Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaZseniális üzletet kötött a kormány Ukrajnával! Ja nem! 😀
A poszt központi állítása, hogy a kormány kötött üzletet Ukrajnával, nem igaz: a források szerint egyetlen, körülbelül 45 ezer köbméteres augusztusi biometán-tételt egy magán energiakereskedő, az ERU Europe vett meg. A 30 százalékos felár pedig becsült árból számolt, bizonytalan összevetés.
A poszt szövege („Zseniális üzletet kötött a kormány Ukrajnával! Ja nem! 😀”) és a videó („pártunk és kormányunk”, „Ugye milyen zseniális üzletemberek ezek?”) nyilvánvalóan ironikus, ezt a „Ja nem!” fordulat maga jelzi. Szó szerint azt mondja, hogy a kormány remek üzletet kötött. Az üzenete ezzel szemben az, hogy a kormány rossz üzletet kötött, mert a tőzsdei árnál drágábban vesz ukrán gázt. A tényellenőrzés az üzenet tényalapjára irányul: arra, hogy van-e ilyen kormányzati üzlet. A poszt 2026. szeptember 23-án jelent meg, tehát „a kormány” itt a Tisza-kormány.
Az ukrán ExPro szakmai portál aznap délelőtt közölt, saját forrásaira hivatkozó hírét a Delo és az UkrAgroConsult is átvette. Eszerint a teofipoli energiacég 2026 augusztusában körülbelül 45 ezer köbméter biometánt exportált Magyarországra az ukrán gázszállító rendszeren át. A vevő az ERU Europe volt. Az ERU-csoport saját, 2021-es közlése szerint ez az ukrán ERU Group ausztriai székhelyű, energiakereskedelmi engedéllyel rendelkező leányvállalata. A videóban felvillantott képernyőkép az UkrAgroConsult 16:04-kor megjelent orosz nyelvű cikkéről készült. Ez a cikk is az ERU Europe-ot nevezi meg vevőként, és semmilyen kormányzati szereplőt nem említ. A Világgazdaság aznap esti cikke szerint Kapitány István miniszter a biometánról nyilvánosan nem beszélt. A tárunkban egyetlen forrás sem mutatja ki, hogy a magyar állam, egy minisztérium vagy egy állami energiacég részt vett volna az ügyletben. A poszt tehát egy magáncég kereskedelmi vásárlásának felelősségét hárítja a kormányra.
Az „innentől kezdve Ukrajnából biogáz jön Magyarországra” állítás túloz. Egyetlen, a hazai gázfogyasztáshoz mérve elenyésző próbatételről van szó. Az ExPro szerint a cég szeptemberben folytathatja az exportot, akár 200 ezer köbméterig, de ez csak várakozás, és célországot sem nevez meg. Pontosítás: nem biogáz, hanem hálózatba táplálható, tisztított biometán érkezett.
A 30 százalékos felár nem szerepel a videóban mutatott cikkben. Hortay Olivér fideszes képviselő számításából származik, amelyet a Világgazdaság közölt. Az alapja a piaci szereplők becslése, körülbelül 1000 dollár ezer köbméterenként. Ez a fűtőértéktől függően 78–86 euró/MWh, a holland gáztőzsde (TTF) augusztusi átlaga pedig körülbelül 61 euró/MWh volt. Maga a cikk is jelzi, hogy a pontos különbség a fűtőértéktől és a nem nyilvános szerződéstől függ. A nagyságrend a becslés alapján nagyjából kijön. A poszt azonban kész tényként közli, és elhagyja, hogy a biometán mint megújuló gáz a fosszilis földgáznál általában drágább. A felár ezért nem feltétlenül rossz alku jele.
„A kormány (a „pártunk és kormányunk”) üzletet kötött Ukrajnával a biogáz szállításáról.”
Az ExPro, a Delo és a videóban mutatott UkrAgroConsult-cikk is az ERU Europe-ot nevezi meg vevőként. Ez az ERU-csoport saját közlése szerint az ukrán ERU Group ausztriai kereskedő leányvállalata. Kormányzati vagy állami részvételt egyik forrás sem említ.
„Innentől kezdve Ukrajnából biogáz jön Magyarországra.”
Egyetlen, körülbelül 45 ezer köbméteres augusztusi próbatételről van szó. A szeptemberi, legfeljebb 200 ezer köbméteres export csak várakozás, és a hírek célországot sem neveznek meg hozzá. Ráadásul biometán érkezett, nem biogáz.
„A gázt a tőzsdei árnál 30 százalékkal drágábban veszik.”
Az ár piaci becslés (körülbelül 1000 dollár ezer köbméterenként), nem közzétett szerződéses ár. Hortay számítása szerint ez 78–86 euró/MWh, szemben a TTF körülbelül 61 euró/MWh-s augusztusi átlagával. A felár nagyságrendje tehát kijön, de a fűtőértéktől és a választott indextől függ.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
