Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaTi indítottátok el a lavinát, ideje felvenni a kesztyűt!
A győri polgármesterre és Perintfalvi Rita eljárásaira vonatkozó állítások nagyjából helytállnak, de az, hogy a jobboldali sajtó csak azért vesztett pert, mert nem nevezte meg a forrásait, és hogy a jobboldal tizenhat évig nem perelt, nem igaz: konkrét ítéletek valótlan tényállítások miatt születtek, és fideszes politikusok is indítottak rágalmazási eljárásokat.
A sajtóperekről szóló állítás a 2026. április 12-i kormányváltás előtti időszakra vonatkozik, amikor a Fidesz-közeli sajtó még a kormányoldalhoz tartozott. A Fővárosi Törvényszéktől kikért adatokat az Átlátszó dolgozta fel. Eszerint a kormánypárti média 2017 és 2025 között évente 22 és 109 közötti számú sajtó-helyreigazítási pert vesztett el, összesen nagyjából 510-et. 2024-ben a 76 ítéletből 67, 2025-ben a 62-ből 49 szólt ellenük. A 2025-ös cikk egyik bekezdése tévesen 2024-et ír, a cím és a táblázat viszont 2025-re vonatkozik. Pervesztés tehát valóban sok volt, a „több ezer” per viszont túlzás.
A pervesztések okára adott magyarázatnak van jogi alapja, de nem egyedüli ok. A Kúria PK 14. számú állásfoglalása szerint a kifogásolt tényállítás valóságát a sajtónak kell bizonyítania. A sajtószabadságról szóló törvény 6. §-a szerint a sajtó bírósági eljárásban is titokban tarthatja az információforrás kilétét. Aki névtelen forrásra épít, annak ezért nehezebb lehet bizonyítania. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a független sajtóra is, amely 2024-ben a 26 ügyből 19-et megnyert, 2025-ben pedig 15 ügyből csak 5-öt vesztett el. Egyes ítéletekből kiderül, hogy a vesztés oka a valótlan tényállítás volt, nem a forrás védelme. A Magyar Nemzet egy biztonsági céget tulajdonított Siófok polgármesterének, akinek semmilyen cége nem volt. Az Origónak 2024-ben azt kellett helyreigaznia, hogy valótlanul nevezett meg valakit egy cég egyedüli részvényeseként. A pervesztéseket kizárólag a forrásvédelemmel magyarázni ezért hamis okot tulajdonít egy valós jelenségnek. A pervesztések okairól átfogó ítélet-összesítés nem áll rendelkezésre.
Az sem igaz, hogy a jobboldal tizenhat évig egyáltalán nem perelt. A Telex beszámolója szerint Semjén Zsolt 2025-ben, még kormánytagként kilenc embert jelentett fel rágalmazás miatt. A Népszava szerint Gulyás Gergely magánvádas eljárást indított Perintfalvi Ritával szemben, amelyet később ejtett.
A Perintfalvi Ritára vonatkozó rész lényegében stimmel, a számok azonban eltérő időpontokhoz és eljárásokhoz tartoznak. A teológus a Magyar Narancsnak 2025 augusztusában kilenc, illetve tizenhét személy elleni feljelentésről beszélt. 2025 októberében 25 érintett ellen rendeltek el nyomozást. A Media1 és a Népszava 2026. szeptember 23-i cikkei szerint Perintfalvi egy november 27-i, 14 személyt és egy november 6-i, kilenc személyt érintő bírósági eseményről számolt be, Szakács István mindkettőben érintett. Az ártatlanság vélelmét maga Perintfalvi is hangsúlyozta. A feljelentés gyengeségéről szóló jogászi véleményt és a hét állítólagos becsületsértő tartalmat nem hozták nyilvánosságra.
Pintér Bence győri polgármester 2026. július 24-i, a HVG és az Ugytudjuk által ismertetett közlése két pontot valóban tartalmaz. A „superman”-megjegyzés nem Szakácsra vonatkozott, a bérlakáshoz pedig szabályosan, pályázaton jutott, és a szerződés ma is él. A foglalkoztatásról viszont csak annyit közölt, hogy Szakács 2020 és 2023 között a Győr Projektnél lehetett alkalmazásban. A pozíció és a bér ismeretlen, az iratok bekérése folyamatban van, a NAIH állásfoglalását kérik, a többi önkormányzati cégnél pedig még vizsgálódnak. Arról, hogy a munkát becsülettel végezte, és hogy retorzió nem fenyegeti, a polgármester nem nyilatkozott. Ez legfeljebb az érintett saját értékelése. A tömeges perindításról szóló bejelentés jövőbeli szándék: szeptember 28-ig egy újabb perbejelentésről (a Központi Hatalom zenekar ellen) tudni, benyújtott keresetről nem.
