Időrend. A 480 forintos benzinárat és az adócsökkentést Magyar Péter 2026. március 3-án követelte, még ellenzéki pártelnökként, az akkori Orbán-kormánytól. A védett árat (595 forint a benzinre, 615 a gázolajra) az Orbán-kormány vezette be március 10-től. A kormányváltás április 12-én volt. A védett ár kivezetését már a Tisza-kormány kezdeményezte: az Országgyűlés június 23-án szavazott róla, a rendszer június 27-én szűnt meg. Ekkor a piaci árak a védett szint alatt voltak. Augusztus 10-én a parlamentben Kapitány István miniszter 577 forintos benzinátlagot említett. A nyár végi és őszi drágulás a világpiaci olajár 100 dollár fölé emelkedésével esett egybe. A kormány a védett ár helyett szeptemberben havi 5000 forintos célzott dízeltámogatást vezetett be.
Üzemanyagár. A Holtankoljak október 12-i közlése szerint a 95-ös benzin országos átlagára 642, a gázolajé 709 forint volt. Ez valóban magas, a gázolajé a 2026-os csúcs, de nem rekord. A Lakmusz a MEKH heti adatsorából kimutatta, hogy a benzin 2022 és 2025 között 19 héten drágább volt az idei szeptemberi csúcsnál. Az éves maximumok: 2022 decemberében 660,57, 2023 szeptemberében 658,73, 2024 áprilisában 647,87 forint. A gázolaj 2022 decemberében és 2023 januárjában öt héten át drágább volt, a csúcs 722,79 forint. Az árfigyelő szerint a benzin október 8-án 2024 májusa óta nem látott szintre ért.
Kata. A kormány október 6-án jelentette be a kata átalakítását, és a Pénzügyminisztérium aznap társadalmi egyeztetésre bocsátotta a törvényjavaslatot. A kormány közleménye szerint az egyeztetés október 14-ig tartott, október 12-én tehát még tervezetről volt szó. A javaslat szerint a főállású katások havi tételes adója 2027-től 100 ezer forint lesz a mostani 50 ezer helyett. Akik már most katások, 2027-ben 75 ezer forintot fizetnek, és csak 2028-tól 100 ezret. A mellékállásúak 50 ezer forintot fizetnének. A tervezet bővítené is a katát: a nyugdíjasok, a diákok és a mellékállásúak is választhatnák, újra lehetne cégeknek számlázni, a bevételi határ 18-ról 22 millió forintra nőne, és emelkedne a táppénz és a nyugdíj számítási alapja is. A miniszterelnök szerint a változás költségvetési szempontból nagyjából nullszaldós. Kritikusok, köztük a FairConto szakértője, a mostani katások szempontjából adóemelésnek tartják. Hogy a vállalkozók mennyit hárítanak át az áraikba, arra csak egyes szolgáltatók szándéknyilatkozatai ismertek, mérés nincs.
Béremelések. A szociális ágazatnak ígért azonnali, 25 százalékos emelésről a miniszterelnök szeptemberben kétlépcsős ütemezést jelentett be. A szakszervezetek szerint azonban a szociális tárca október 8-án sem tudott ütemezést mondani. A belügyminiszter szeptember 10-én azt mondta, hogy a rendvédelmi bérrendezésről a 2027-es költségvetésben döntenek. A születésnapi szolgálatmentes napot szeptember 1-jétől az ORFK szóvivője jelentette be, a rendőrség vezetésének gesztusaként. Kisebb emelés azért volt: a pedagógusok júniusi rendelettel átlagosan 0,4 százalékot kaptak. Hogy „semmi” nem lett, az tehát kissé túlzó, de érdemi, ágazati béremelés október közepéig valóban nem történt.
Az „önkény”, a „politikai leszámolások” és a „külföldi cégek előnyben részesítése” értékítélet, ezekhez nem tartozik ellenőrizhető tényállítás.