Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaEtesd a híveidet Te 🌳sz
A Seszták-ügyben talált milliárdok nem kitalációk, és a páncélszekrények is léteznek: az NVVH 2026. november 13-i közlése szerint mintegy 6,45 milliárd forintnyi készpénzt találtak, részben erdőben elásva. A pénz gyors befizetése a Kincstárba nem gyanús lépés, hanem jogszabályi kötelezettség: a lefoglalt pénz hatósági letéti számlára került. Nyitott kérdés csak az, kié a pénz, és tartottak-e valaha pénzt a széfekben.
Időrend. A gyanú szerint a vizsgált cselekmények 2015 és 2018 között történtek, amikor Seszták Miklós az Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere volt. Az eljárási lépések mind a 2026. április 12-i kormányváltás után, a Tisza-kormány idején történtek; Seszták ekkor már az ellenzéki KDNP képviselője volt. Szeptember 28-án Seszták maga ment be a Központi Nyomozó Főügyészség épületébe, és miután az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát, az NVVH utasítására őrizetbe vették. Szeptember 30-án letartóztatták, a letartóztatását október 28-án meghosszabbították. Az NVVH november 2-án közleményt adott ki a páncélszekrényekről, a Telex november 10-én írt a széfek helyszínéről. A pénzt november 12–13-án találták meg, a hivatal november 13-án este jelentette be.
A páncélszekrények. A Fővárosi Törvényszék október 28-i közleménye szerint a nyomozók a gyanúsított lakóhelyén üres páncélszekrényeket találtak, amelyekben „a rendelkezésre álló adatok szerint” 9 milliárd forint készpénzt tartott. A közlemény szerint a pénz elrejtéséről a kihallgatása előtt gondoskodhatott. Az NVVH november 2-i közleménye két nagyméretű, darabonként 1660 kilogrammos Wertheim DWS1901 10 RE típusú széfet írt le. A Telex november 10-i cikke szerint ezek egy Sesztákhoz köthető kisvárdai irodaházban álltak, nem az otthonában. A 9 milliárdos feltételezés egy gyanúsított vallomásán és egy keresőkutya jelzésén alapult. Egy szakértő szerint a kutya jelzése önmagában nem bizonyíték. Seszták azt mondja, a széfekben csak iratokat tartott. A Kontroll november 13-i cikke szerint a helyszínre vonatkozó ellentmondást a bíróság nem oldotta fel. Vitatott tehát, hol álltak a széfek, és volt-e bennük pénz. Az viszont nem vitatott, hogy léteznek.
A megtalált pénz. Az NVVH november 13-i, a Nemzeti Közleménytárban kiadott közleménye szerint két nap alatt összesen 5 071 632 000 forintot, 2 658 350 eurót és 1 257 100 dollárt találtak. A helyszínek: erdőkben elásva, mezőgazdasági és raktárépületekben, egy lakóingatlanban és egy eldugott helyen lévő széfben. A kutatások Budapesten, valamint Pest, Békés és Nógrád megyében folytak. A Telex átszámítása szerint ez mintegy 6,45 milliárd forint. Kármán András pénzügyminiszter szerint a Kincstár 12 munkatársa 8 órán át, 5 géppel számolta a pénzt. A hivatal fotókat és videót is közzétett a kiásásról. Tyúkólat a hatósági közlés nem említ. Arról, milyen mélyen ásták el a pénzt, egyetlen írott forrás sem közöl adatot.
A kincstári befizetés. A közlemény szerint a készpénzt az NVVH munkatársai még november 13-án befizették a Magyar Államkincstárba. Ez nem rendhagyó lépés. A lefoglalt dolgok kezeléséről szóló 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 1. § (3) bekezdése szerint a hatóság a bizonyítási eszköznek nem minősülő magyar pénzt legkésőbb a lefoglalást követő harmadik munkanapon befizeti a bűnjelkezelő letéti számlájára. Az 1/A. § szerint a külföldi pénzt ugyanezen határidőig átadja a Kincstárnak, amely azt hatósági letétként kezeli. Az NVVH a 444 kérdésére közölte, hogy az összeg „hatósági letéti számlára került, a jogszabályoknak megfelelően”. A pénz tehát nem került az állam szabad rendelkezése alá: sorsáról a lefoglalás megszüntetése vagy egy jogerős elkobzás dönt.
