Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❓ Miniszterelnök úr, hogy is csinálta ezt még pár éve a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatói székéből?
Igaz, hogy Magyar Péter a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként túlárazottnak tartott kommunikációs szerződéseket írt alá, és ezt a 2024. februári Partizán-interjúban maga hozta szóba, a pénz pedig egy állami cégé volt. Igaz az is, hogy 2026. október 19-én azt mondta, a közpénzt nem túlárazott szerződésekre akarják költeni. Kimarad viszont, hogy az interjúban felsőbb nyomásról, több megtagadott aláírásról és emiatti távozásról beszélt.
Időrend: Magyar Péter az Orbán-kormány idején, 2019 júniusától 2022 februárjáig vezette a Diákhitel Központot. A Partizán-interjú 2024. február 11-én, szintén a kormányváltás előtt hangzott el, amikor Magyar még nem volt politikai tisztségviselő. A túlárazott szerződésekről tett miniszterelnöki kijelentés 2026. október 19-én, már a Tisza-kormány idején, a 2027-es költségvetés parlamenti ismertetésekor hangzott el. Az Index tudósítása szerint ekkor azt mondta, hogy a költségvetési forrásokat nem luxusutazásokra és túlárazott állami szerződésekre akarják fordítani. Azt is mondta, hogy korábban túlárazott közbeszerzésekre és kormányzati kommunikációra ment el feleslegesen az emberek pénze.
A Partizán-interjúról az RTL 2024. február 13-i cikke közli a legrészletesebb idézetet. Magyar azt mondta, hogy minden állami cégnek az állami kommunikációs tender nyertesével kellett szerződnie. Szerinte az ajánlatok „a piaci ár sokszorosa” voltak, ezért „több körben megtagadtam ennek az aláírását, a megrendelések aláírását, a kifizetéseket”, majd jelezték neki, hogy „ezt nem kéne”. A HVG és a Telex beszámolója szerint Rogán Antal kabinetfőnöke is felhívta, hogy írja alá a szerződéseket. Az RTL által közölt dokumentumokon Magyar Péter aláírása szerepel a Balásy Gyula cégeivel kötött 2020-as, nettó 176 millió és 2021-es, nettó 227 millió forintos keretszerződésen. A Transparency International Magyarország összesítése szerint vezetése alatt legalább nettó 674,5 millió forintnyi ilyen szerződés született. A szervezet úgy foglalta össze az interjút, hogy Magyar nyomásgyakorlás után írta alá a szerződéseket. Az, hogy túlárazott szerződéseket írt alá, tehát lényegében megállja a helyét. Az interjúban azonban ezt nem önálló beismerésként, hanem a kényszer és a tiltakozás leírásaként mondta el, és ezt nevezte távozása egyik okának. Ez a kontextus a vádat nem cáfolja, de az árnyalt kép része.
Kiegészítés: a Közbeszerzési Hatóság 2024 szeptemberében a Transparency International bejelentésére azt válaszolta, hogy nem történt szabálytalanság. A Telex szerint ugyanakkor a hatóság nem a piaci árakhoz mérte a szerződéseket, hanem csak azt vizsgálta, hogy nem lépték-e túl a központi keretmegállapodás összegeit. A túlárazás mértékéről tehát nincs hatósági megállapítás, csak Magyar saját becslése. A Diákhitel Központ az MFB csoportjába tartozó állami cég, így a kifizetett pénz közpénz volt.
„Magyar Péter miniszterelnök 2026 októberében azt mondta, hogy a közpénzt nem túlárazott szerződésekre fogják költeni.”
Az Index október 19-i parlamenti tudósítása szerint a 2027-es költségvetés ismertetésekor hangsúlyozta, hogy a forrásokat nem luxusutazásokra, magánrepülőkre és „túlárazott állami szerződésekre” akarják fordítani. A tartalom egyezik, de a „végre nem túlárazott szerződésekre fogják költeni a közpénzt” szó szerinti mondatot nem találtuk, ez átfogalmazás.
„Magyar Péter a Partizánnak adott interjúban elismerte, hogy a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként túlárazott szerződéseket írt alá.”
A 2024. február 11-i interjúban azt mondta, hogy Balásy Gyula cégeinek ajánlatai „a piaci ár sokszorosa” voltak, a kollégái szerint háromszor-hatszor drágábbak. Az RTL által közölt iratok szerint ő írta alá a 2020-as nettó 176 milliós és a 2021-es nettó 227 milliós keretszerződést. Az interjúban azonban azt is elmondta, hogy több körben megtagadta a megrendelések és a kifizetések aláírását, felsőbb nyomásra cselekedett, és részben emiatt távozott.
„A Diákhitel Központ szerződéseire kifizetett pénz közpénz volt.”
A Diákhitel Központ Zrt. állami cég, a Magyar Fejlesztési Bank csoportjába tartozik, és szerződéseit állami cégként kötötte. A kommunikációs megbízásokat az állami cég saját forrásából fizette.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
