Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️ Épül az egypártrendszer! ⚖️ Bővülnek az ÁVH jogkörei! A cél továbbra is a politikai…
A 2026. október 19-i Magyar Közlönyben megjelent belügyminiszteri rendeletek valóban felvették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH) a körözést elrendelő, elfogatóparancsot kibocsátó, illetve a DNS- és biometrikus adatokat kezelő szervek közé. Ezek azonban a júliusi NVVH-törvény végrehajtási szabályai, amelyek az ügyészséggel azonos helyzetbe hozzák a hivatalt a saját büntetőügyeiben. Arra nincs bizonyíték, hogy a módosítás célja a politikai ellenfelekkel való leszámolás vagy egypártrendszer kiépítése volna, és a rendőrséget, az ügyészséget vagy a bíróságot sem váltja ki.
Időrend: minden érintett esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, tehát „a kormány” a Magyar Péter vezette Tisza-kormány, a Fidesz–KDNP pedig ellenzékben van. Az NVVH-ról szóló 2026. évi XXXIV. törvényt 2026. július 28-án hirdették ki. A hivatal szeptember elején kezdte meg működését, büntetőeljárási jogkörei szeptember végétől élnek. A belügyminiszter 2026. október 19-én, a Magyar Közlöny 154. számában három rendeletet adott ki. A Telex másnap reggel, október 20-án számolt be róluk, a Portfolio ugyanaznap délután.
A rendeletek tartalma. A 26/2026. (X. 19.) BM rendelet a körözési eljárás részletes szabályait igazítja az NVVH-hoz. Ha a körözést vagy az elfogatóparancsot „az ügyészség vagy az NVVH” rendelte el, a körözött személy átkísérése a rendőrség, illetve a határrendészet feladata. A 27/2026. BM rendelet a bűnügyi statisztikai rendszerhez ad hozzáférést az NVVH elnökének, elnökhelyetteseinek és statisztikai munkatársainak. Az NVVH saját büntetőeljárásainak adataihoz ugyanakkor csak a hivatal ügyben eljáró tagjai, azok felettesei és a hivatal statisztikusai férhetnek hozzá. A 28/2026. BM rendelet az eliminációs célú DNS-mintavételről és biometrikus adatokról szóló szabályokban írja be az NVVH-t az ügyészség mellé. Mindhárom rendelet indokolása szerint a cél a hivatal és a bűnüldöző, rendvédelmi társszervek összehangolt működése, valamint a jogszabályok közötti összhang.
A háttér: az érdemi változás nem októberi. A körözési nyilvántartásról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvényt már a júliusi NVVH-törvény 229–230. §-a módosította. A törvény 2026. október 1-jei hatályos szövege szerint az NVVH a bírósággal, az ügyészséggel és a nyomozó hatósággal együtt dönthet egyes körözési adatok nyilvánosságáról. Közvetlenül hozzáférhet továbbá a nyilvántartáshoz, de csak „a büntetőeljárás lefolytatása céljából”. Az NVVH az ügyeket a büntetőeljárási szabályok szerint vonhatja saját hatáskörébe, és ezekben az ügyészség helyébe lép közvádlóként. Az októberi rendeletek tehát nem új hatáskört teremtenek, hanem az ügyészséget eddig is megillető körözési és adatkezelési eszközöket terjesztik ki a hivatalra a saját ügyeiben.
Ami nem igazolható. Nincs olyan dokumentum, amely szerint a módosítás célja politikai ellenfelek felszámolása vagy egypártrendszer kiépítése volna. Az „ÁVH” a hivatalra használt politikai minősítés, a szerv hivatalos neve Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. Az a kép sem állja meg a helyét, hogy a rendőrségre, az ügyészségre és a bíróságra „nincs szükség”. A rendelet maga bízza a rendőrségre az átkísérést, az ügyészség jogkörei érintetlenek, a hivatal pedig a bíróság előtt képviseli a vádat. Az a megjegyzés, hogy a hivatal „ítéletet is hozhat majd”, jövőbeli feltevés, amelyet semmilyen javaslat vagy terv nem támaszt alá.
„A legfrissebb jogszabály-módosítás nyomán a körözési nyilvántartási rendszer szabályai úgy változtak, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is a jogosult szervek közé került.”
A 2026. október 19-i Magyar Közlönyben megjelent 26/2026. (X. 19.) BM rendelet a körözési eljárás részletes szabályait módosította. A 63/2013. BM rendelet 6. § (6) bekezdésében, 10. § (2) b) pontjában és 11. § (2) b) pontjában az „ügyészség” mellé beírta az NVVH-t. A rendelet a kihirdetését követő napon lépett hatályba.
„Az NVVH körözést rendelhet el, elfogatóparancsot bocsáthat ki, és hozzáférhet a DNS-mintákkal és biometrikus adatokkal kapcsolatos eljárásokhoz.”
A 26/2026. és a 28/2026. (X. 19.) BM rendelet ezt rögzíti: a DNS- és eliminációs célú biometrikus adatokra vonatkozó rendelet három helyen az ügyészség mellé illeszti be az NVVH-t. A körözési törvény hatályos szövege szerint azonban az NVVH csak „a büntetőeljárás lefolytatása céljából” fér hozzá a nyilvántartáshoz, vagyis a saját hatáskörébe vont büntetőügyekben. A hivatal ugyanazt a szerepet kapja, amely az ügyészséget már eddig is megillette.
„Az NVVH jogköreinek bővítése a legfrissebb rendelettel történt.”
Az októberi rendeletek végrehajtási szabályok. Az érdemi bővítést a 2026. július 28-án kihirdetett 2026. évi XXXIV. törvény hozta. Ennek 229–230. §-a már beírta az NVVH-t a körözési törvénybe, és a törvény 2026. október 1-jei hatályos szövegében a hivatal már szerepel. A rendeletek saját indokolása szerint céljuk az összhang megteremtése ezzel a törvénnyel.
„Az NVVH jogköreinek bővítése a politikai ellenfelekkel való leszámolást, a politikai verseny kiiktatását és egypártrendszer kiépítését szolgálja.”
Ez indíték tulajdonítása, amelyet dokumentum nem támaszt alá. A rendeletek indokolása kizárólag a hivatal és a bűnüldöző társszervek összehangolt működésére és a jogszabályok közötti összhangra hivatkozik. Az NVVH büntetőeljárási hatásköre a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével összefüggő kiemelt bűncselekményekre korlátozódik.
„Az NVVH új jogkörei mellett már nincs szükség rendőrségre, ügyészségre és bíróságra.”
Maga a 26/2026. BM rendelet írja elő, hogy ha a körözést vagy az elfogatóparancsot az NVVH rendelte el, a körözött személy átkísérése a rendőrség, illetve a határrendészeti kirendeltség feladata. Az ügyészség jogkörei megmaradtak. Az NVVH-törvény indokolása szerint a hivatal a bíróság előtt vádat képvisel, vagyis a bűnösségről továbbra is a bíróság dönt.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
