Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaKérlelhetetlen pajzsunk az önkény ellen! Czunyiné Bertalan Judit
A Fővárosi Főügyészség 2026. október 16-án ismertté vált közlése szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda bizonyítottság hiányában megszüntette a Szakács István ellen terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés miatt indult nyomozást, a gyanúsítást pedig az ügyészség már júliusban megalapozatlannak mondta ki; az eljárás magánszemélyek feljelentésére indult, a kártérítés viszont nem jár automatikusan: a büntetőeljárási törvény szerinti kártalanítás csak őrizetért vagy letartóztatásért járna, ilyen nem volt, ezért csak polgári perben lehet kártérítést érvényesíteni, és a házkutatást az ügyészség jogszerűnek találta.
Minden esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után, a Tisza-kormány idején történt. A belügyminiszter ekkor Pósfai Gábor volt.
Időrend. A Fővárosi Főügyészség július 9-i közleménye szerint a nyomozás alapja Szakács István egy 2026. június végén közzétett videóüzenete volt. Ebben azt mondta Magyar Péternek, hogy ha Orbán Viktort elviszik, „ötszázezer magyar fog menni”, és „ki fogjuk szabadítani akárhonnan”. A belügyminiszter július 20-i parlamenti válasza szerint egy magánszemély június 28-án tett feljelentést a BRFK VII. kerületi kapitányságán. Az ügy július 1-jén került a Nemzeti Nyomozó Irodához, amely július 3-án rendelt el nyomozást terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt. Július 8-án kutatást tartottak Szakács lakóhelyén, majd előállították és gyanúsítottként kihallgatták. Őrizetbe nem vették, még aznap szabadon távozott. A főügyészség szerint a rendőrség a felderítési szakaszban önállóan döntött, ügyészi jóváhagyás nem volt.
A júliusi ügyészségi döntés. A Fővárosi Főügyészség július 17-én helyt adott a gyanúsítás elleni panasznak, mert a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés megalapozott gyanúja nem állt fenn. Ezzel megszűnt Szakács gyanúsítotti jogállása, a nyomozás pedig gyanúsított nélkül folytatódott. Ugyanez a határozat elutasította a kutatás, a lefoglalás és a motozás elleni panaszt, mert a nyomozás elrendeléséhez szükséges egyszerű gyanú fennállt. Az ügyészség tehát a gyanúsítást tartotta megalapozatlannak, a házkutatást nem.
Az októberi megszüntetés. A főügyészség Magyar Nemzetnek adott válaszát az Index és a HVG 2026. október 16-án idézte. Eszerint a nyomozó hatóság bizonyítottság hiányában megszüntette az eljárást. Az egyik feljelentő panaszt tett, de ezt a főügyészség elutasította, mert a feljelentő nem volt sértett. A megszüntető határozatot a főügyészség felülvizsgálta, és megalapozottnak találta. A „feljelentők” többes száma azt mutatja, hogy egynél több feljelentés érkezett. A belügyminiszter júliusban egy magánszemély június 28-i feljelentéséről beszélt, a pontos számot viszont hivatalos forrás nem közli. Szakács felesége július 8-án még úgy tudta, hogy feljelentés nem volt, és a rendőrség hivatalból járt el.
Kártérítés. A büntetőeljárási törvény (2017. évi XC. törvény) CVIII. fejezete csak a szabadság alaptalan korlátozásáért ad kártalanítást. A 845. § (1) bekezdése szerint ez letartóztatásért, előzetes kényszergyógykezelésért, lakhelyhez kötött bűnügyi felügyeletért, valamint az ezeket megelőző őrizetért jár, ha az eljárást megszüntették. Szakácsot csak előállították, így ez a jogcím rá nem alkalmazható. Más út a Ptk. 6:548–6:549. §-a szerinti felelősség a közhatalom gyakorlásával okozott kárért. Ehhez polgári perben kell bizonyítani a jogellenességet, a kárt és az okozati összefüggést. Magyar György ügyvéd júliusban a HVG-nek azt mondta, hogy a szabálytalan előállítás miatt akár sérelemdíj is kérhető. Kártérítés tehát elvben követelhető, de nem jár automatikusan. A házkutatás jogszerűségét az ügyészség már megállapította, ezért egy esetleges per elsősorban a megalapozatlan gyanúsításra és az előállításra épülhetne. Kártérítési pert vagy erről szóló döntést nem találtunk.
