Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaEnnyit a beígért szabad sajtóról! A nagyúr bejelentette kirúgták a Mandiner vezetőjét és leállítják a finanszírozását!
2026. szeptember 4-én Magyar Péter miniszterelnök azt közölte, hogy a pénzügyminiszter utasítására felmentették a Mandiner című lapot kiadó cég vezérigazgatóját, és aznap megszűnik a lap mindennemű finanszírozása. Kármán András pénzügyminiszter később saját döntéseként ismertette a felmentést. Azt írta, hogy a minőségi újságírásnak van helye, a közpénzből fenntartott propagandának nincs, majd állami hirdetési és alapítványi támogatási összegeket, a kiadó…
Narratíva
Ez a keretezés azt hangsúlyozza, hogy a végrehajtó hatalom vezetői nemcsak bírálták egy lap tartalmát, hanem személyi és finanszírozási döntést jelentettek be róla: a miniszterelnök a saját Facebook-oldalán közölte a kiadó vezérigazgatójának felmentését és a finanszírozás aznapi leállítását. A történetet a júniusi parlamenti kijelentéssel („mi leszünk a kiadói, nekünk kell meghatározni a tartalmát”), a Mandinertől augusztus 24-én távozó újságírók kormányzati nyomásra és kézi vezérlésre hivatkozó indoklásával, valamint a lap állami tulajdonba kerülésével kapcsolja össze. Ezek a tények forrásból igazolhatók, és a szakmai kritika sem előzmény nélküli: a MÚOSZ elnöke júniusban, az Amnesty International és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség pedig az augusztusi közmédia-ügyben kifogásolta a politikai beavatkozást. A legerősebb megfogalmazások viszont túlmennek a dokumentálhatón: a lap „beszántásáról”, megszüntetéséről beszélnek, holott a mandiner.hu a döntés napján publikált, és a működés megszüntetéséről nincs nyilvános döntés. A keretezésből kimarad, hogy a lapot 2025-ben állami hirdetésekből és az államtól kapott vagyonon gazdálkodó alapítvány támogatásából tartották fenn, hogy a júniusi 60 fős leépítést és a print felfüggesztését a kiadó saját vezetése hajtotta végre, és hogy a vezérigazgató felmentése a tulajdonosi joggyakorlás körébe tartozó lépés.
Az ezt a keretezést hangoztató tábor kormányon lévő időszakában a közpénz volt a sajtópiac fő rendezőelve: a Transparency International adatigénylése alapján a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025 áprilisa és decembere között legalább bruttó 9 milliárd forintot fordított kormányzati hirdetésekre, a Telex összegzése szerint kizárólag a Fideszhez köthető újságokban és tévékben; ebből a mandiner.hu 390,4 millió forintot kapott. A Mandiner működésének pénzügyi hátterét emellett az az MCC Alapítvány adta, amely a Mol- és a Richter-részvénycsomagot, ingatlanokat és készpénzt korábban az államtól kapta. Vagyis ugyanaz az oldal, amely most a lap fölötti állami pénzügyi és személyi befolyást tartja a sajtószabadság próbájának, korábban közpénzből tartotta fenn a hozzá közeli sajtót — Orbán Balázs júniusban ehhez képest írta a Mandinerben, hogy „még a kommunizmus idején sem merték a politikusok ilyen nyíltan megfogalmazni” a lapkiadói ambícióikat.
„A kormány „beszántotta”, illetve megszüntette a Mandinert.”
A lap online kiadása a döntés napján működött, 15:08-kor saját cikket közölt a vezérigazgató távozásáról, és a mandiner.hu híroldala friss tartalmakkal elérhető volt. A lap működésének megszüntetéséről szóló határozat vagy közlemény nem ismert; a bejelentés a finanszírozás leállításáról és egy személyi döntésről szólt.
„Varga Mihály és Nagy Márton egy évtized alatt kevesebb újságírót rúgott ki, mint a mostani kormányoldal négy hónap alatt.”
Az összevetés a kiadói döntéseket a kormánynak tulajdonítja: a júniusi 60 fős leépítést és a print felfüggesztését a Mandiner Novum saját vezetése hajtotta végre — a 2025-ös beszámoló már 175,6 millió forint céltartalékot képzett az átszervezésre —, és a 2026 nyári leépítéseket a Mediaworksnél, illetve a PestiSrácoknál is a saját tulajdonosok végezték. A megnevezett két volt miniszternek nem volt médiatulajdonosi jogköre, és a felmondások számáról egyik időszakra sincs olyan kimutatás, amellyel az összevetés elvégezhető lenne.
„A mostani kormány államosította a Mandinert.”
