Időrend: a 2014–2021-es ciklusban Magyarországnak 214,6 millió eurót különítettek el. Az egyetértési megállapodásokat 2020. december 21-én, még az Orbán-kormány idején írták alá. Ezek kikötötték, hogy független civil alapkezelő kijelölése nélkül nem hagyható jóvá program. Az EGT- és Norvég Alapok irodájának 2021. július 23-i közleménye szerint a július 21-i határidőig nem jött létre megállapodás, ezért abban a ciklusban egyetlen program sem valósult meg. A Telex szerint az akkori kormány azt akarta, hogy állami szereplő döntsön a civil források elosztásáról, ezt a donorállamok nem fogadták el. A 214,6 millió euró mai árfolyamon nagyjából 78 milliárd forint, ez a forintérték tehát helytálló.
Az új, 2021–2028-as ciklusról a tárgyalások még a kormányváltás előtt, 2024-ben indultak újra. A Tisza-kormány nevében Orbán Anita külügyminiszter 2026 szeptemberében folytatta őket, és 2026. október 14-én jelentette be, hogy lezárultak. A külügyminiszter közlése szerint a végrehajtásról szóló együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására „hamarosan” kerül sor. A Telex és a Portfolio ugyanaznapi beszámolója szerint a magyar keret 254,1 millió euró, a rendszert mintegy 97 százalékban Norvégia finanszírozza. A „megállapodás született” fordulat így a tárgyalási megegyezésre igaz, a végrehajtást lehetővé tevő megállapodást viszont a bejelentés napján még nem írták alá. A 254,1 millió euró 362 forintos euróárfolyam fölött haladja meg a 92 milliárd forintot. A „kap” szó keretet jelent, nem azonnali átutalást: a forrás az aláírás után kidolgozandó programokon és pályázatokon keresztül, több év alatt jut el a kedvezményezettekhez.
A célokról: az EGT- és Norvég Alapok irodájának 2025. február 28-i közleménye, valamint az EU Tanácsának 2024. júniusi közleménye szerint a 2021–2028-as ciklus három átfogó prioritása az európai zöld átmenet; a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok; valamint a társadalmi befogadás és a reziliencia. A donorok zöld átmeneti programterülete kifejezetten nevesíti az energiahatékonyság növelését, a tiszta energiát és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. A zöld átmenet, az energiahatékonyság és a klímavédelem tehát valóban a program céljai közé tartozik. A donorok szerint azonban az egyes országok konkrét prioritásait az egyetértési megállapodások rögzítik, és a magyar megállapodás szövege még nem nyilvános. Orbán Anita szeptember 18-i közlése a zöld fejlesztések mellett helyi közösségi programokat, kulturális projekteket, társadalmi felzárkóztatást, valamint egészségügyi és intézményi fejlesztéseket is megnevezett. A zöld célok így a program egyik, de nem kizárólagos irányát jelentik.
Kiegészítés: a 2021–2028-as ciklus magyarországi civil alapja a kormányközi megállapodástól függetlenül, független alapkezelő konzorciummal már 2026 februárjában elindult. Az erről szóló végrehajtási megállapodást február 6-án írták alá.