Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️ A kőprofi, “szakértői kormánynak” szeretném jelezni, hogy … … az adóemelések, a cégek vegzálása, valamint a…
Igaz, hogy a GKI 2026. októberi felmérése szerint a vállalkozások 14 százaléka tervez létszámcsökkentést a következő három hónapban, de ez az arány a kormányváltás előtt is 11–13 százalék között mozgott, szeptemberhez képest lényegében nem változott, a munkanélküliségi ráta szeptemberben 4,6 százalékra mérséklődött, így nincs adat arra, hogy az adóemelések vagy a kormány foglalkoztatáspolitikája okozná a romlást.
Időrend: minden vizsgált adat a 2026. április 12-i kormányváltás után jelent meg, „a kormány” tehát a Magyar Péter vezette Tisza-kormány. Az összevetéshez használt bázisadatok közül a GKI 2025. decemberi felmérése és a KSH 2025 december–2026 februári munkaerőpiaci adata még az Orbán-kormány idejére esik. A GKI áprilisi felmérésének válaszai április első felében érkeztek, tehát nagyrészt a választás előttiek.
A 14 százalékos szám pontos. A GKI Gazdaságkutató 2026. október 22-én közzétett, az Európai Bizottság módszertanával készült felmérése szerint a következő három hónapban a vállalkozások 7 százaléka bővítené, 14 százaléka szűkítené a létszámát. Mind a négy ágazatban a csökkentést tervezők vannak többségben, a legpesszimistább az építőipar (4 százalék bővítene, 22 százalék elbocsátana). Pontosítás: a felmérés a létszám szűkítésére kérdez rá, ez természetes fogyással is megvalósulhat, nem csak elbocsátással.
A viszonyítási pont viszont hiányzik, és éppen ezen múlik a kép. A GKI szerint a foglalkoztatási indikátor októberben lényegében nem változott szeptemberhez képest. A létszámcsökkentést tervezők aránya 2025 decemberében 13, 2026 áprilisában 11, augusztusban 13, szeptemberben 12 százalék volt. A 14 százalék tehát egy-két százalékponttal magasabb a korábbi szintnél, nem hirtelen fordulat. A GKI elemzői a Privátbankár beszámolója szerint maguk is azt mondták, hogy a 2027-es költségvetésben bejelentett intézkedések hatását a novemberi felmérés mutathatja meg, az októberi még nem.
A munkanélküliség nem gyorsul. A KSH október 22-i gyorstájékoztatója szerint szeptemberben 224 ezer munkanélküli volt, a ráta 4,6 százalék, ez alacsonyabb az augusztusi 4,7 százaléknál. Július–szeptemberben a ráta 4,7 százalék volt, a foglalkoztatottak száma pedig lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. Romló jelek is vannak: a hazai elsődleges munkaerőpiacon 22 ezerrel kevesebben dolgoztak, a nők rátája 4,9 százalékra nőtt, a nyilvántartott álláskeresők száma 1,1 százalékkal emelkedett. A munkaerőpiac gyengülése azonban korábban kezdődött. Az MNB szeptemberi inflációs jelentése szerint a foglalkoztatás 2024 közepe óta csökken, és a Telex márciusi beszámolója szerint a ráta 2025 december–2026 februárjában 4,9 százalékkal tízéves csúcsra ugrott.
A foglalkoztatáspolitika „teljes hiánya” túlzás. A foglalkoztatási államtitkári poszt valóban közel öt hónapig betöltetlen volt, a Világgazdaság október 5-i beszámolója szerint azonban a kinevezés megtörtént. Az Országgyűlés szeptember 28-i jegyzőkönyvében a minisztérium képviselője arról számolt be, hogy a területet addig három helyettes államtitkár vezette, és a tószegi bezárásnál a vármegyei foglalkoztatási szerv a helyszínen tájékoztatta a dolgozókat.
Az az állítás, hogy mindez a gazdaság jelentős visszaeséséhez vezet, jövőbeli előrejelzés, ezért nem ellenőrizhető tény. A tetten érhető torzítás az ok-okozatban van: a valós felmérési adatot úgy mutatja be a kormányzás eredményeként, hogy az arány a kormányváltás előtt is hasonló volt, és a nagy adóintézkedések még nem is hathattak rá.
„A vállalkozások 14 százaléka tervez elbocsátásokat, létszámcsökkentést a következő három hónapban.”
A GKI 2026. október 22-i konjunktúrajelentése szerint a cégek 7 százaléka bővítené, 14 százaléka szűkítené a létszámát a következő három hónapban, és mind a négy vizsgált ágazatban a csökkentést tervezők vannak többségben. A legrosszabb az építőipar: 4 százalék bővítene, 22 százalék elbocsátana.
„A vállalkozások 14 százalékának elbocsátási terve a jelenlegi kormányzás eredménye.”
A GKI szerint a foglalkoztatási indikátor októberben lényegében nem változott szeptemberhez képest. A létszámcsökkentést tervezők aránya 2025 decemberében, még az előző kormány idején 13, 2026 áprilisában (a választás előtti válaszok alapján) 11, augusztusban 13, szeptemberben 12 százalék volt. A GKI elemzői szerint a 2027-es költségvetés intézkedései csak a novemberi felmérésben jelenhetnek meg.
„Az adóemelések, a cégek vegzálása és a foglalkoztatáspolitika hiánya miatt nő a munkanélküliség.”
A KSH október 22-i adatai szerint a munkanélküliségi ráta szeptemberben 4,6 százalék volt, alacsonyabb az augusztusi 4,7 százaléknál, a foglalkoztatottak száma július–szeptemberben lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A ráta 2025 december–2026 februárjában, a kormányváltás előtt 4,9 százalékkal tízéves csúcson járt, az MNB szerint pedig a foglalkoztatás 2024 közepe óta csökken. Az adóemelések és a munkanélküliség közötti oksági kapcsolatot egyik adatközlés sem mutatja ki.
„A kormánynak egyáltalán nincs foglalkoztatáspolitikája.”
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkári poszt közel öt hónapig betöltetlen volt, de a Világgazdaság október 5-i beszámolója szerint a kinevezés megtörtént. Az Országgyűlés szeptember 28-i jegyzőkönyve szerint a területet addig három helyettes államtitkár vezette, a tószegi gyárbezárásnál pedig a vármegyei foglalkoztatási szerv soron kívül felvette a kapcsolatot a dolgozókkal.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