A részesedések valóban a KEKVA-megszüntetéssel, 2026. augusztus 31-ével kerültek állami tulajdonba, és a tulajdonosi joggyakorló a pénzügyminiszter. A kontextus viszont hiányzik: a lapot 2024 végén a Fidesz-közeli KESMA-tól vette át az MCC, az MCC vagyonát pedig — Mol- és Richter-részvényeket, ingatlanokat, készpénzt — 2020-tól maga az állam adta az alapítványnak.
Ellennarratíva
Ez a keretezés a Mandiner működését nem piaci teljesítményre, hanem állami hirdetésekre és alapítványi támogatásra épülő propagandafinanszírozásként írja le, ezért a vezérigazgató felmentését és a finanszírozás leállítását közpénz-megtakarításként mutatja be, amelyből áfacsökkentés, iskolakezdési támogatás és nyugdíjemelés finanszírozható. Érvként a 2025-ös állami hirdetési összeget (fél év alatt közel 400 millió, évesítve közel 800 millió forint), az 1,1 milliárd forintos MCC-támogatást, az 1,1 milliárdos veszteséget, a létszám 60-ról 12-re csökkenését és az olvasottság 160 ezerről 60 ezerre esését sorolja. A felsorolt tételek nagy része a beszámolóból és a Transparency International adatigényléséből visszakereshető, a 12 fős létszám és a 800 milliós évesítés azonban nem. A keretezés nem mondja meg, mekkora összeg megtakarításáról van szó, milyen jogcímek szűntek meg, és azt sem, hogy a hirdetéseket megrendelő Miniszterelnöki Kabinetiroda, illetve a támogatást adó MCC Alapítvány már a döntés előtt megszűnt. Nem szerepel benne az sem, hogy a lap fölötti tulajdonosi joggyakorlás a pénzügyminiszternél van, tehát a személyi döntést a tulajdonosi pozíció tette lehetővé.
Ugyanez a tábor korábban nem a lap közpénzes finanszírozását, hanem a tartalmának meghatározását ígérte: Magyar Péter 2026. június 15-én a parlamentben azt mondta, hogy a Mandiner az államhoz kerül, „mi leszünk a kiadói, nekünk kell majd meghatározni azt a tartalmat, amit ott le fognak adni” — ezt a MÚOSZ elnöke június 18-án külön véleménycikkben kifogásolta, mondván, nem lenne szerencsés, ha az állam lenne a kiadó és a kormány határozná meg a lap tartalmát. Ehhez jön a 2026. augusztus 3–4-i közmédia-ügy: miután a miniszterelnök a kinevezésről szóló hír alá annyit írt, „nem hinném…”, a közmédia visszavonta az M1 Híradó frissen kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízását. Az Amnesty International Magyarország szerint „az sincs rendben, hogy a miniszterelnök Facebookon, kommentekben ad HR-tanácsokat vagy HR-utasításokat az elvileg független közmédia vezetőinek”. A „minőségi újságírásnak van helye” érvvel tehát ugyanannak a tábornak a dokumentált tartalmi és személyi beavatkozási gyakorlata áll szemben.
„A Mandiner tavaly fél év alatt közel 400 millió forint állami hirdetéshez jutott, ami egy évre vetítve közel 800 millió forint.”
A 390,4 millió forintos összeg dokumentált, de a Transparency International adatigénylésével megszerzett iratok a Miniszterelnöki Kabinetiroda 15 kampányának 2025. április–decemberi médiaterveire vonatkoznak, nem hat hónapra; a 800 milliós évesítést elsődleges számítás nem támasztja alá.
„Az elmúlt hetekben elbocsátások és felmondások történtek: 60-ból 12-en maradtak.”
Sem cégirat, sem szerkesztőségi közlés, sem független létszámkimutatás nem támasztja alá a 12 fős létszámot. A nyilvános előzmény ezzel szemben az volt, hogy júniusban 60 embernek mondtak fel és 48-an maradtak, augusztus 24-én pedig három ismert munkatárs mondott fel.
„A lap olvasótábora 160 ezerről 60 ezerre olvadt.”
A Gemius-adatokból a Telex május 29-én valóban 161 ezerről 62 ezerre eső napi átlagot közölt, de ez a május 1–21-i és a május 26–28-i napok átlagának összevetése, nem hosszabb idősor; a Telex maga írta, hogy a zuhanás okáról nem tudni semmit.
„A propagandán megspórolt közpénzből lesz áfacsökkentés, iskolakezdési támogatás és megemelt nyugdíj.”
A megtakarítás összegét a közlés nem nevezi meg, és a megszüntetett jogcímek tételes listája sem nyilvános. A két legnagyobb ismert közpénzcsatorna a döntés előtt elzáródott: a hirdetéseket megrendelő Miniszterelnöki Kabinetiroda a választás után megszűnt, az 1,1 milliárdos támogatást adó MCC Alapítvány pedig augusztus 31-én.
