Időrend: minden vizsgált esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, ezért a „kormány” itt a Magyar Péter vezette Tisza-kormányt jelenti. A Fidesz–KDNP ellenzékben van.
Az észak-macedóniai megbízás valós. Az észak-macedón Állami Utak Közvállalata 2025 januárjában az EBRD beszerzési rendszerén írta ki az E65-ös autópálya Bukojčani–Kičevo szakaszának tenderét. Az EBRD 2025. augusztus 1-jei hirdetménye az előminősítettek között a STRABAG S.R.L. (vezető partner, Bukarest) és a Duna Aszfalt Zrt. (Tiszakécske) konzorciumát sorolja fel. A győzelmet a STRABAG október 13-án jelentette be, és közleménye szerint 50 százalékos részesedéssel vezeti a konzorciumot. A Duna Aszfalt ugyanaznap adott ki közleményt, a macedón sajtó pedig október 12-én írt az alapkőletételről. A projekt a 11,5 km-es, kétszer kétsávos autópálya megépítését és ötéves üzemeltetését foglalja magában, egy 370 méteres alagúttal és két völgyhíddal. A teljes érték mintegy 219 millió euró. Ebből az EBRD 110 millió eurós, állami garanciás hitelt nyújt, az EU pedig mintegy 20 millió eurós vissza nem térítendő támogatást ad.
Két ponton is téves az az állítás, hogy Mészáros Lőrinc 216 milliárd euró értékben nyert. Egyrészt a magyar nyertes a Duna Aszfalt, amely a HVG október 13-i és a G7 augusztus 24-i cikke szerint is Szíjj László tulajdona. Szíjj és Mészáros üzleti partnerek, például közösen állnak az autópálya-koncessziós MKIF mögött, de a Duna Aszfalt nem Mészáros-cég. Másrészt az összeg nagyságrendileg hibás: 219 millió euró a helyes érték, a 216 milliárd euró ennek körülbelül ezerszerese.
A kiszorítás háttere valós. A kormány szeptember 4-én úgy döntött, hogy az M6 északi szakaszát nem az MKIF, hanem a korábbi üzemeltető viszi tovább. Szeptember 18-án bejelentette, hogy kezdeményezi a Mészáros és Szíjj alapjaihoz köthető MKIF 35 éves koncessziójának megszüntetését. A kormány október 9-i tájékoztatója szerint összejátszás gyanúja miatt leállította a Déli Körvasút V-Híd által végzett hátralévő munkáit, a sajtó szerint pedig kizárta a V-Hidat a futó vasúti eljárásokból. Mindez azonban nem jelenti az összes állami beruházás elvételét. Arra sem találtunk dokumentumot, hogy a felszabaduló munkákat a STRABAG kapná.
A munkanélküliség a KSH szerint valóban nőtt: 2026 augusztusában 4,7 százalék volt, június–augusztusban átlagosan 4,8 százalék, szemben az egy évvel korábbi 4,4 százalékkal. A KSH maga jelzi, hogy az éves változás a mintavételi hibahatáron belül van, a nyilvántartott álláskeresők száma pedig csökkent. Az „áradó” munkanélküliség ezért túlzó megfogalmazás. Az, hogy a kormány szándékosan növelné a munkanélküliséget, illetve hogy a macedón munkán nem magyarok dolgoznak majd, szándéktulajdonítás és jóslat, ezért nem került a megítélt állítások közé.