A megbilincselésről csak Szakács és a felesége beszámolója szól. A rendőrség adatvédelmi okra hivatkozva nem közölt részleteket.
„A nyomozó hatóság (a Nemzeti Nyomozó Iroda) bizonyítottság hiányában megszüntette a Szakács István ügyében indult büntetőeljárást, a Fővárosi Főügyészség pedig felülvizsgálta és megalapozottnak találta a megszüntető határozatot.”
Az Index és a HVG 2026. október 16-án szó szerint idézi a Fővárosi Főügyészség Magyar Nemzetnek adott válaszát: „a nyomozó hatóság az eljárást – bizonyítottság hiányában – megszüntette… a megszüntető határozatot felülvizsgálta, és azt megalapozottnak találta”. Az Index szerint a döntést az NNI hozta. Önálló ügyészségi sajtóközlemény nem került elő.
„A megszüntetés ellen az egyik feljelentő panaszt tett, de az ügyészség elutasította, mert a feljelentő nem volt sértett.”
A főügyészség idézett válasza szerint a panaszt „mint nem jogosulttól származót, mivel a feljelentő nem volt sértett” utasította el.
„Az ügyészség már korábban kimondta, hogy Szakács István meggyanúsítása megalapozatlan volt, ezért megszűnt a gyanúsítotti jogállása.”
A Fővárosi Főügyészség 2026. július 17-én helyt adott a gyanúsítás elleni panasznak, mert „a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés megalapozott gyanúja nem állt fenn”. Ugyanez a döntés a kutatás, a lefoglalás és a motozás elleni panaszt elutasította, mert az egyszerű gyanú fennállt.
„A rendőrség terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettével gyanúsította meg Szakács Istvánt.”
A minősítést a főügyészség július 9-i és 17-i közlése, valamint a belügyminiszter 2026. július 20-i parlamenti válasza is rögzíti. A nyomozást az NNI július 3-án rendelte el.
„Az ügy júliusban kezdődött egy videóval, amelyben Szakács István arról beszélt, hogy ha Magyar Péter kormánya börtönbe záratná Orbán Viktort, akár félmillió ember indulhatna meg a volt miniszterelnök kiszabadítására.”
A tartalom lényegében egyezik: a videóban az hangzott el, hogy „ötszázezer magyar fog menni, és ki fogjuk szabadítani akárhonnan, akárki áll velünk szemben”. A főügyészség szerint azonban a videó 2026. június végén jelent meg, a feljelentés június 28-án érkezett, a nyomozás július 3-án indult. Az eredeti mondat kijelentő módú, nem feltételes.
„Néhány nappal a videó után rendőrök házkutatást tartottak Szakács István otthonában, a családja szeme láttára megbilincselték, majd kihallgatásra vitték.”
A július 8-i kutatást, az előállítást és a gyanúsítotti kihallgatást hatósági közlések és a belügyminiszter parlamenti válasza is igazolják. Ez nagyjából két héttel a június végi videó után történt, nem néhány nappal. A megbilincselésről csak Szakács és a felesége beszámolója szól, a rendőrség adatvédelmi okra hivatkozva nem közölt részleteket.
„A Szakács István elleni eljárás magánszemélyek, két magánszemély feljelentése nyomán indult.”
Pósfai Gábor belügyminiszter 2026. július 20-án az Országgyűlésben azt mondta, hogy egy magánszemély június 28-án feljelentést tett a BRFK VII. kerületi kapitányságán. A főügyészség októberi válasza „az egyik feljelentőről” ír, ami több feljelentőre utal. Hivatalos forrás azonban nem közli, hogy pontosan ketten voltak.
„Ha a hatóság törvénytelenül vagy jogtalanul járt el, az eljárás érintettjének kártérítés jár.”
A büntetőeljárási törvény 845. §-a szerinti állami kártalanítás csak letartóztatásért, előzetes kényszergyógykezelésért, bizonyos bűnügyi felügyeletért és az ezeket megelőző őrizetért jár. Szakácsot csak előállították, őrizetbe nem vették, így ez rá nem vonatkozik. Kártérítést vagy sérelemdíjat a Ptk. 6:548–6:549. §-a alapján, polgári perben lehet követelni, ha a bíróság megállapítja a jogellenességet és a kárt. Az ügyészség a gyanúsítást megalapozatlannak, a házkutatást viszont jogszerűnek találta.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
