Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása34 milliárd kárt csinált a rémúr!
A poszt napján megjelent REKK-becslés valóban 37,4 milliárd forintos veszteséget számol a paksi visszaterhelésre, de a poszt 34 milliárdot ír, és a felelősséget kizárólag a miniszterelnökre hárítja, miközben ugyanez az elemzés az évekkel korábbi, elmaradt felkészülést nevezi meg okként.
A poszt szövege 34 milliárd forintos kárról beszél, a videóban elhangzó és ráégetett felirat viszont 37,4 milliárd forintot mond. Ez utóbbi szám azonosítható: a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) két kutató főmunkatársa, Felsmann Balázs és Mezősi András a G7 véleményrovatában 2026. szeptember 13-án – vagyis a poszt közzétételének napján – közölte, hogy a Paksi Atomerőmű július 18. és augusztus 26. közötti, előre nem tervezett visszaterhelése összesen 37,4 milliárd forintos kereskedelmi veszteséget jelenthetett. A módszertan a MAVIR órás termelési adataiból 1850 MW-os normál üzemet feltételezve 922 ezer megawattórás kiesést számol, ezt az ENTSO-E/HUPX negyedórás spot árakkal szorozza, majd levonja a paksi 2025-es beszámolóból visszaszámolt 14 Ft/kWh önköltséget. A szerzők maguk hangsúlyozzák, hogy ez felső becslés egy konzervatív beszerzési stratégia mellett, és hogy az MVM más rövid távú termékekkel kombinálva ennél kevesebbet is fizethetett. A poszt szövegében álló 34 milliárd forint tehát egyetlen nyilvános becsléssel sem egyezik.
A poszt súlyát mégsem a szám, hanem a felelősség kizárólagos hozzárendelése viszi: „kizárólagosan neki köszönhetjük, nem Orbánnak, nem másnak”. Ez éppen annak az elemzésnek az érvelésével megy szembe, amelyből a szám származik. A REKK-kutatók azt írják, hogy az augusztusi kisvizes állapot nem tekinthető előre nem látható, rendkívüli eseménynek: már a Paks II. előkészítésére indított Lévai projekt 2010-es évek eleji hidrológiai vizsgálatai, valamint az Országos Atomenergia Hivatal 2025-ben készült Tizedik nemzeti jelentése is rögzítette, hogy a Duna tartósan alacsony vízállása és extrém vízhőmérséklete veszélyeztetheti az erőmű hűtővízellátását. Következtetésük szerint a hűtési rendszer áttervezése, a szivattyúk áthelyezése vagy a mederduzzasztás bármelyike lényegesen kisebb költséget jelentett volna, mint az egy hónap alatt elszenvedett veszteség, és az elmaradt üzemeltetői kockázatmenedzsment miatti veszteséget a tulajdonosnak kell viselnie. Ezek a döntések – illetve elmaradásuk – jóval a 2026. április 12-i kormányváltás előtti időszakhoz tartoznak.
A videó időzítési állítása sem áll össze a dokumentált időrenddel. A Magyar Péter vezette kormány 2026. május 12-én tette le az esküt, és május 13-án nulla órakor lépett hivatalba. Májusban valóban súlyos országos aszályhelyzet volt – az Országos Vízügyi Főigazgatóság május 14-én elrendelte a vízhiány elleni központi védekezést –, a paksi hűtővízzel összefüggő teljesítménycsökkentések viszont csak június 27-én (vízhőmérséklet miatt), majd július 27-én (rekordalacsony vízállás miatt) kezdődtek; az OAH július 27-i közleménye ekkor 254 MW-os leterhelésről szól. Olyan májusi keltezésű hivatalos vízügyi, hatósági vagy parlamenti anyagot, amely már akkor a paksi hűtővíz kiesésére figyelmeztetett volna, nem találtam.
Az autósokra vonatkozó rész nagyjából helytálló. A miniszterelnök 2026. szeptember 11-i bejelentése szerint a legfeljebb 150 lóerős dízelautók tulajdonosai szeptembertől decemberig havi 5000, összesen 20 ezer forint kompenzációt kapnak, és a kormány közel egymillió érintettel számol. A KSH 2025 végi adatai szerint 4 374 763 személyautó közlekedik az országban, ebből 1 364 343 dízel; a 150 lóerő alatti sávban körülbelül 1,15 millió járművel lehet számolni. Az érintettek aránya így nagyságrendileg 23–26 százalék, vagyis a videó „húsz százaléka” inkább alábecsli, mint felnagyítja a kört.
A poszt és a videó minősítő fordulatai – „rémúr”, „töketlenség”, „Facebook-kormányzás”, „csodálatosan csődbe viszi az országot” – politikai értékítéletek, ezeket tényként nem lehet elbírálni, ezért az állítások közé nem vettem fel őket. Azt is jelezni kell, hogy a megosztott videó saját közzétételi dátuma nem ismert; tartalma (a 37,4 milliárdos becslés és a dízeltámogatás) alapján szeptember 11. és 13. között készülhetett.
„A paksi kiesés 34 milliárd forint kárt okozott.”
A poszt napján megjelent REKK-becslés 37,4 milliárd forintos veszteséget közöl a július 18.–augusztus 26. közötti visszaterhelésre; 34 milliárd forintos összeg egyetlen nyilvános becslésben sem szerepel (a kormányzati és MBH-becslések 40–50 milliárdos importtöbbletről szólnak).
„A videó szerint Paks kiesése a becslések szerint 37,4 milliárd forint többletköltséget okozott.”
A REKK kutatói (Felsmann Balázs, Mezősi András) a G7-en 2026. szeptember 13-án pontosan ezt az összeget közölték: 922 ezer MWh kiesés, HUPX/ENTSO-E negyedórás árak és 14 Ft/kWh paksi önköltség alapján, kifejezetten felső becslésként, az MVM kereskedelmi veszteségére.
„A veszteség kizárólag a mostani miniszterelnök késlekedésének köszönhető, nem Orbánnak vagy másnak.”
Ugyanaz az elemzés, amelyből a 37,4 milliárdos szám származik, a 2010-es évek eleji hidrológiai vizsgálatokra és az OAH 2025-es Tizedik nemzeti jelentésére hivatkozva mondja ki, hogy a kisvizes helyzet előre látható volt, és a veszteséget az elmaradt üzemeltetői kockázatmenedzsment miatt a tulajdonosnak kell viselnie.
„Májusban már rendelkezésre álltak az adatok, de a kormány nem lépett.”
A kormány 2026. május 13-án lépett hivatalba, és májusban valóban országos aszályhelyzet volt (az OVF május 14-én rendelt el központi védekezést), a paksi hűtővíz miatti leterhelések viszont június 27-én és július 27-én kezdődtek; májusi keltezésű, Paksra vonatkozó hivatalos figyelmeztetést nem találtam.
„Az autósok húsz százalékának havi ötezer forinttal szúrták ki a szemét.”
A szeptember 11-i bejelentés szerint a legfeljebb 150 lóerős dízelautók tulajdonosai szeptember–december között havi 5000 forintot kapnak; a KSH szerinti 4,37 millió személyautóból kb. 1,15 millió érintett, ami inkább 23–26 százalék, vagyis az arány kissé alul van becsülve.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
