Időrend: a felszólalás az Observador és a NineForNews beszámolója szerint 2026. október 6-án hangzott el az Európai Parlament strasbourgi ülésén, Luís Montenegro portugál miniszterelnök jelenlétében. A beszéd elején Manfred Webert, a Néppárt elnökét szólította meg. A „tegnap” tehát október 5-re vonatkozik. Az ügy nem kapcsolódik a magyarországi 2026. április 12-i kormányváltáshoz. A lengyel előzmények 2015–2016-osak.
A beszéd fő bizonyítéka az Eurostatra való hivatkozás, de ez nem áll meg. Az Eurostat 2024-es módszertani útmutatója felsorolja a közzétett bontásokat. A szándékos emberölésre és a nemi erőszakra vonatkozó tábla (crim_hom_soff) csak jogi státusz (gyanúsított, vádlott, elítélt, áldozat) és nem szerint bont. Az állampolgárság szerinti tábla (crim_just_ctz) az összes gyanúsítottat és elítéltet osztja hazai és külföldi kategóriára. Az illegálisan tartózkodó elkövetőkre vonatkozó adat egyik táblában sincs. Az útmutató azt is hangsúlyozza, hogy a rendőrségi adatok a feljelentett és rögzített esetek számát mutatják, nem a bűnözés valós mértékét, és országok között csak korlátozottan vethetők össze. Az a kijelentés, hogy az Eurostat szerint az illegális bevándorlók körében Németországban a legtöbb a nemi erőszak és a gyilkosság, ezért nem létező statisztikára hivatkozik.
A svéd adat önmagában valós, de félrevezető. A svéd Bűnmegelőzési Tanács 2020-as jelentése szerint az Eurostat statisztikáiban régóta Svédországban a legmagasabb a feljelentett nemi erőszakok egy főre jutó száma. A jelentés szerint ennek oka a beleegyezés-alapú, tág jogi definíció, a kísérletek és az ismételt esetek külön számolása, valamint a nagyobb feljelentési hajlandóság. Német számítási módszerrel a különbség nagy része eltűnik. Az uniós alapjogi ügynökség (FRA) felmérésében a 15 éves kor óta nemi erőszakot elszenvedett nők aránya Svédországban 11 százalék volt, ami a középmezőny. A késelésekre nincs összevethető európai adat.
A lengyel történet egyszerűsített. Az Európai Unió Bíróságának 2020. április 2-i sajtóközleménye szerint az áthelyezési határozatokat 2015 szeptemberében fogadták el. A Migration Policy Institute és a Times of Israel szerint ekkor még Ewa Kopacz liberális kormánya szavazta meg a mintegy 7000 fős lengyel vállalást. A PiS-kormány 2015 decemberében 100 áthelyezhető főt jelzett, de senkit nem fogadott be. Beata Szydło 2016 márciusában, a brüsszeli merényletek után mondta ki, hogy most egyetlen migránst sem fogadnak be. Az, hogy Lengyelország senkit nem vett át, igaz. A Bíróság ezt az uniós jog megsértésének minősítette, és kimondta, hogy a közrendre csak egyedi bizonyítékok alapján lehet hivatkozni. Arra, hogy Lengyelország viszonylagos biztonsága ennek a döntésnek a következménye, nem találtunk okozati elemzést.
A „tönkretettétek Európát” és a „kommunisták” fordulatok értékítéletek, ezért nem kaptak minősítést.