Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA dildó tiszások a franciáknak játszanák át paks kettőt, de ez brutálisan megdrágítaná a beruházást. Nesztek olcsóbb állam! 😂
Nincs nyoma annak, hogy a Tisza-kormány francia cégnek akarná átadni Paks II.-t: a Reuters 2026. október 21-i, névtelen forrásokra épülő értesülése csak arról szólt, hogy a kormány mérlegeli a Roszatom leváltását, és nem nevezett meg utódot (a francia EDF és Orano neve egy lengyel lap találgatásában merült fel), döntés pedig nincs; az viszont valós, hogy a fővállalkozó cseréje jelentős többletköltséggel járhat, például elveszhet a Roszatomnak már kifizetett mintegy 1,1 milliárd euró, és kötbér is fenyegethet.
Időrend: a Reuters 2026. október 21-én közölte, hogy a Magyar Péter vezette kormány a Paks II. felülvizsgálatának részeként mérlegeli a Roszatom leváltását a fővállalkozói pozícióból, és alternatív beszállítóknál is tájékozódik. Az értesülés két névtelen forrásra épült. Az egyik szerint minden forgatókönyv szóba jöhet, a felülvizsgálat pedig a beszállítóváltás jogi, műszaki, pénzügyi és időbeli következményeit méri fel. A másik, kormányközeli forrás szerint a kabinet afelé hajlik, hogy a bővítésre szükség van, de a Roszatom nélkül. Az orosz cég azt közölte, hogy nem kapott hivatalos értesítést a szerződés felmondásáról, és jogi alapot sem lát rá. Minden esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt. A Roszatom 2014-es, tender nélküli megbízása viszont még az Orbán-kormány döntése volt.
A francia szál: a Világgazdaság és a Portfolio október 21-i cikkei egybehangzóan rögzítik, hogy a Reuters forrásai nem nevezték meg, ki váltaná az orosz céget. Egyikük csak annyit mondott, hogy egy európai vállalat egyszerűsítené a külpolitikai és szankciós helyzetet. A francia Orano és EDF neve a lengyel Rzeczpospolita elemzésében merült fel, a lap saját következtetéseként arról, ki lehet a legesélyesebb. A Paks II. Zrt. október 22-i közleménye szerint a projekt teljes körű felülvizsgálata még tart, döntés nem született. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium október 16-án azt közölte, hogy a felülvizsgálat legkorábban az év végéig zárulhat le, a beruházás sorsáról csak ezután döntenek. Az a kép tehát, hogy a kormány a franciáknak „játszaná át” a projektet, egy külföldi lap találgatására épül, nem a kormány közlésére és nem is a Reuters forrásaira.
A költségoldal: a Reuters szerint a projektre az első betonöntésig, 2026 februárjáig több mint 2 milliárd eurót költött Magyarország. A beszámolók szerint ebből mintegy 1,1 milliárd eurót fizettek ki közvetlenül a Roszatomnak, és ez szerződésbontás esetén elveszhet, ráadásul kötbér is fenyegethet. Az is valószínű, hogy egy másik technológia új engedélyezést és további csúszást hozna. A csere tehát valóban jelentős többletköltséggel járhat, de ennek nagyságáról nincs nyilvános számítás. A mérleg másik oldalán a jelenlegi konstrukció is drágul és késik: a miniszterelnök augusztusban az eredeti költség duplájáról beszélt, egy belső Roszatom-ütemterv pedig 2034 végi befejezéssel számol. Hogy a fővállalkozó cseréje összességében drágább lenne-e a folytatásnál, azt éppen a még tartó felülvizsgálatnak kell kimutatnia.
„A Tisza-kormány francia cégnek adná át Paks II. megépítését.”
A Reuters október 21-i értesülése két névtelen forrásra hivatkozott: a kormány mérlegeli a Roszatom leváltását, és alternatív beszállítóknál tájékozódik, de lehetséges utódot nem neveztek meg. Az egyik forrás csak annyit mondott, hogy egy európai partner egyszerűsítené a helyzetet. A francia EDF és Orano neve a lengyel Rzeczpospolita saját találgatásában szerepelt. A Paks II. Zrt. szerint döntés nem született, a minisztérium szerint a felülvizsgálat legkorábban év végén zárul.
„Ha a Roszatomot más kivitelezőre cserélnék, az jelentősen megdrágítaná a Paks II. beruházást.”
A Reuters-értesülést átvevő beszámolók szerint csere esetén elveszhet a Roszatomnak már kifizetett mintegy 1,1 milliárd euró (a projekt összes eddigi költsége több mint 2 milliárd euró), és szerződésszegési kötbér is fenyegethet. A többletköltség pontos nagyságát azonban senki nem számszerűsítette. Azt, hogy a csere összességében drágább lenne-e a Roszatommal való folytatásnál, éppen a még tartó felülvizsgálatnak kell megállapítania, miközben a jelenlegi konstrukció költségei is nőnek.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