Az ügy előzménye a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetése. A kormány saját, 2026. június 30-i tájékoztatója szerint a nem felsőoktatási kekvák jogai és kötelezettségei 2026. augusztus 31-ével szálltak át az államra; a döntésekben ki kell jelölni azt is, ki gyakorolja az állami tulajdonba kerülő társasági részesedések fölött a tulajdonosi jogokat. A Mandinert kiadó Mandiner Novum Nonprofit Zrt. az MCC Média Holdingon, illetve az MCC Liber…
„2026. szeptember 4-én a pénzügyminiszter döntése alapján felmentették a Mandinert kiadó Mandiner Novum Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját, Kereki Gergőt.”
A miniszterelnök és a pénzügyminiszter saját bejegyzése mellett a Mandiner is beszámolt róla 15:08-kor: „Kármán András pénzügyminiszter utasítására leváltották a Mandiner Novum Nonprofit Zrt vezérigazgatóját, Kereki Gergőt.” A Telex ugyanaznap ugyanezt közölte.
„Kereki Gergő egyszerre volt a kiadó vezérigazgatója, felelős kiadója és a lap online főszerkesztője.”
A mandiner.hu impresszuma felelős kiadóként és vezérigazgatóként, valamint online főszerkesztőként is őt nevezi meg; a Media1 szerint az anyavállalat MCC Média Holding Zrt. vezérigazgatója is volt. A két tisztség együttes említése tehát nem összemosás.
„A kiadó fölötti tulajdonosi jogok azért kerültek az államhoz, illetve a pénzügyminiszterhez, mert a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetésével az MCC Alapítvány jogai 2026. augusztus 31-ével az államra szálltak.”
A kormány június 30-i tájékoztatója szerint a nem felsőoktatási kekvák jogai és kötelezettségei augusztus 31-ével szállnak át az államra, és kormánydöntésben kell kijelölni a társasági részesedések tulajdonosi joggyakorlóját; a 444 szerint a pénzügyminiszteri rendelettervezet az MCC Liber Investet Kármán Andráshoz rendelte. A „Pénzügyminisztérium lett a tulajdonos” fordulat — amit a Mandiner saját cikke is használ — egyszerűsítés: a tulajdonos az állam, a miniszter a joggyakorló.
„A kiadó 2025-ben közel 1,8 milliárd forint árbevétel mellett 1,1 milliárd forint támogatást kapott az MCC Alapítványtól, és 1,1 milliárd forint veszteséggel zárt.”
A G7 a Mandiner Novum 2025-ös beszámolójából ezeket a számokat közölte, benne 921 millió forintos hirdetés-, reklám- és propagandaköltséggel; a Telex augusztus 7-i cikke 1,2 milliárdos veszteséget és mínusz 898 millió forintos saját tőkét említ.
„A mandiner.hu 2025-ben 390,4 millió forint értékben kapott kormányzati hirdetést a Miniszterelnöki Kabinetiroda kampányaiból.”
A Transparency International adatigénylése alapján a 24.hu és a Telex is ezt az összeget közölte; az iratok 15 kampány 2025. április–decemberi médiaterveit tartalmazzák, 15 százalékos ügynökségi felárral, és az időszakban összesen legalább bruttó 9 milliárd forint közpénz ment kizárólag Fideszhez köthető médiumokba.
„A lapnál 2026 júniusában körülbelül 60 embernek mondtak fel, augusztus 3-án felfüggesztették a nyomtatott hetilapot, augusztus 24-én pedig három ismert munkatárs felmondott.”
A Telex június 24-i cikke Kohán Mátyás publicisztikájára hivatkozva 60 elbocsátásról és 48 maradó munkatársról írt; a print felfüggesztését a kiadó saját közleménye jelentette be (utolsó lapszám: július 30.); Kacsoh Dániel, Kohán Mátyás és Lentulai Krisztián távozását a Mandiner maga közölte.
„A döntés napján a Mandiner online kiadása még működött, és a lap megszüntetéséről szóló önálló döntés nem ismert.”
A lap 15:08-kor saját cikket közölt a felmentésről, a mandiner.hu híroldala aznap elérhető és friss tartalmakkal működött. A finanszírozás leállításának bejelentésén túl nincs nyilvános dokumentum a lap működésének megszüntetéséről.
„Magyar Péter 2026. június 15-én a parlamentben azt mondta, hogy a Mandiner az államhoz kerül, és „nekünk kell majd meghatározni azt a tartalmat, amit ott le fognak adni”.”
A Media1 június 16-i beszámolója szó szerint közli a kijelentést; a MÚOSZ elnöke két nappal később külön véleménycikkben reagált rá.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
