelnek árat, ezért „egy forinttal nem fognak olcsóbban venni az emberek fát”. A bizonyítékként beúsztatott dokumentum a Gemenc Zrt. kiseladási árjegyzéke. A társaság saját erdőgazdálkodási oldala szerint a jelenleg érvényes árjegyzék 2026. április 20-tól hatályos „újabb árjegyzék kiadásáig”, a hivatkozott árjegyzék pedig Baján, 2026. április 17-én kelt. A videó leiratában szereplő számok — 26 000/33 020 forint tő melletti, 29 000/36 830 forint feladóállomási ár a tölgy-, cser-, bükk-, gyertyán-, kőriscsoportnál — pontosan ezzel a listával egyeznek. (A leirat 2024-es évszámot és „Podermayer” nevet olvasott ki; a társaság vezérigazgató-helyettese Fodermayer Vilmos, tehát ez gépi félreolvasás — de a lényegen ez sem változtat: 2024 áprilisa is jóval a bejelentés előtt van.)
Az időrend ezért döntő. A tűzifa áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentését Magyar Péter július 23-án, majd július 27-én a parlamentben lengette be, a kormány augusztus 7-én döntött róla, a Pénzügyminisztérium augusztus 4-én bocsátotta társadalmi egyeztetésre a normaszöveget, a törvényjavaslatot augusztus 17-én nyújtották be, és a miniszterelnök augusztus 18-i indítványa augusztus 27–28-i rendkívüli ülésre kérte. A Gemenc árjegyzéke ennél három-négy hónappal korábban, április 17-én kelt: egy áprilisi árlista nem lehet reakció egy augusztusi adóintézkedésre. A posztban felkínált oksági keret tehát a bemutatott dokumentummal nem igazolható — sőt a dokumentum dátuma éppen cáfolja azt. Augusztus 24-én a Gemenc oldalán továbbra is az áprilisi lista volt az érvényes, vagyis a társaság az áfacsökkentés bejelentése óta nem adott ki új árjegyzéket.
Az általánosabb állításnak van viszont valós része, csak nem a posztban hivatkozott cégnél. A Gyulaj Zrt. árjegyzéke 2026. április 1-jétől augusztus 1-jéig fafajonként 1000 forinttal emelte a nettó tő melletti árakat (akác 30 000-ről 31 000-re, cser-tölgy-bükk-gyertyán 28 000-ről 29 000-re, egyéb keménylombos 26 000-ről 27 000-re, lágylombos és fenyő 17 000-ről 18 000-re, ágtuskó 20 000-ről 21 000-re). Ez az emelés a július végi bejelentések után, de a szeptember 15-i hatálybalépés előtt történt, tehát az „emelnek árat az áfacsökkentés előtt” fordulat egy állami társaságra dokumentálhatóan igaz. Az emelés mértéke azonban 3,4–5,9 százalék, miközben változatlan nettó ár mellett a 27-ről 5 százalékra vitt áfa 17,32 százalékkal alacsonyabb bruttó árat ad. A Gyulajnál a cser-tölgy-bükk-gyertyán bruttó ára a mostani 36 830 forintról 5 százalékos adóval 30 450 forintra esne, az áprilisi 35 560 forinthoz mérve is 14 százalékkal alacsonyabbra. A Gemencnél a 26 000 forintos nettó ár 5 százalékos áfával 27 300 forint bruttó, a mai 33 020 forint helyett. Az „egy forinttal sem lesz olcsóbb” állítás tehát a ma közzétett árjegyzékekkel nem áll össze; a szeptemberi tényleges ár persze további nettó árváltozástól, kereslettől és készlettől is függ, ezt nyitott kérdésként kell kezelni.
Arra, hogy a fakitermelő társaságok utasítást kaptak volna az áremelésre („adva a fakitermelő társaságoknak, hogy még az áfacsökkentés előtt emeljék meg a fa árát”), sem a kutatás, sem a saját keresésem nem talált semmilyen dokumentumot: sem tulajdonosi határozatot, sem minisztériumi közlést. A megtalált dokumentált utasítás ezzel ellentétes irányú: az élő környezetért felelős miniszter augusztus 4-én soron kívüli egyeztetésre hívta az állami erdőgazdaságok vezetőit, és a szükséges famennyiség mielőbbi kitermelésére, folyamatos ellátásra adott utasítást; a kormány augusztus 7-i közleménye pedig azt ígéri, hogy a bevezetés után folyamatosan ellenőrzi a piaci árakat, hogy az adóelőny ne a kereskedők nyereségét növelje.
A videó másik kijelentése — „áfacsökkentés mindig egy elhibázott lépés”, mert „benyelik” — sem állja ki a mérést. Az MNB 2006-os tanulmánya szerint a 25-ről 20 százalékra vitt általános kulcsnál rövid távon az elméleti árcsökkenésnek nagyjából a negyede jelent meg az árakban, a 2018. márciusi inflációs jelentés viszont termékkörönként 0 és 100 százalék közötti átgyűrűzést dokumentál: sertéshúsnál és internetnél 100, több élelmiszercsoportnál 51–52, éttermi szolgáltatásnál 0 százalékot. A tűzifára a GKI júliusi elemzése kifejezetten kis esélyt látott a kedvezmény „lenyelésére”, és a fával fűtő háztartásoknál évi közel 24 ezer forintos megtakarítást becsült; ugyanakkor az adótanácsadói elemzés joggal jegyzi meg, hogy a tervezet a nettó árakat nem rögzíti, tehát a teljes átadás nincs garantálva. Az „egyszerre biztos és teljes lenyelés” állítás tehát épp azt a bizonytalanságot mutatja be lezárt tényként, ami valójában nyitott.