„A jobboldali (2026 áprilisáig kormánypárti) sajtótermékek kizárólag azért vesztették el a sajtópereket, mert nem voltak hajlandók megnevezni a tanúikat, illetve a forrásaikat.”
A bizonyítási teher valóban a sajtót terheli (Kúria PK 14.), a forrás kilétét pedig a sajtótörvény 6. §-a szerint titokban lehet tartani, így egy-egy ügyben ez is okozhat pervesztést. Kimutatható viszont, hogy nem ez az egyetlen ok: a bíróság a Magyar Nemzetet azért marasztalta el, mert Siófok polgármesterének valótlanul tulajdonított egy biztonsági céget, az Origónak pedig 2024-ben valótlan cégtulajdonosi állítást kellett helyreigaznia.
„A jobboldal az elmúlt tizenhat évben nem élt a jogi lehetőségekkel, és nem perelte be azokat, akik szerinte rágalmazták.”
Semjén Zsolt 2025-ben, még miniszterelnök-helyettesként kilenc embert jelentett fel rágalmazás miatt a „Zsolti bácsi”-ügyben. Gulyás Gergely magánvádas eljárást indított magával Perintfalvi Ritával szemben is. Fideszes politikusok tehát perelték azokat, akiket rágalmazással vádoltak.
„A teológus Perintfalvi Rita egyszer kilenc, később huszonhét embert visz bíróság elé.”
Perintfalvi 2025 augusztusában azt közölte, hogy kilenc, illetve tizenhét személy ellen tettek feljelentést. 2025 októberében 25 személy ellen rendeltek el nyomozást. 2026 szeptemberében egy november 27-i, 14 személyt érintő és egy november 6-i, kilenc személyt érintő bírósági eseményt jelentett be, mindkettőben szerepel Szakács István. A 27-es szám egyik közlésnek sem felel meg.
„Egy jogász szerint Perintfalvi Rita feljelentése nagyon gyenge lábakon áll, és a feljelentettek abszolút védhetők.”
A jogász nevét és jogi véleményét nem tették közzé. A bíróság a feljelentések nyomán 2025 októberében nyomozást rendelt el, az ügyekről pedig a novemberi eljárási cselekmények előtt nem született döntés.
„Perintfalvi Rita legalább hét olyan becsületsértő tartalmat tett közzé Szakács Istvánról, amiért perelni lehet.”
A hét tartalmat nem nevezték meg, és egyetlen nyilvános forrásban sem sikerült azonosítani őket.
„A győri polgármester közölte, hogy Szakács István jogszerűen lakik az önkormányzati bérlakásban.”
Pintér Bence 2026. július 24-i közlése szerint Szakács 2013-ban minden szabálynak megfelelve jutott előzetes regisztrációhoz, 2014 márciusában megnyerte a lakáspályázatot, és a többször megújított szerződés ma is érvényes. A polgármester ugyanakkor igazságtalannak nevezte, hogy a rendelet szerint hosszabbításkor nem lehet jövedelmet vizsgálni.
„A győri polgármester közölte, hogy nem Szakács István az a „superman”, aki három önkormányzati cégnél dolgozott.”
Pintér Bence 2026. július 24-én ezt írta: a három cégnél teljes munkaidőben foglalkoztatott „superman”-ről tett közgyűlési megjegyzése „nem Szakács Istvánra vonatkozott”.
„A polgármesteri közlések lezárták a foglalkoztatás ügyét: Szakács István egyetlen munkahelyen, becsülettel dolgozott, ezért semmilyen retorzió nem fenyegeti.”
A polgármester július 24-én csak annyit írt, hogy Szakács 2020 és 2023 között „lehetett” alkalmazásban a Győr Projektnél. Hozzátette, hogy nem tudják, milyen pozícióban és mennyi pénzért dolgozott, a dokumentumok bekérése folyamatban van, a NAIH állásfoglalását kérik, és a többi cégnél is vizsgálódnak. A munkavégzés minőségéről és retorzió kizárásáról nem szólt.
„Szakács István tömeges pereket indít, és legalább ötven-száz pert megnyer.”
Jövőbeli szándék. 2026. szeptember 28-ig egy újabb perbejelentés ismert (a Központi Hatalom zenekar ellen), benyújtott keresetről vagy pernyerésről nincs nyilvános adat.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