A gyanúsított viselkedése. Hogy Seszták szeptember 28-án maga ment be az ügyészségre, nem mond ellent a pénz elrejtésének. A bíróság álláspontja éppen az volt, hogy az elrejtésről a kihallgatása előtt gondoskodhatott. Ez a bíróság értékelése a nyomozás adatai alapján, nem jogerős megállapítás. Az, hogy egy gyanúsított „nem lehet olyan hülye”, hogy pénzt ásson el, vélemény, nem ellenőrizhető tényállítás.
Ami nyitott. Az NVVH közleménye nem mondja ki, hogy a pénz Sesztáké. Az eljárásnak több gyanúsítottja van, egy pénzfutárként gyanúsított bizalmasát október végén letartóztatták. Seszták védője, Papp Gábor szerint a megtalált összeg nem a védencéé. A pénz eredetének és tulajdonosának tisztázása a nyomozásra, végső soron a bíróságra tartozik. A pénz megtalálása és lefoglalása azonban hatóságilag dokumentált tény, nem kitalált történet.
„A Seszták Miklós elleni büntetőeljárásban megtalált, mintegy 6,5 milliárd forintnyi elrejtett készpénzről szóló hír nem igaz, csak a közvéleménynek beadott történet.”
Az NVVH 2026. november 13-i közleménye szerint november 12–13-án 5 071 632 000 forintot, 2 658 350 eurót és 1 257 100 dollárt találtak, összesen mintegy 6,45 milliárd forintot. A pénzt a Kincstár 12 munkatársa 8 órán át számolta, a hivatal fotókat és videót is közzétett. Az viszont nincs megállapítva, hogy a pénz Sesztáké: a védője ezt tagadja.
„A hatóságok szerint a pénzt egy erdő közepén álló tyúkólban rejtették el.”
Az NVVH közleménye több rejtekhelyet nevez meg: erdőkben elásott pénzt, mezőgazdasági és raktárépületeket, egy lakóingatlant és egy eldugott helyen lévő széfet. A kutatások Budapesten, valamint Pest, Békés és Nógrád megyében folytak. Tyúkólat a hatósági közlés nem említ, és nem is egyetlen rejtekhelyről szól.
„Kiderült, hogy Seszták Miklósnak nincs semmilyen páncélszekrénye, vagyis a páncélszekrényekről szóló hatósági közlés hamisnak bizonyult.”
Az NVVH november 2-i közleménye két darab, egyenként 1660 kilogrammos Wertheim DWS1901 páncélszekrényről szól, amelyeket egy biztonsági ajtós, hangszigetelt szobában találtak. A Telex november 10-i cikke szerint egy Sesztákhoz köthető kisvárdai irodaházban voltak, nem az otthonában. Vitatott tehát a helyszín, és az is, hogy tartottak-e bennük pénzt. Az viszont nem vitatott, hogy a széfek léteznek.
„Gyanús, szabálytalan lépés, hogy a bűnjelként lefoglalt pénzt rögtön befizették az Államkincstárba.”
Az NVVH valóban már november 13-án befizette a pénzt a Kincstárba, de erre jogszabály kötelezi. A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 1. § (3) bekezdése és 1/A. §-a szerint a bizonyítási eszköznek nem minősülő lefoglalt magyar és külföldi pénzt legkésőbb a lefoglalást követő harmadik munkanapon letétbe kell helyezni, illetve át kell adni a Kincstárnak. Az NVVH szerint az összeg hatósági letéti számlára került, vagyis a pénz nem került az állam szabad rendelkezése alá.
„Seszták Miklós maga sétált be a nyomozó hatósághoz.”
A Telex 2026. szeptember 30-i cikke szerint Seszták szeptember 28-án reggel saját maga ment be a Központi Nyomozó Főügyészség épületébe, állítása szerint azért, hogy vallomást tegyen. Ott a mentelmi jogának felfüggesztése után őrizetbe vették. Az épület tehát az ügyészségé volt, nem a rendőrségé. A bíróság október 28-i közlése szerint a pénz elrejtéséről éppen a kihallgatása előtt gondoskodhatott.
„A pénzt harminc centi mélyre ásták el a földbe.”
Az NVVH közleménye és a róla szóló beszámolók (Telex, 24.hu, Világgazdaság, 444) csak annyit közölnek, hogy a pénz egy részét erdőkben elásva találták. A mélységről egyik írott forrás sem közöl adatot.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
